Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Abergli János Lajos - Aberratio, Lucis - Abildgaard, Nicolai Abraham - Ab intestato - Abiponok
AISENSI AB INTESTATO - nak, Bécsbe követni volt küldve, egy Anglia is Austria között kötendő szövetség végett, a’ mellyet Octob. 3. 1813 Töpliczben irt alá. Ő kezdi Maratnak a’ nápolyi királynak Ausztriával való békülését is vezetni 1815 . de híjában. Az ujabb időkben, IV. György alatt, külső dolgokra ügyelő minister lett, ’s most is az, Wellingtonnal együtt dolgozva. D. G. A BKRi, (János Lajos), schweizi tájrajzairól nevezetes mivész,szül. Winterthurban 1723. Tanítójának Mayernek (egy középszerű mivésznek) módját elhagyván, Bernbe ment, ’s Grimm János vezérlése alatt tanult. Elejénte arczképekkel foglalatoskodott, de későbben a’ tájfestés nyert elsőséget keblében. Zingg nevű tanítványával 1759 Párisba ment, ’s tisztelteive és csudaltatva tért vissza Bernbe, a’ hol 1786 mh. Nevezetesebb tanítványai közé tartoznak Rietter és Biedermann. A. biograph. 1. Hebet. Journal für 7.iterat, v. Kunst (Zürich 1806) és a’ Züricher Künstlergeschichte (1817) újévi darabjában. F. a’ M. Aberratio e ucis (sugártévesztés), egy nevezetes tünemény az égvizsgálásban, melly szerént a’ csillagokat általjában más irányba helyeztetjük, sem mint azon sugáréba, mellyen azoknak képei szemeinkhez jutnak. Ezen tünemény elmulhatatlanul következik a’ világosság terjedése huzamosságából és a’ látás természetéből : először is, valamennyi csillagokra nézve azért, mert lakhelyünk, a’ föld, olly sebességgel forog, hogy ez a’ sebesség a’ világosságéval eszközeink által megmérhető szerben áll, másodszor pedig a’ planétákra és cometákra való nézve azon felül különösen ezeknek tulajdon mozgása miatt is, t. i. azon közben, hogy valamelly sugár tőlök szemeinkig ér. bradeey (i. e.) találta fel ’s magyarázta meg legelőször (Philosoph. Transact. 1728. Dec. Nro. 406.) ezen tüneményt, melly által a’ föld mozgása kiváltképen bebizonyosodott. De legvilágosabb értelemben lehet annak okát ’s módját olvasni Gaussnál. Thevr. mot. corpor. coelest. Hamburgi 1809. pag. 68. és a’ veszteg álló csillagokra , ferre Besselncl, Tabulae Regiomontanae. Regiovienti 1830. pag. XVII. Tittel. Abie na a Ann (Nicolai Abraham), dán udvari történetfestő, a’ Danebrogrend vitéze, szül. Kopenhagban 1744 , mh. ugyan ott, mint a mivészacademia directora és professora 1809. Az ekkorig kétség kívül leglelkesb mivésze volt Dániának, ’s magas, felemelkedett ideáji, tudománnyal teljes compositióji különös geniere emlékeztetnek. Öt évig mulatott Olaszországban, ’s ott tökéletesítette azon miveltségét, mellyet a’ kopenhagi academia adott neki, de minden képeit azon eredetiség bélyegzi, mellyet öntétü szelleme lehelt azokba. Hazatörténeti festései, a’ mellyek Christiansburg várának nagy hőspalotáját ékesiték, keveset kivéven, 1794 megégtek. Mivei közé több nagy ideája képek tartoznak: a’ megsebesített Philoctetes, egy Cupido, a’melly Spanyolországba került, egy jeles Socrates, az emberek sorsát fontoló Jupiter, Culmin lelke, midőn anyjának mutatkozik (Ossian szerént), ’s négy' nagy' festés Terrentius vigjátékaiból. A. sokat olvasott, ’s kitetszik miveiből, hogy a’ tárgyakat úgy választotta ’s úgig hajtotta végre, a’ mint egy lelkes ’s a’ régiségekben járatos mivésztől méltán várhatni. A’ kopenhagi academiának igen jeles tanítója volt, ’s több szobrászt és képírót nevelt honja díszére; közöttük Thorwaldsen. A. írói érdeme a’ mivészségről szóló némelly jegyzésekben ’s régibb műdarabok magyarázatában áll. Az ellene hozott vádakat (L. Leben des Künstlers A. F. Carstens Lpzg. 1806) prof. Baden tökéletesen eloszlatta (L. Kiebenhavnsk laerde Efteretlinger for 1809 314, sat /.) F. «’ M. An intestato, végrendelés, vagy testamentom nélkül örökösödni, azaz ollyan vagyonban, mint természetes örökös részesülni, a’melly iránt végrendelés nem létetett. Ariponok, 5000 főből álló hadakozást kedvelő néptörzsek Indiában, a’ d. sz. 28—30° közt, a’ Plata partján. A’ földmiveléssel keveset gondolnak, annál szorgalmatosabban űtzik a’ vadászatot és halászatot. A’