Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Ábrázolás

14 ÁBRÁZOLÁS ezen ké­t egyiptomi szóból abrak és sax veli öszvetettnek lenni, ’s így fordítja, „a­ megáldott szentül tisztelt ige“, melly mystica formájá­ban a’ Zsidók ki nem mondható tetragrammatonjára (Jehova) emlékez­tet. Mások máskép magyarázták, ’s már a’ régiek ezen névből a’ betűk öszveszámlálása által, számjelül tekintvén azokat, bizonyos értelmet igye­keztek kihozni, ’s 365 sült ki munkájokból. Az újabb időkben sokféle gemmákra vitetett által az abraxas név, mellyeken rejtett értelmű fele­­zetek, különös characterekkel irt szók, mint ablanathanalba ’sat, sőt más symbolumok mellet a’ Sabaeismus jelei a’ nap és hold is látszanak; de a’ Basilidianusok tulajdon characteristicus bély­ege híjával vannak. Ezek he­lyesebb neve abraxoidek. A’ basilidianus Aeonok neveit, mellyek sok e’ classisu, írással jelezett gemmákon fordulnak elő, a’ semitai nyelvek se­gítsége által fejtegeti Bellermann. Sikeres mindazáltal magy­arázatjaival égy­bevetni a’Neanderéit, mellyeket ezen czimű­ munkában adott: Ge­netische Entwickelung der vornehmsten gnässischen Systeme. Ábrázolás, közönségesen azon cselekedet, melly által valami bel­ső (gondolt tárgy) közöltetik és a’ külső szemlélet tárgyává tétetik, vagy mások elejébe jelenetkép állittatik. Ha pedig aestheticai ábrázolásról van szó, tehát olljz bánás valamelly­ aestheticai tárggyal, melly által az a’szem­léletre nézve önmaga által tetsző alakot nyer. Ezen tárgy mindég vala­­mellyi aestheticai idea, melly’ a’ mivészben származik, maga sem tudja, miként. De általa egész lelke felizgattatik, ’s minden szellemi ereji azon eleven játékba tétetnek, melly­nél fogva azok rendkívüli könnyűséggel és szándék ’s regulák eszmélé­se nélkül végtelen bőségét hozzák elő ’s rak­ják együve az ahhoz illő előterjesztéseknek; egy­­szóval a’ mivész a’ lelkesíti.És (i. e.) állapotjában van. De itt két pontot ki­lönböztetü­nk­­meg : 1) a’tárgy vételét vagy­ felfogását, a’mellynek előterjesztése által a’ mivész tehetségei rendkívüli munkásságra gerjesztetnek, és 2) a’ tárgy előterjesztésének kiképzését felemelés, kiszélesítés, és az előterjeszté­­sek képes megjelenítése ’s egymáshoz kapcsolása által. E’ két pontban mutatja ki magát kiváltképen az aesthaeticai genie. Mi csuda már, ha a’ mivész kimondhatatlan szerelemre gyulád lelkesülése tárgya iránt, a’melly még nem való, hanem csak mint csira van jelen ő benne­ itt a’ határ, melly a’ csupa szépségérző embert és a’ mivészt egészen elválasztja egy­­mástól. Mig amaz a’ maga szerelmével vissza felé fordul, hol az valami elérhetetlen után való óhajtozássá válik, a’ mivész szerelme előfelé for­dul , ’s ösztönné válik, azt, a’ mi benne él, magán kivül is megvalósí­tani. Megtelve e’ gondolattal, alája veti immust képzelődő tehetsége teremtését a’ hidegebb ítéletnek , ’s a’ törvény nélkül való törvényt nyer, értelem és ész által. Ez a’ harmadik momentuma a’ helyes elgondolásnak, elrendelésnek, áltnézésnek, a’ planum forma szerént való feltevésének, a’ mellyzet azután egy negyedik követ, t. i. az ábrázolás momentuma, mi­dőn az aestheticai idea valóságra lépik ,­ és a’ gondolt tárgy- szemléletté válik. Minden ábrázolás tehát a’ belsőnek megkü­lsőitése, valami belsőt hoz az külső szemléletre. Azonban a’ mivész ábrázolási ösztöne nem ha­tározatlanul nyilatkoztatja ki magát és nem Takon munkálkodik. A’ mi­vésznek nem csak az czélja, hogy ábrázoljon, hanem valami meghatá­rozottat akar ő ábrázolni, a’ maga lelkesülésének tárgyát, a’ mellj­­ót egy elevenen megkapó érzés állapotjába helyezteti. Ezen tárgytól akarja és várja ő, hogy­ minekutána az valóságra lépett, és másokra nézve szem­lélet tárgyává lett, a’ szemlélet hasonló állapotba tegye, a’ mi neki csak azon feltétel alatt sülhet el, ha a’ külső szemléletnek adatott utókép hason­­lik az ő lelkében lévő eredeti képhez. Ez pedig csak azon mértékben fog neki elsülni, a’ mint talentuma ’s ügyessége van az eszközök használásá­ban , mellyek által az ő mivészsége magát kifejezi, és csak akkor tulaj­donítanak neki ábrázolási tehetséget (melly több belső képességekből és külső készségekből áll, kiváltképen pedig phantasián és ítélő tehetségen alapul). Minden szép mivészség a’ szellem beszédje szellemhez az érzek-

Next