Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Acták áltküldése - Acata Sanctorum

32 ACTÁK ÁJ­TK. ACTA SANCT, Jeni, ’s e’ mellett meg akkor is híven megmaradott, mikor (főkép a’ Hollandoknál megjelent franczia foly­ó írások által) a’ nyilvánságos tudo­mányos értekezés nagyobb elevenségre és önlétüségre kapott. Talán ezen, a­ rosszul vezetett tudós közönség iránt mutatott csekély figyelem, bizon­­n­y­ára pedig az 1704-től fogva professor Bel által elég gondatlanul vitt szerkeztetés és a’ hét esztendős háború okozta, hogy ezen folyó írás be­cse és elterjedése mind folyvást vesztett. Végre olly rendetlenül jelent meg, hogy 1770-ki folyamatra csak 1782 látható napfényt, ’s ezzel el­akadt. Pótlékaival és foglalatjaival együtt 117 negyed rétü kötetre neve­­kedett. Acták: Áltkuldése. Acták v. irományok áltkü­ldésének ne­veztetik, midőn a’ biró valamelly egészen az itélethozásig elkészült tör­vényes ügyben nem maga hoz ítéletet, hanem e’ végre az irományokat valamelly arra rendelt ítélő széknek áltkü­ldi. Ez arra szolgál, hogy a’ részrehajlatlanság bátorságba tétessék, ’s mindenik fél által kérethetik, a’ hol nincsen törvényesen megtagadva. Az Ítélő szék választása a’ bí­rótól függ, ’s a’feleknek csak három ítélő szék elhárítása engedtetik meg. Az irományok ezen áltküldé­se a’ legfelsőbb instantiákban már most Né­metországiján sincs szokásban. Az előtt ezen irományáltkü­ldés idegen, részrehajlatlan törvénykarokhoz (juridicus fac tiltásokhoz) a’ német polgá­ri szabadság palládiumának neveztetett­, de az nem mindenkor helyes, mert a’ pernek felkészítésétől legtöbb függ. Magyarországban á­tkü­ldetik a’ per a’ feljebbvitel utján a’ királyi táblára­, az alsó bírák a’ pereket a’ törvényszéknek bejelentik. (L. Per és Feljebbvitel). Ha az irományok a’ politicai után a’ f'elsőbbség parancsolatjára állkü­ldetnek , az felkülde­tésnek neveztetik. Th. Acta Sanctor­um, a’ görög és latán egyház atartyrai­ és szentjei­ről szóló régibb tudósítások gyűjteményeinek köz neve, különösen pedig azon , efféle tudósításokat magában foglaló munka czime, mellyet a­ Je­­suiták intézéséből egy antwerpi Jesuita Bolland János 1043 kezde el, ’s halála után ezen szerzet tagjai, kik róla Bollandistáknak (i. e.) nevez­tettek, 1794-ig folytatónak (Antwerpen, Brüssel, Tongerloo 1043 — 1794-­ 53 fok köz.) Olly személyekről, a’ kik szent élet, vagy a’ keresztények üldöztetésekor állhatatosság által különböztették meg magokat, egyes tudósítások már a’ 2, 3-ik századból találtatnak. Környű­lállásosabb bio­­graphiákat a’ 4-ik században kezdenek írni , ’s számok a’ középkorig szer­felett nevekedett. Ezen egyes életrajzokból, mintegy a’ 0-ik században, kezdőnek épű­lésre czélzó közönségesebb munkákat szerkeztetni, ’s Boni­­nus Membritius adá eredeti legendák első criticus gyűjteményét 1474. De mind ezen gyűjtemény­eket felülmúlja az említett antwerpi, hizanyta­­lansága, hivsége, részeletlensége, valamint józan critica ’s jeles magyará­zatok által, mellyek azt a’ külső ’s belső történet mindenkori becses kincs­tárává teszik. Az újabb idők önös és irreligiosus elhidegülete a’ történet­­írás ezen, egészen a’ középkor szelleméhez és szükségéhez alkalmazta­tott nemét meg nem foghatta, ’s azon hálás tiszteleten, mellyben az előkori jámbor emberek élete ’s tettei részesültek, ’s a’ m­elly követendő például ajánlotta azokat, megütközött, és ama’, nagy részént korfiak ál­tal feljegyeztetett tudósításoknak majd formáját, majd foglalatját hyper­­critire ítélte, a’ minek, ha a’ classicus régiség historicusaira olly mér­tékben alkalmaztatnék, sajnálatos scepsisre (skepsisre) nem lehetne nem vezérelnie. Vizsgáljuk csak azonban az élőkor ezen, legközelebb czéljok által kétszeres tiszteletű emlékeket­, esmerkedjünk meg bővebben azon idők nézeteivel és szokásaival, ’s használjuk vigyázva és okosan az illy esmereten épült criticát, a’melly mind azt, a’ mit magában, vagy' korá­ban nem talál, önkényüleg meg nem veti; tudjuk végre azt, a’ mi ke­­kevesbbé mivoltos ezen biographiákban a’ mivoltosabbtól ügyesen ’s erő­szak nélkül megkülönböztetni : ezen tudósításokban a’ középkor kü­löntör­­ténete becses kincset nyer , amelly annál biztosabb használatú leszen, men­

Next