Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Adózás
62 ADÓZÁS a’ hamar a nyereségen kivűl semmi adót nem fog kívánni ; ez tehát már rendes országadónak tekintetett. Mind e mellett is az 1474-ik esztendei 1-ső törvényczikkely által a’ Törökök ellen minden kaputól egy egy aranyforint segedelem (subsidium) minden kivétel nélkül rendeltetik, de az 6-ik czikkely által a’ kamaranyereség két esztendőre elengedtetik. Az 1478-ik esztendei törvény 1-ső czikkelyében az ország rendjei minden jobbágykaputól egy egy forintot ajánlanak, ezt a’ 2-ik czikkelyben öt egymás után következő esztendőre, beleértvén azonban mind a’ két helyen a’ kamaranyereséget is, kiterjesztik ’s contributiónak nevezik. Innen származott, hogy későbben is valahányszor rendkívüli segedelem, melly szélűben contribútiónak is neveztetett, fizettetett, abba a’ kamaranyereség is beleértetett ’s külön ki nem szedetett, a mit az ország rendjei az 1563-ik esztendei törvény 9-ik czikkelyében világosan kinyilatkoztatnak. Ezen fizetés alól a 4-ik czikkely által kivétetnek az egytelkű nemesek, a’ nemesek majorházai, étellel és ruhával tartott cselédjei, a’ majorosok , igen szegények, a’ puszta helyek 's malmok, azzal azonban a’ földekkel, telkekkel ’s szőlőkkel biró zsellérek is tartoztak. Ezen idő óka mintegy állandó törvénnyé vált, hogy valahányszor rendkívüli segedelem vagy úgy nevezett contributio fizettetett , abba a’ kamaranyereség is beleértetett ’s külön nem szedetett, jól megjegyezvén, hogy azt rendszerént magok a’jobbágyod, nem pedig földes uraik fizették, ’s hogy ez csak a’ jobbágytelkektől járt, sőt a’ szokás szerént az egyházi s oskolai személyek (ecclesiastici et scholares) későbben úgy nevezett honoratiorok, a’ kik már Szilágyi 1451-ik esztendei törvényének l4-ik czikkelye által minden vám ’s tized alól felszabadittattak, idejarulván Mátyás 1471-ik esztendei törvényének 24-ik czikkelye, az adózástól mentek valónak. Továbbá meg kell igen szorgalmatosai különböztetni ezen királyi vagy is országadót a’ vármegyék házi szükségeinek kielégítésére fizetett pénztől, az úgy nevezett házi pénztártól (cassa domestica); mert, hogy abba minden rendű ’s állapotú nemesek birtokaiktól ’s jószágaikhoz képest adózni tartoztak, kérdést sem szenved, ’s Mátyás 1488 esztendei törvénye 64-ik czikkelyéből is bebizonyosodik, a’ hol az rendeltetik, hogy ezentúl minden egyházi ’s akármelly rendű ’s állapotú birtokos személy birtokához képest a’ vármegye által határozott szükségekre a’ főispány által megveendő három könny a maica, vagy is magyarul gira büntetésének terhe alatt adózni tartozzék. Ámbár ugyan ezen újítások ’s jobbágyaiknak szokatlan adózásai által megsértetve ’s megterheltetve érezvén magokat az ország rendjei. Mátyás halála után 11-ik Ulászló királyt arra bírták, hogy megerősítvén az ország régi szabadságait, 1492-ki töltényének 1-ső czikkelyében azt fogadná, hogy az ország kárára ’s elnyomatására a’ régi szabadságok ellen semmiféle keresett szin alatt ujitásokat nem fog behozni, a’ mint Mátyás király cselekedett; hogy Mátyás király minden uyitásait eltörli, és a’ contributiót, vagy is 1 forint taxát semmiképen nem fogja kizsarolni, hanem a’ régi igazságos, rendszerénti ’s szokott királyi jövedelmekkel meg leszen elégedve, melly szokott királyi jövedelmek alatt, hogy már akkor a’ kamara nyeresége, az ötvened Erdélyország részeiben, és a’ nyusztbóradó (marturinae) Tótországban értettek, ezen törvény’ 26-ik czikkelyéből kitetszik, sőt a’ szabad királyi városokban fekvő házaikat is a’ 105 czikkely által az adó alól kivétették, úgy, hogy azoktól csak zselléreik, azt is csak annyit, a’ mennyit a’ többi polgárok zsellérei, fizetni tartozzanak ; de még ezen felül az 1504-ik esztendei törvényczikkelyben azt rendelték, hogy a’melly vármegye, a’ kamaranyereséget kivévén, valamelly segedelmet vagy contributiót az ország gyűlésén kivűl, azaz , az egész ország megegyezése nélkül akármelly módon vagy kikeresett szin alatt a’ királynak ajánlana vagy adna, akkor azon vármegye nemeseinek közönsége a’ hitetlenség büntetésében ’s becsülete és embersége elvesztésében marasztaltassék, ’s az ország többi nemeseinek társaságából kizárassék ’s kivettessék.