Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Abauj, Abaujvár, Abavára - Abauj vármegye

ABAUJ ABAUJ VÁRMEGYE 3 vetélkedés volt. Jamblichus azt mondja, hogy Phalaris tyrannus idejé­­ben élt, a­ kinél fogságban lévén, Pythagorassal megesm­erkedett ; de az idők öszvehasonlitásából kijő, hogy Abaris Pythagoras előtt é­lt, és pedig hi­hetőleg a’ világ teremtésének mintegy 33-k századjában. Annyi bizo­­nyos, hogy idejének leghiresb embere volt, ’s esze, tudománya és­ bá­mulást gerjesztő tettei által alkalmat nyújtott arra, hogy róla sok mesék­kel vegyitett csudás dolgokat beszéljenek, a’mit különösen a­ Pythagoras tisztelőji tettek, kik Abarist az ő tanítványai közé számiták. Ezek sze­rént, midőn csaknem az egész föld a’ kegyetlen pestis és éhség pusztítá­sa alatt nyögne, Abarist földijei, a’ hyperboreus Scythák, Athénébe kül­dötték, hogy ott az oraculumtól tanácsot kérjen ezen rossz elforditására. Abaris, mint Apolló papja, ennek templomából az arany nyilat magához véve­n, hegyeken, erdőkön, folyóvizeken’s tavakon keresztül vitetett, ’s a’Görögök közt sokáig forgolódván, a’ földingásokat és szélvészeket előre megmondotta, a’ jégesőket eltávoztatta, a’ szélvészeket lecsilapitotta, a’ pestist elűzte, a’ betegeket vigasztalta, testeket ’s lelkeket meggyógyí­totta, a’mint ezt Plato, Jamblichus, Porphyrius, Clemens Alexandrinus, Apollonius, és sok mások elbeszélik. Pausanias szerént egy igen pontpás templomot is állított fel Lacedaemonban, melly­et az egészséghozó szűz Pro­­serpinának szentelt. Végre honjába visszatérvén, a" Görögök közt, kiknek erkölcsi kimivelődésekre is igen sokat tett, igaz szivének és jó lelkének, amaz elejétől fogva esmeretes scytha virtusoknak, emlékezetét hagyta. Abarisnak voltak több irományig mint azokat Fabricius előadja Lvidasból, de az idők viszontagságai által mind elvesztek. A. Balogh Bús, A n A r J , Aba u­jvár, Apavár a. Régi történetirósunk szerént, Árpád Pannóniába behatván, az őt kisérő hét kun kapitány közül kettő­nek, E­dunek és E­du mernek, elébb Lengyelország határa felé, az­után Mátra erdeji között nagy kiterjedésű földeket ajándékozott. Az akko­ri szükség és hadi szokás szerént az uj birtoknak védelmezésére hihetőké­­pen alkalmas várat építettek, mint azt Torzul, Bors és mások a’ma­gok illy módon nyert jószágaikon cselekedtek. Ezen vár vagy idővel meg­romolván , vagy ezen bátortalan tájékokon még másra lévén szüksége, Ada király, Edu és Edurner nemzetségéből való birtokosa ezen földek­nek, uj várat épített, a’ melly némelly oklevélben (p. o. IV. Béla, 1261 költ diplomájában) csak Novum Castrum, Újvárnak, másokban és a’ köz életben Abavárának és Abaujvárnak, vagy megrövidítve Aba újnak neveztetett. Sok századig erősen kiáll­ván az idő és háború­zás veszélyeit, 1556 I. Ferdinand vezéreitől kemény ostromlás által elvontatott. A fi­a it­­­várukGVE, a’ Tiszán inneni kerületű, a’ most említett vártól vette nevezetét. Az é. sz. 48/ 2­-tól 47/ 46-ig, k. h. 38° 2­/-tól 39° 271-ig terjed, ny. Torna és Borsod, é. Szepes és Sáros, k. ’s d. Zemplén vármegyéktől körülvéve. Földterének nagysága 52 nsz. m. f. teszen. Déli tájékai ter­mékeny lapályok; a’ többiek nagyobb részént hegyek völgyek, mellyek kö­zött a’ regéczi, füzéri, szalánczi és boldogkövi hegyek hajdani várak által híresek, a’ telkibány­ai bérezek fél- és viaszopállal, de aranyércczel is kérkednek ; a’ kassai és bélai hegyek most rézzel, a’ meczenzéfi­ és jászaiak vassal ’s tűzre és épű­letre való fával bővelkednek ; a’ hilaiak és aranyidkaiak régenten arannyal diszeskedtek. Általjában az egész megye geognosticai tekintetben igen is figyelemre méltó. Itt kővé vált fák és állatok csontjai, szép márvány és alabastrom , több helyeken; de a’ hi­res nemes opálkova (Mexicón kivid) az egész világon egyedül Veres­vágás (tótul: Cservenicza) falu határán találtatik. Ugyan ezen ré­gi vulkán fenekéből, Herlany és Ránk faluk között, de másutt is, jeles ásványos vizek fakadnak. Borai a’ szomszéd hegyaljaiknál nem sokkal­­ alábbvalók. Folyóji közül, a’mellyek mind hallal, rákkal gazdagok, a’ Hernád vagy Kundert, a’ Tarcza vagy Torisza, nevezetesek, de egyik sem hajóviselhető. Lakosai száma 158,OCO, a’ kik 1 királyi városban

Next