Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Acsa - Acata, acták - Acta Eruditorum
ACTA ACTA ERUDITORUM 31 Acta, több helységek neve, mellyek közül kettő leginkább figyelemre méltó. Az egyik (é. sz. 47° 22' és k. h. 36° 15' alatt), Székes-Fejér vármegyének csákvári járásában, Budához 5 órányira fekvő magyar-német falu, 209 házzal, egy cathol. és egy reform, templommal, 1680 lak. Ezen helység most feje annak a szép uradalomnak, melly az előtt a’ Sz. Pál szerzete birtokában vala, most a’ cs. k. főherczeg Jósef, Magyarország nádorispánya lévén földes ura, mind a’ mezei gazdaságnak javítására, főképen a’juhtartásra és földmivelésre, mind a’ jobbágyi állapotnak helyes elrendelésére czélozó intézetek iránt például szolgálhat. Az uradalom köréhez tartozik még egy falu, t. i. Alcsut, és több puszták. (l. At.csut). A’ másik illy nevű helység (é. sz. 47° 48' és k. h. 3733' alatt), német-tót falu, Pest vármegye váczi járásában, Pest városától öt mértföldnyire fekszik, 133 házat, két nagy kastélyt, egy cathot, és egy evang. templomot, 927 lakost, és azok között több ügyes mesterembereket számlál. Földes urai Báró Prónayak, a’ kik nem csak több hasznos gazdasági javításokat behoztak, hanem ezen tájékot kies kertekkel ’s ligetekkel is ékesítették, a’ hol sokféle külföldi növevények, elmés emlékjelek, szép épületek, a’ legjobb ízlés szerént elrendelve, előfordulnak. Az egész vidék geognosticai tekintetben is nevezetes. S.s. Acta, acta k. I. A’ franczia* törvény tudományban acta, documentumot, oklevelet, akámelly nemű írást jelent. Ott az acták privát (actes sousseing privé), nyilvánosan hitelesített (actes authentiques) és végrehajtható (actes exécutoires) oklevelekre osztatnak, a’ hova főképen a* jegyzők írásai (actes notaries) ’s a’ franczia ítélő széknek ítéletei tartoznak. Külföldi oklevelek ’s ítéletek csak bizonyító, nem pedig végrehajtható erővel bírnak. — 11. Angliában acta, tettet, végzést jelent. Azért parlamentacta a’ parlament által hozott ’s a’ király által megerősített végzés, statutum. (L. Nagy-Britannia.) A’ parlament adaji az ülés végze-tével, mellye rendszerént minden esztendőben félbeszakasztásokkal, prorogatiókkal tartatik, egy oklevélbe foglaltatnak, ’s ez statutum, mellynek egyes végzései külön czikkelyekre osztatnak ; ezért a’ király uralkodásának esztendeje ’s a’ czikkely szerént hozatnak fel, p. o. a’ habeas corvus-acta az 1680-ik észt. statutum második czikkelye, 11. Károly uralkodásának 31-ik észtben., ’s igy jegyeztetik : 31. Ch. II. c. 2.— 111. Magyarországban adáknak, irományoknak, neveztetnek közönségesen mind azon íratok, mellyeknek törvényes tekintetek ’s használások lehet. Osztatnak publicus — nyilvános — bírói ’s privát — különözött — adakra..Az elsők nyilvános ’s törvény által arra meghatalmazott személyektől származnak, ’s ezek közt legelső helyet foglalnak az országgyűlési irományok (acta diaetalia), mellyek a’ törvényczikkelyektől ’s országgyűlési napló könyvtől különböznek (L. Országgyűlés.). A’ bírói irományok, a’ biróság által vagy az ő egyenes befolyásával készülnek, ’s ezekhez tartoznak a’ perbeli irományok is (L. Per). A’ különözött acták különözött személyektől származnak. Az első és második rendbeliek teljes hitelességűek, a’ másodikak végrehajtható erővel bírnak, a’ harmadik rendbeliek csak környűlállások szerént nyernek hitelességet. Th. Acta Eruditorum, Németországban a’ legelső tudományos folyó írás és egyike a’ legesmertebbeknek. Főkép ugyan a’ ,, Journal des savons44 és „Giornale dei letterali“ czimű folyó írások példája, hanem egyúttal az épen akkor emelkedni kezdő német könyvkereskedés is nyújtott alkalmat lipcsei professor Mének Ottónak 1686 ezen criticai írás megállapítására, ki, hogy az e’ végre megkívánt levelezéseket előre elintézhesse, ezen évben Angol- és Hollandországot beutazta. Hazatérte után a’ legjelesb német tudósokkal egyesülve 1682 megindította folyó írását, mellynek tulajdon dolgozásai és társainak, Carprovnak , Leibnitznek, Thomasiusnak és egyebeknek munkáji által köz és évenként gyarapodó kedvességet tudott szerezni. Czélja volt e’ folyó írásnak hiv és tökéletes könyvesmertetéseket köz-