Lányi Viktor (szerk.): Hungária zenei lexikon (Budapest, 1945)
A-Z - S
Schillings SCHILLINGS, MAX 1868— német zeneszerző és karmester. Münchenben tanár és karmester volt, majd Stuttgartban főzeneigazgató, Berlinben az állami opera intendánsa. Mint operaszerző jelentős (Ingwelde, Pfeifertag, Mona Lisa). Irt egy hegedűversenyt, kamaraműveket, dalokat. Legnagyobb sikerét „Hexenlied“ c. melodrámájával (szavalat-zkar) aratta. SCHINDLER, ANTON 1795—1804 Beethoven meghitt barátja és életírója. Jogi pályára készült, de abbahagyta tanulmányait és muzsikus lett. Karmesteri működésének színhelye Bécs, Budapest, Münster, Aachen. Később Frankfurtban mint zenetanár és író tevékenykedett. Beethoven-könyve egyike a legfontosabb forrásműveknek. SCHJELDERUP, GERHARD 1859—1933 norvég zeneszerző és zenei író, Massenet növendéke volt. Művei: operák, szimfonikus költemények, kórusok, kamarazenék és dalok. Prózai írásai közül Grieg-életrajzát kell megemlítenünk. SCHMIDT FERENC 1874— pozsonyi születésű bécsi zeneszerző. A bécsi zenefőiskola igazgatója. Notre Dame c. operájával, melyet a budapesti Operaház is bemutatott, nagy sikere volt. Egyéb művei: szimfóniák, kamarazene, orgonakompozíciók stb. SCHMIDT PÉTER 1799—1874 pécsi orgonista és tanítóképzőintézeti zenetanár. Főleg egyházi műveket írt. SCHMIDTHAUER LAJOS 1882— orgonaművész. Koesslernél, a berlini zenefőiskolán és Párisban, Guilmantnál végzett tanulmányok után Budapesten és külföldön sikerrel hangversenyezett. A Zeneművészeti Főiskola tanára. SCHMITT, FLORENT 1870— francia zeneszerző. A párizsi konzervatóriumban Fauré és Massenet növendéke volt. Elnyerte a római díjat. Zongoraműveket, kamarazenét, kórusokat, zenekari műveket és 3 balettet írt. SCHNABEL, ARTHUR 1882— Lengyelországból származó kiváló zongoraművész, zeneszerző. Az atonális muzsikának egyik szélsőséges képviselője. SCHNEIDER, FRIEDRICH 1786—1853 zeneszerző, orgonaművész. 645 646 Schneider