Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

XVlII ’s többször is kiadatott. A’ 17-dik században újonnan reá­­forditván a’ tudósok figyelmeket, a’ 18-dik század folytá­ban a’ mostani időkig az Olaszok, Francziák, Angolok és Németek illyen encyclopaediák készítésében egymással vete­kedtek. A’ magyar literatura sem maradt annak híjával. Mert honi tudósaink között is már 165­3-ban találkozott egy buzgó hazafi, a’ ki példás szorgalommal, jeles ügyességgel „Magyar Encyclopaediát, az az : Tudománytárkönyvet” *) szerzett, t. i. Apáczai Csere János, még pedig külföl­dön , Belgiumban. Ő maga e9 nevezetes könyvet érdeklő szándékáról ezeket írja: „Fő inditó okom ez vala , hogy a' magyar nyelven irtt tudományos könyvek nélkül szűkölködő nemzetemen tőlem kitelhetőképen segétenék ’s olly könyvet adnék a’ magyar ifjúságnak kezébe, m­ellyben az anyai nyelvén többire minden szép és hasznos tudományokat olvas­hatna” **). Figyelemre méltó, a­­mit, igaz hazafiui érzeményét kinyilatkoz­tatván, más helyen mond: „Többféle nyelveken írott kü­lömbféle könyvekre akadván, és azokat nagy tsudálkozással olvasgatván, vi­lágosan kezdém látni, mi legyen az oka, hogy minket egyéb nem­zetek a’tanultságnak dolgában annyira felyű­l haladnak. Tudniilik: sokkal rövidebb, és könnyebb uttyok vagyon a’ tudományokra, mi­velhogy azokat az annyok’ tejével szopott nyelven hallyák, olvas­sák, közlik.— Mennyire legyenek e’ szerentsében részesek a’ Fran­­tzok, Anglusok, Belgák, és egyéb napnyugoti pallérozott nemzetek? melly közel járjanak a’ hajdani napkeleti tudós népekhe­, ? alább, vagy fellÿebb légyenek -e a’ tudományok dolgában az égnek akár­­fiielly része alatt lévő embereknél ? Ezek oil­­ kérdések, a’ mellyekre való feleletet azokra bízom, kik az említett nemzeteknek tulajdon nyelveken íratott könyveiket nem tsak a’ leveleket ide ’s tova for­gatván , hanem illő renddel kezdettől fogva végig figyelmetesen olvasgattyák. De mi szükség annak bizonyítása végett szót szapo­rítani, a’ mi maga magát megbizonyittya? Nem de nem, ha az említett nemzeteknek számos tudósaikra tekéntü­nk, artzánk’ piru­lásával meg kell vallanunk , hogy velek fel nem tehetünk. — A’ mi­nek ugyan (ha meg nem tsalnak engem’ az érzéken­ységim) egyedül az az oka, hogy feles könyvekkel bűvölködnek , mellyekben alma­golt nyelvűken mindenféle tudományok megh­attak. Mert valamint az kétség kívül igaz, hogy az olly szerentsétlen nép, mellyre a’ tudományok csak idegen nyelv által szivárkodnak, avagy későn, avagy inkább soha sem­ emelkedik a’ tudománynak tökélletességé­­re s úgy ellenben bizonyos az is, hogy sokkal könnyebb azoknak tudó- .) A’ munkának egész czíme ez: „Magyar Encyclopaedia, az az: Tudománytárkönyv, avagy, minden igaz és hasznos böltseségnek szép rendbe foglalása. Szerzett« Apátzai Tsere János, Ultrajectom­, 1653. 12-rétben. Waesberg János betű­ivel.­­— Újonnan nyom­t. 1803-ban Győrben, Streibig József betűivel, 8-rétben.

Next