Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Abulfeda - Abyssinia - Academia - Academia, Academiák

ACADEMIA 21 a’ másodéból választató a’ titoknok és pénztárnok. A’ regens herczeg eltörlé a­ tanulók osztályát, ’s helyette más kettőt hoza be, egyiket ti­zenkét adjovits v. osztálytaggal, a’ másikat hat társsal, associés, ’s ez a’ hat semmi külön tudományra nem vala lekötve. Ide járult továbbá egy vicepraesidens, kit az első, ’s egy igazgató é­s aligazgató, kit a’ második osztályból választa a’ király. 1785 külön osztályokat rendelt a’ felség a’ természetirásnak, földmi­velésnek, ásványtudománynak ’s természettudo­mánynak’, ’s most már nyolcz osztályból áll, az egész, egyszersmind a­ társakat és osztálytagokat (associés és adjoints­) egybeolvasztá. Ezen academia több díszes érdemei között nem legkisebbek az általa Intézett déllineák kimérései. Munkájiból 1699—1793-ig évenként egy egy kötet jelent meg , kevés már újabb kori hi­ánnyal ; az előbbiek mind ősz­re 138 kö­tetre mennek. Parlamenti tanácsnok Rouille de Meslay ezen academia mellé két minden évben osztandó jutalmat alapita, egyike 2500 livr. a’ physicai astronomiának, másika 2000 livr. a’ hajósságnak és kereskedésnek. 1793 ez is, valamint szinte az alább említendő :Académie f­rançaise ’s Acadé­mie des inscriptions 44 a’ nemzeti convent által eltöröltetett­, ’s helyettek két évvel azután a’ nemzeti institutumot hozá be a’ directorium. Na­poleon 1803 ezen institutumot újra alkotá. Felosztá­­.­i. az egészt négy osztályra: az elsőnek a’ physicai ’s mathematicai tudományok; a’ máso­diknak a’ franczia nyelv és literatúrai a’ harmadiknak a’ történetek ’s a’ régi tudományosság ; a’ negyediknek a’ szép mivészségek jutottak. Az első osztály álla XI szakaszból ’s 63 tagból : u. m. a’ geometriának 6, a’ mechanic­án. 0, az astronomián. 6, a’ geographiának ’s hajóstudománynak (későbben) 3, a’ közönséges physicán. 6, chemián. 6, mineralogián. 6, bo­­tanicán. 0, földmivelésnek és baromorvoslásn. 6, anatómián, és zoológián. 6, ’s­­az orvosi és seborvosi tudományokn, szinte 6. A’ második osztály académie des Quarante44 40 tagból álla, ’s figyelmét főképen az újon­nan megjelenő munkák megbirálása nyelvre nézve, ’s a’ „Dictionnaire de­s académie44 foglalá el. A’ harmadik osztály szinte 40 tagból ’s 8 társ­ból álla; a’ negyedik végre 20 tagból ’s nyolcz külföldi társból. Eszten­dei fizetése a’ tagoknak 1500 frank, a’ titoknoké 3000 fr., a’ külföldi társak fizetést nem húztak. XVIII. Lajos az institutumnak ezen alkatját jobbára meghagyd, csak hogy a’ négy osztály régi nevezetét ismét visz­­szavette, ’s igy most az első „Académie des sciences44 a’ második „Aca­démie française44 a’ harmadik „Académie des inscriptions et des belles lettres44 a’ negyedik „Académie de peinture et de sculpture44 ’s az egész ,,Institut royal de France44 nevet visel ; ez igy 1830 Augustusáb. Vannak Francziaország egyéb városaiban is jeles academiák, n. sz. Caenb. 1705, Rouenb. 1736, Bordeauxb. 1783, Soissonsb. 1674, Marseilleb. 1726, Ly­­onb. 1700, Amiensb. 1750, Dijonb. 1740 olta, Toulouseban, melly első kötetét 1782 adá, Montaubanb. ’sat. Berlinben I. Fridrik alkota a’ mivészségek­ és tudományoknak academiát 1700 ; javítások történtek ben­ne 1710. A’ tagok itt is négy osztályra szakadnak: egyik a’ physicát, medicinát és chemiát dolgozza; másik a’ mathesist, astronomiát ’s me­­chanicát; harmadik a’ német történeteket ’s nyelvet; negyedik a’ keleti tudományosságot, a’nemkeresztények térithetésére is ügyelve. Mindenik osztály állandó igazgatóját maga választja. Első praesidense az academi­­ának Leibnitz volt; azonban csak II. Fridrik alatt emelkedők az intézet valódi díszére, midőn a’ nagy király több hires tudóst hiva meg a’ kül­földről, ’s elölülőnek Maupertiust téve. Kétszer esztendőnként nyilvá­nos ülést tart a’ társaság, ’s a’ másodikban 50 arany értékű emlékpénzt ítél oda annak, ki a’feltett kérdésre legjobban megfelelt. írásai ,,­Mémoi­res de­s académie royale des Sciences et­ belles lettres à. Berlin 44 czim alatt jelentek meg II. Fridrik álta. Az 1798-ki uj javítások az intézetet még inkább közhasznúvá teszik, ’s ugyan ekkor egyesült vele a’ királyi könyv- és mivészségtár is. — Manhei­­­ban 1755 állitá­sáról­’ Theodor V. F. academiát Schöpflin észrajza szerént. Osztálya kettő. Munkási pölc­a

Next