Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
XVlII ’s többször is kiadatott. A’ 17-dik században újonnan reáforditván a’ tudósok figyelmeket, a’ 18-dik század folytában a’ mostani időkig az Olaszok, Francziák, Angolok és Németek illyen encyclopaediák készítésében egymással vetekedtek. A’ magyar literatura sem maradt annak híjával. Mert honi tudósaink között is már 1653-ban találkozott egy buzgó hazafi, a’ ki példás szorgalommal, jeles ügyességgel „Magyar Encyclopaediát, az az : Tudománytárkönyvet” *) szerzett, t. i. Apáczai Csere János, még pedig külföldön , Belgiumban. Ő maga e9 nevezetes könyvet érdeklő szándékáról ezeket írja: „Fő inditó okom ez vala , hogy a' magyar nyelven irtt tudományos könyvek nélkül szűkölködő nemzetemen tőlem kitelhetőképen segétenék ’s olly könyvet adnék a’ magyar ifjúságnak kezébe, mellyben az anyai nyelvén többire minden szép és hasznos tudományokat olvashatna” **). Figyelemre méltó, amit, igaz hazafiui érzeményét kinyilatkoztatván, más helyen mond: „Többféle nyelveken írott külömbféle könyvekre akadván, és azokat nagy tsudálkozással olvasgatván, világosan kezdém látni, mi legyen az oka, hogy minket egyéb nemzetek a’tanultságnak dolgában annyira felyűl haladnak. Tudniilik: sokkal rövidebb, és könnyebb uttyok vagyon a’ tudományokra, mivelhogy azokat az annyok’ tejével szopott nyelven hallyák, olvassák, közlik.— Mennyire legyenek e’ szerentsében részesek a’ Frantzok, Anglusok, Belgák, és egyéb napnyugoti pallérozott nemzetek? melly közel járjanak a’ hajdani napkeleti tudós népekhe, ? alább, vagy fellÿebb légyenek -e a’ tudományok dolgában az égnek akárfiielly része alatt lévő embereknél ? Ezek oil kérdések, a’ mellyekre való feleletet azokra bízom, kik az említett nemzeteknek tulajdon nyelveken íratott könyveiket nem tsak a’ leveleket ide ’s tova forgatván , hanem illő renddel kezdettől fogva végig figyelmetesen olvasgattyák. De mi szükség annak bizonyítása végett szót szaporítani, a’ mi maga magát megbizonyittya? Nem de nem, ha az említett nemzeteknek számos tudósaikra tekéntünk, artzánk’ pirulásával meg kell vallanunk , hogy velek fel nem tehetünk. — A’ minek ugyan (ha meg nem tsalnak engem’ az érzékenységim) egyedül az az oka, hogy feles könyvekkel bűvölködnek , mellyekben almagolt nyelvűken mindenféle tudományok meghattak. Mert valamint az kétség kívül igaz, hogy az olly szerentsétlen nép, mellyre a’ tudományok csak idegen nyelv által szivárkodnak, avagy későn, avagy inkább soha sem emelkedik a’ tudománynak tökélletességére s úgy ellenben bizonyos az is, hogy sokkal könnyebb azoknak tudó- .) A’ munkának egész czíme ez: „Magyar Encyclopaedia, az az: Tudománytárkönyv, avagy, minden igaz és hasznos böltseségnek szép rendbe foglalása. Szerzett« Apátzai Tsere János, Ultrajectom, 1653. 12-rétben. Waesberg János betűivel.— Újonnan nyomt. 1803-ban Győrben, Streibig József betűivel, 8-rétben.