Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Albalonga - Albani

ALBALONGA ALBAN­­UT lőtt kérelmire, é s látván, hogy a’ kegyetlenség még keményebb ellenállás­ra ingerelte a’ pártátokét, szel iteb­b módokhoz akart nyúlni. Decb. 1573 amnestiát hirdetett A., a’ fővezérséget de Requesens Lajosnak adta által, ’s elhagyd azon országot, hol, a’mint dicsekvék, 18,000 embert végeztetett ki­ ’s, 08 évig dü­hösködő háborút gerjesztett, melly Spanyolországnak 800 millió tallérba, legszebb seregeibe, ’s végre leggazdagabb német­al­földi tartományaiba került. Herczeg A. Madrid városában nagy megkü­lönböztetéssel fogadtatott, de régi tekintete nem sokáig maradt fen. Egyik fija azon ígéret színe alatt, hogy nőül veszi, a’ királyné egyik tiszteletdámáját elcsábította, ’s fogságba záratott­, A. elősegélé fija el­­szökését, ’s őt a’ király akaratjának ellenére egy rokonjával öszvehá­­zasitá. E’ miatt az udvartól eltiltatott ’s Uzeda várába szám­kivettetett. Két évet töltött el itten, midőn Antóniának, a’ cratoi priornak, töre­ked­ései, ki Portugal királyának koronáztatta magát, II. Filepet azon férjeihez, kinek tehetségeiben’s hűségében nagyon bízott, folyamodni kin­­szeriték. A. egy sereggel Portugálba ment, 3 hét alatt 2 csatát nyert meg, ’s 1581 egész Portugált urának hatalma alá hóditá. A’ főváros kin­cseit magáévá tette, ’s megengedte a’ katonáknak, hogy a’ külső váro­sokat ’s környékeiket szokott kegyetlen módon kizsákmányolhassák. Filep neheztele ezért, ’s généralisa viseletét vizsgálat alá szándékozék venni, kit azzal is vádoltak, hogy a’ meghódítottak kincseit saját hasznára forditá; de a’ herczeg daczos felelete ’s a’ király félelme annak pártütésétől szándékát akadályoztatták. Mh. A. Jan. 21. 1583, 74 észt. korában. Ma­gatartása kevély, tekintete nemes, testalkatja izmos volt. Keveset alvék, dolgoza ’s ira­tokat. Azt állítják, hogy 10 évigleni katonáskodása alatt különféle ellenségekkel mindenkor győzedelmesen harczolt. De vakmerés, keménység és kegyetlenség hírére homályt rontanak. —v.­i. Ar­­n­along­a, nevezetes város a’ régi Latiumban. A’ rege szerént épitő Ascanius Aeneas fia. Ő utána Aeneas Sylviusnak, a’ trójai hős má­sodik fijának, lón birtoka, ’s mint Romulus és Remus szülő földje, ez ál­tal Romának is anyja és bölcsője. Roma hajinak hatalma alá a’ három Horatius és három Curiatius között elvált harcz után jőve. A’ mai Al­bano (i. e.) ’s a’ gyönyörű albanoi tó, ’s ennek még jelesebb emissari­­usa — lecsapoló csöve, csatornája — a’ hely régi nevét és díszét most is emlegetik. Albani, hires familia Romában, melly a’ 16-ik században Albániá­ból , hogy a’ Görögök tyranni­sm­usából megmenekedhessék, Olaszország­ba költözött. Itten két ágra oszlik, mellynek egyike bergamoi, másika urbinoi nemességet nyert. Nevezetesek: 1) János Fer­en­cz, 1700 XI. Kelemen neve alatt pápává lett. (L. Kelemen pápák.). 2) Hanni­bal, szül. Urbinóban 1682, mint XI. Kelemen unokaöccse korán a’leg­fontosabb ügyekben eljárt, tisztelettel és gazdagsággal halmozhatott. 170n mint rendkívüli követ Bécsbe mene, I. Jósef cs. és a’ velenczei respu­blica között egyezséget szerze, ’s kivive, hogy Antal Ulrik, Braun­schweig herczege, catholicussá lett. A’ császár, mivel őt a’ pápával egészen megbékéltette, a’ római birodalom herczegévé tette Hannibált egész házával, 1711 cardinalissá lett. El­­idő ok­a a’ status és egyház legtitkosb ügyeiben részt ven, néhányszor a’ pápa távolléte alatt a’ kor­mányt ő vitte, ’s 1729 a’ romai szentegyház kamarása lett. 1747 lété­ve hivatalát ’s meghalt 1751. Munkáji közül említést érdemel: „Medio­­rie concernenti la citta di Urbino(Roma 1724)­, „Menosig. Graecorum Jussu Hasim Imperatoris grace v­olim editum“ (Urbini 1727.) ’sat. 3) Sándor, az előbbinek öccse, szül. 1092 Urbinóban, pappá kinszeritve lett; mert a’ nagy világ örömeiben kedve telék, ’s alattamos szerelmi szövetkezései sokszor felgerjesztették ellene a’ szent atya haragját. 1720 mint rendkívüli követ Bécsben volt, 1721 XIII. Innocentius cardinalissá tette. Dus jövedelmei mellett a’ nagyok társaságában fényes rollét ját­­szék. Maria Theresia XIV. Benedek idejében a’ pápa udvaránál ministeré.

Next