Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Afghanistan - Afghanok
AFGHANISTAN AFGHANOK SI lenállás hasztalanságát, folyvást okossággal viselé magát, és elforditá hazájától, a’ mennyire lehetett, a’ hadakozásnak és felzendülésnek veszélyeit. Midőn Freiberg a’ Francziáktól elfoglaltatott, tagja leve a’provis. igazgatásnak. Ő semmi részt sem veve az 1801 és 1802-ki zenebonáskodásokban, de elfogadá a’ párisi követségre való kineveztetését, midőn az első consul a’ Schtveiziakat oda hivá ’s nekik közbenjárását ajánld. — Napoleon megkülönbüzteté őt a többi küldöttek felett, és közlé vele egy statuskormányi intézetét, melly Francziaország e’ régi szövetségeseinek nyugalmát ’s boldogságát eszközlendené. Febr. 19. 1803 az első consul kezeiből véve A. a’ közbenjárási adtát, ’s első landammanná neveztetett ezen esztendőre, még pedig igen szélesen kiterjedő hatalommal egy közönséges tartományi gyűlésig. Ő igyekezék a’ közbenjárónak szándékait előmozdítani, és mindenben egy valódi status emberének ügyességével, belátásával ’s tapasztalásával forgolódék. Mh. Jun. 16. 1810. Afghanistan, az Afghanok tartománya, Kabulistannak vagy az Abdalláh tartományának is neveztetik, (16,545 nsz. m.). Határai érsz. Turkestan és Kis-Tibet a’ Hindu-Kos és Paropamisus hegyeinél fogva, kel. Hindostan az Indus és Salamonbércznél (egy pöhegy láncczal) fogva, dél. Bolahn völgye és a’ Sistannal határos hegyek, nyűgöt, az Iránnak fekvő nagy puszta. A’ Hindu-Kus, a’Ilimalanak egy ága, nyugotban a’Muslagh-ál higg öszve. A’ Paropamisus és Salamonhércz több ágai különbféle irányban nyúlnak el. Fő folyama az Indus a’ Kantával és Kabullal. Éghajlatja száraz és egészséges , völgyeinek egy része igen termékeny , bégjeinek oldalai erdőkkel gazdagok, teteji pedig örök hóval fejérnének. Parlagon fekvő földje legelőknek használtaik. Termései: ezüst, ón, vas, piskolcz, kénkő, kősó, timsó, lazurkő, pamut, ló, szamár, teve, ökör, kövérfarku juh, kecske ’sat ; vannak ragadozó állati is. A’ lakosok riskását, kukoriczát, búzát, dinnyét, nemes tengeri gyümölcsöket, mustárt, dohányt, gyömbért ’sat. termesztenek. 14 mill. lak. közül 4,300,000 Afghanok, 5,700,000 Hinduk, a’ többiek mivelt és mesterségüző Tadskik (a’ régi Persák maradékai), Tatárok és Beludsek. Vallások a’ mohammedán. Fővárosán, az uralkodó lakhelyén, Kabulon (80,000 lak.) kivül nevezetes városai: Kandahar (erősség ’s kereskedői hely ICO,Ott)), Pesaver (v. Pesaver ( 00,100.) ’sat. Palkh (a’ hajdani Badtria, most Fibekek lakják), Kashmir (i. e.) szinte független határszéli városok. A’ király a’ Saddosei házból való, a’ thronus örökös, de az egyes nemzetségek fejeinek hatalma által nagyon meg vagyon szorítva. A brit courierek és utazók, kik Bagdadon utaznak keresztül, rendszerént Kabulnak veszik útjokat. Angliának nagy befolyása lévén az Afghahokra, a’ teherani persa udvar függ nemineműképen az angol- keletindiai társaságtól, melly mint Persiának és Afghanistannak védelmezője viseli magát, ’s a’ melly sokat tett arra, hogy ezen két nép , a’ mennyire Afghanistan aristocratiai alkotmánya engedi, egymással békén él, noha a’ persa helytartók és az afghanistani földbirtokosok közt privát ellenkedések ki- kiütnek. Az angol-keleti birodalomnak az Indus alsó mellékén lakó népekre (Feliks) mindég nevekedő befolyása, ugyan is a’ két országnak jó egyetértése által, mintegy oltalombástyát akar az orosz birodalomnak a’ Kaukasuson túl Armeniában és a’ Caspium tengernél való foglalásai ellen felállítani, hogy’ ezen hatalmas népek egymást háborúk által nem gyengitvék, mindég hatalmas közfalul szolgáljanak a’ két- keleti és az’orosz birodalom közt. Azonban 1823 a’ lahorei rajah Bangeet Singh az afghani királyságot Kabult elfoglalta, és az Angolok ellenére sok Oroszokat vett szolgálatjába. Az Oroszok Bucharián keresztül kereskedést is űznek az Afghanokkal. /..». Afghanok, azaz, hegyi lakosok, kik Patahoknak is hivattak, neve a’ keleti Persiában vagy’ Kabalistan országában uralkodó népnek. Ezen népnek, melly a médiai törzsökhöz tartozott, eredeti lakhelyei a’ Persia’ Hindostan és Badtria közti hegyek voltának. A’ Persiában sah