Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Albalonga - Albani
ALBALONGA ALBANUT lőtt kérelmire, é s látván, hogy a’ kegyetlenség még keményebb ellenállásra ingerelte a’ pártátokét, szel itebb módokhoz akart nyúlni. Decb. 1573 amnestiát hirdetett A., a’ fővezérséget de Requesens Lajosnak adta által, ’s elhagyd azon országot, hol, a’mint dicsekvék, 18,000 embert végeztetett ki ’s, 08 évig dühösködő háborút gerjesztett, melly Spanyolországnak 800 millió tallérba, legszebb seregeibe, ’s végre leggazdagabb németalföldi tartományaiba került. Herczeg A. Madrid városában nagy megkülönböztetéssel fogadtatott, de régi tekintete nem sokáig maradt fen. Egyik fija azon ígéret színe alatt, hogy nőül veszi, a’ királyné egyik tiszteletdámáját elcsábította, ’s fogságba záratott, A. elősegélé fija elszökését, ’s őt a’ király akaratjának ellenére egy rokonjával öszveházasitá. E’ miatt az udvartól eltiltatott ’s Uzeda várába számkivettetett. Két évet töltött el itten, midőn Antóniának, a’ cratoi priornak, törekedései, ki Portugal királyának koronáztatta magát, II. Filepet azon férjeihez, kinek tehetségeiben’s hűségében nagyon bízott, folyamodni kinszeriték. A. egy sereggel Portugálba ment, 3 hét alatt 2 csatát nyert meg, ’s 1581 egész Portugált urának hatalma alá hóditá. A’ főváros kincseit magáévá tette, ’s megengedte a’ katonáknak, hogy a’ külső városokat ’s környékeiket szokott kegyetlen módon kizsákmányolhassák. Filep neheztele ezért, ’s généralisa viseletét vizsgálat alá szándékozék venni, kit azzal is vádoltak, hogy a’ meghódítottak kincseit saját hasznára forditá; de a’ herczeg daczos felelete ’s a’ király félelme annak pártütésétől szándékát akadályoztatták. Mh. A. Jan. 21. 1583, 74 észt. korában. Magatartása kevély, tekintete nemes, testalkatja izmos volt. Keveset alvék, dolgoza ’s iratokat. Azt állítják, hogy 10 évigleni katonáskodása alatt különféle ellenségekkel mindenkor győzedelmesen harczolt. De vakmerés, keménység és kegyetlenség hírére homályt rontanak. —v.i. Arnalonga, nevezetes város a’ régi Latiumban. A’ rege szerént épitő Ascanius Aeneas fia. Ő utána Aeneas Sylviusnak, a’ trójai hős második fijának, lón birtoka, ’s mint Romulus és Remus szülő földje, ez által Romának is anyja és bölcsője. Roma hajinak hatalma alá a’ három Horatius és három Curiatius között elvált harcz után jőve. A’ mai Albano (i. e.) ’s a’ gyönyörű albanoi tó, ’s ennek még jelesebb emissariusa — lecsapoló csöve, csatornája — a’ hely régi nevét és díszét most is emlegetik. Albani, hires familia Romában, melly a’ 16-ik században Albániából , hogy a’ Görögök tyrannismusából megmenekedhessék, Olaszországba költözött. Itten két ágra oszlik, mellynek egyike bergamoi, másika urbinoi nemességet nyert. Nevezetesek: 1) János Ferencz, 1700 XI. Kelemen neve alatt pápává lett. (L. Kelemen pápák.). 2) Hannibal, szül. Urbinóban 1682, mint XI. Kelemen unokaöccse korán a’legfontosabb ügyekben eljárt, tisztelettel és gazdagsággal halmozhatott. 170n mint rendkívüli követ Bécsbe mene, I. Jósef cs. és a’ velenczei respublica között egyezséget szerze, ’s kivive, hogy Antal Ulrik, Braunschweig herczege, catholicussá lett. A’ császár, mivel őt a’ pápával egészen megbékéltette, a’ római birodalom herczegévé tette Hannibált egész házával, 1711 cardinalissá lett. Elidő oka a’ status és egyház legtitkosb ügyeiben részt ven, néhányszor a’ pápa távolléte alatt a’ kormányt ő vitte, ’s 1729 a’ romai szentegyház kamarása lett. 1747 létéve hivatalát ’s meghalt 1751. Munkáji közül említést érdemel: „Mediorie concernenti la citta di Urbino(Roma 1724), „Menosig. Graecorum Jussu Hasim Imperatoris grace volim editum“ (Urbini 1727.) ’sat. 3) Sándor, az előbbinek öccse, szül. 1092 Urbinóban, pappá kinszeritve lett; mert a’ nagy világ örömeiben kedve telék, ’s alattamos szerelmi szövetkezései sokszor felgerjesztették ellene a’ szent atya haragját. 1720 mint rendkívüli követ Bécsben volt, 1721 XIII. Innocentius cardinalissá tette. Dus jövedelmei mellett a’ nagyok társaságában fényes rollét játszék. Maria Theresia XIV. Benedek idejében a’ pápa udvaránál ministeré.