Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Abrahamiták - Abraham keble - Abrantes - Abraxas kövek

AB­­AHAMITÁK ABRAXASKÖVEK 13 reményes elmére mutatnak, p. o. ,,Hu­ y und Vrug der Welt ."•* „Heilsames (Ionisch Gemasch“ , Judas der Erzschelm^ ’sat.— Abrah­amot maga a' ter­mészet népszónoknak kész­ite , furcsa rendetlenségei külseje alatt nagy esz rejtezett, mely emberesmerettel és nagy igazságszeretettel párosodva. Leg­­merészb szabad lelküséggel fenyité ő kora vétségeit, ’s egy maga volt, a’ki csapongó ugyan, de lelkes prosájával állott az akkori egyházi szónokok bágyadt mysticismusa é­s szőrszálhasogatása ellen. G. 1. Abrahamiták vagy cseh Deisták. Így neveztettek a­ vizsgálatra kiküldött császári tisztviselők által azon különös felekezetet formálni akaró parasztok, a­ pardubitzi uradalomban, kik ahhoz a' hithez tartották ma­gokat, mellyet Abraham a’ kői álmetélkedés előtt valla. Ezek 11. Jósef­­nek a’ vallásbeli türelemről adott rendelésében bízván, a’ homályból, m­ellyben lappangtak, 1782 napfényre lé­ptek. A’ Bibliából a’ miatyán­kon é­s az egy Istenről szálló tudományon kívül semmit sem fogadtak el. Minthogy sem a’ Zsidókhoz, sem az országba bevett keresztény felekeze­tekhez nem akartak tartozni, a vallásbeli szabadság megtagadtatott tőlük, ’s minekutána megtelité­sek végett sok próba foganat ne­lkül tetetett, 11. Jósef őket 1783 honjokból katonai hatalommal kihajtotta, ’s hármanként négyenként Magyarországnak, Erdélynek és Slavoniának különbféle határ­széli helységeibe küldötte, hol ré­sszerént a’ határszéli katonaság közé adattak, résszerént a’ Bánátban feleségeikkel együtt Cat­­olicusokká té­tettek; de némellyek ott is Deismusokban haltak meg. (L. Geschichte der böhmischen Deisten Lpzg. 1785). K. J. Abraham keblén­­ek nevezzük az ellenségtől körű­ltáborlott vár­ban azon helyet, a’ honnan annak bombalövéseit veszély nélkül szemlélhet­jük. A’ védelmező várnagy innen szokta a’ körültáborló sereg fekvését ki fürkészni­­, ’s a’ védelem intézéseit megtenni. K. K. Abrantics, vs. a’ Tejo jobb partján Portugálnak Estremadura pro­vinciájában, 3.500 lak. Meredek halmokon fekvése, a’ mellyek Szoros utat formálnak, a’ vár gyanánt használható régi kastély, és a’ Tejonak ott kezdődő hajókázhatósága, elejétől fogva nevezetes hellyé tették Abran­­test katonai tekintetben, ’s a’Portugáliáknak már 1762 erős bátyául szol­gált a’ körűlé táborozó Spanyolok ellen. 1808 Abrantesnél végezte be Junot azon felette veszedelmes és viszontagságokkal teljes útját, mel­lyet hadi népével a’ Tejo mentében, az erdős, hegyes és terméketlen Beirán keresztül tett, mivel ott a’ hegytorkolatok, melly­eken az utast az igen terhes alcantarai út viszi Castel­brancon keresztül, igen termé­ken­, ’s csak halmokkal hasittatott rétségen eltűnnek. Junot a’ kastélyt, m­ellyben senkit sem talált, a’ várossal együtt védállapotba tette, ’s azon gyorsaság, a’mellyel innen seregének elfáradása ellenére is, a’ 15,000 Por­­tugalbeli által védelmezett és 350,000 lakossal bíró Lissabon ellen ment, valamint azon merészség, mellyel, minekelőtte a’nép ’s az országló szék ijedségéből magához jöhetett, csak 1500 granaférostól kisértetve, a’ fő városba bement, annyira megnyerték Napoleon megelégedését, hogy ez Junotot minden későbbi kézzel fogható katonai hibáji mellett is abran­­tesi herczeggé nevezte ki. Az abrantesi vár a’ cintrai egyezéskor az An­goloknak adatott által, kik azt még jobban megerősitetti­k. L—»/. Ab­R.AXASKrivKK, a’ metszett kövek igen elterjedt classisa, mel­lyek emberderekat emberi kezekkel, kakasfőt és kigyólábakat mutatnak, ’s a’ mellyekre különböztető jelül görög hetükkel ezen szó abraxas, vagy gyakrabban abrasax van írva. Bellermann (liber die Gemmen der Allen mit dem Abraxas Hilde Berlin 1817—10) csak ezeket esmeri valódi abra­­xasküveknek. Az e’ fajta gemmák, mellyek Egyiptomból, Asiából, Spanyol­­országból nagy mennyiségben kerültek az európai gyűjteményekbe, Beller­­man szerént a’ Basilidianusok keresztény-gno­ticus felekezetének sajátjai, ’s majd tanító szerül, mellyel titkos mondásokat kapcsoltak üszve, majd esmertető jelül , majd amuletismul, vagy talismanul szolgáltak. Grote­­fend az abraxas nevet persa vagy pehlin eredetűnek tartja. Bellermann

Next