Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Anglesea Henrik Vilmos Paget - Anglia, Angolország, Nagy-Britannia
24. ANGLIA van olly hatalom adatott annak kezébe, melly a’ királyén is felül emelkedett. Mindazáltal a’ megállapított közönséges vélekedés ellen semmit sem tehet, a’ honnan az Angoloknak igazságok van , midőn azt mondják, hogy az ők polgári alkotmányában 3 dolog van, mellyeknek valóságos tulajdonságát és kiterjedését nem lehet szorosan előadni, ’s ezek a’ korona jusai , a’ parlament hatalma és a’ nép jusai. Itt is az angol-szász alkotmány szolgál fundamentumul , melly I. Vilnyos (1066) úgy nevezett hódítása által módosíttatott ugyan, de a’ fődolgokban kevés változást szenvedett. A’ feudale systemának közönséges használása a’ feudális áriusoknak nagyobb kiterjesztése és a’ normann udvari alkotmány bevivése, mellyel a’ főtörvény- és igazgató székek alkotása öszve volt köttetve, voltak ezen változásnak főpontjai; hanem a’ hajdani alkotmánynak belső valósága, a’ nemzetnek 2 gyűlésében, u. m. a’ Wittena-gemotében (a’ bölcsek, azaz, a’ püspökök és előkelők gyűlésében) és a’ nép közönséges gyűlésében vagy Michel-gemotében (nagy gyűlésben) való törvényhozó jusa, és a’ népnek birói hatalma a’ vele egy ranguakra nézve, a’ court-baron és a’ court-betben az uradalmak jobbágyainak megítélésére, a’grófság törvényszékében , county-courtban és a’sheriffs-turnban vagy a’ grófság criminalis törvényszékén, az assisekben és juryban, ’s végre a’ pairekre nézve a’ felső házban való birói jusa megmaradtak, a’ királyok rendkívül nagy feudális úri jusai pedig a’ szabadság levelek által 111. Henrikig megszorittattak #). gf) A’ király. (L. Chitty ,,Treatise on the law of the prerogatives of the Crown and the relative duties and rights of the subject of London 1820). A’ korona örökös bizonyos törvények szerént, mellyeknek megváltoztatására a’ parlamentnek hatalma van. A’ királyi méltóságban való örökösödés első szülöttség jusán először a' fiakra,és ha ezek nem volnának, a’ leányokra megyen, kik az utolsó király férfi ágon lévő atyjafijait abban meg előzik. Ha a’ királynak örökösei nincsenek , akkor a’ megholt király atyjafijai örökösödnek a’ királyi székben, de csak úgy , ha a’ korona első birtokosától hozzák le származásokat. Az ebben való rend linea szerént megyen, és igy az idősebb lineából származott asszonyt nem az ifjabb lineából lévő férfi atyafiaknál elébb el jut a’ királyi székre, hanem a’ testvérek közt a’ fiuknak mindég több jusok van a’ koronához, mint a’ leányoknak. A’ korona közbevetetlenül a negyen által az örökösre, a’ nélkül hogy arra nézve valami különös cerimonia volna szükséges. Soha sem marad tehát a’ királyi szék üresen, és Angliában, valamint Francziaországban is, igaz az, hogy a’ király nem hal mieg és a’ megholt az élőt a’ korona birtokába helyezteti, a’ honnan II. Károly orsziglása nem a’ királyi székre lett hazahivatásától , hanem I. Károly halálától kezdve számláltatik. A’király 18 észt. nagykorú; a’koronaörökös kiskorúsága alatt miképen igazgattassék az ország, a’ király intézi el testamentomában, mellyet, ha a’ király nem tett, akkor a’ parlament teszen a’ felől rendelést. A’ koronaörökös III. Eduard álta született Cornwall, egy nyilvános levél ereje szerént Walesnek herczege. A’ király a’ westminsteri apátságban koronáztatik meg a’ Canterbury érsek, a’ királyné pedig a’yorki érsek által. A’ királynak és udvarának, a’ főtiszteknek és collegiumoknak tartására a’ parlament 1820 a’ Civitivistát (I. e.) IV Györgyre nézve, Nagy-Britanniából 850,000 ’s Izlandból 207,000 fontra tette. Az ország főhivatalai, mellyek két örökség szerént valókon kivül a’ királytól szabad tetszése szerént töltetnek be, ezek: 1) a’ nagycancellarius (lord high-chancelor) egyszersmind nagy pecsétre ügyelő (heaper of •) A’ britanniai statusalkomványnak oklevelei ezek •) I. Henrik hajdani szabadságlevele (charta libertatum , charter); 2) a’ magna charta (the great charter); 1. Charta mag*na; 3) a’ Petition of rights (1. e.) törvényért való esedezés ; 4) a* H a h e a s Corpus-Bill (1. e.); 5) a* Declaration of rights, bizonyos alkudozás, mellyel IUVITm isnak 168$ el kellett fogadni , hogy a* koronát elnyerhesse ; 6) az idoi és 1?65-iki örökösödést illető adák; 7) az Skóczia egyesülését tárgyaló 17o7rijci és 8) Izland Anrgliához való kapcsoltatásáról szóló 186*-iki acták..