Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Actia - Actio - Actio - Actium

ACTIA ACTIUM S3 nel keresk mesterséggel rejtegették , vagy köz divatuk gyanánt szőtték be szerzőjik az ideigleni vagyi személy­es nézeteket és véleményeket. Actia, 1) valamelly tőkepénzről, m­elly bizonyos előfogásokra va­­lamelly kereskedési társaságba adatott, és azon jusról, m­ellynek követ­kezésében az előfogás nyereségében részesülünk, szóló bizonyító levél; 2) maga a’ betett summa. Közönséges tárgya az efféle társaságoknak ollyan előfogások, m­ellyek kivitele egyes személyek tehetségét felülhaladja. Egyébiránt, mivel a­ kereskedési társaságok a­ tulajdonosoknak nem enged­nek szabadságot tőkepénzeiket felmondani, azért az ad­ják a­ kereskedés tá­­­gy­ai. És mivel minden emberi szorgalomnak hol kisebb hol nagyobb mér­tékben bizonytalan kimenetele miatt változóbb becsüek, mint egy­éb nyil­vános papirosok, annak okáért igazsággal nem kellene azokat az érték jelé­, nek nevezni. Az actiák az ujabb időkor találmánya. 1720 Francziaországban és majdnem egy időben Angliában dühös actiakereskedés űzetett, melly ne­me­­ly egyes embereket mód nélkül meggazdagitott, ellenben ezreket koldus­botra hozott. Francziaországban az indiai nagy társaságnak csalárdsága volt ennek oka (1. Law). Angliában részszerént a’ déltengeri társaságnak csa­lárdsága, részszerént a’ társasági kereskedés dühe, melly az egész nemzet­­ét elfoglalta. Actio­narius, egy vágja több actiák tulajdonosa. 77­. Actio, cselekvés (a’ szenvedésnek ellene téve), a’ mivészségekben a’ belsőnek ábrázolása az élő emberi test mozgatása (jártatása) által. E’ szerént az ékesszólásban, pantomimában és szinjátszómivészségben jöhetne elő, de az újabb időkben ezen kifejezést kiváltkép ’s szinte ki­zárólag csak a’ két utóbbi mivészségben használók. Actio alatt t. i. ér­tik, ’s méltán, a’ belsőnek ábrázolását, a’ mennyiben idegen személyt, ábrázol általa az ábrázoló ; mert ezen esetben a­ test egész jelenetének a’ mivészség országába kell emelkednie, holott a’ szónoki kifejezés in­kább subjectivus, ’s mint látható kifejezés, inkább csak az arcz változ­tatásaira ’s a’ kezek mozgatására vitetik. Jelenleg közönségesen csak já­­tékszini (theatralis), nem pedig szónoki actióról van szó. Az elsőhöz tar­tozik a’ pantomimai actio és a’ színjátszói szoros­ értelemben. Ezen ket­tő közt az a’ különbség, hogy az utóbbikban a’ látható ábrázolás a’ hall­hatóval (declamatióval v. énekléssel) egyesül , a’ honnan ismét megkü­lönböztethetni a’ mondott szinjátéki (l. Szinjátszómivkszskg) actiót az operadalnokétól, mellynek tulajdonságát a’ muzsika határozza meg. A’ pantomimai ábrázolásban minden a’ látható kifejezésben szorul öszve. (L. Pantomima). Az actio magában foglalja : 1) a’test hordását, tartását és ál­lását általjában, a’ mennyiben annak valamelly' személy szellemi tulajdon­ságát vagy (gondolkozási, érzési, akarási) állapotját kell jeleznie. Ide tartozik tehát az attitödk (i. e.), testmozgatás tágabb értelemben; 2) a’ testrészek, tehát a’ fő, karok és lábak mozgatásai; és 3) különösen ezen testrészek a’ kifejezésre legképesb tagjainak mozgatását. Ezen utóbbiak a’ kifejezésnek képessége szerént a)a’szemek és arczizmok —innen szem­beszéd vagy arczjáték, a) a’ kezek és újak — innen gesticulatio szorosb érte­lemben, m­elly­ a’ szónoknak is szükséges. A’ labmozgatást a’ táncz­­mivészség fejti ki, ’s ettől nyer az különös jelentést. (L. Mimica is) Act­io, (törv.) 1. Kereset. Actium, fok Görögország nyugoti oldalán a’ hajdani Epirusban, legfelső éjszaki csúcsa Acarnaniának (a’ mai Albániában) az ambraciai öböl benyiltánál (mai neve Capo di Figolo v. Azio az artai öbölnél). Vi­lágtörténeti jelességét azon tengeri csatának köszöni, melly­ itt Octavia­nus és Augustus közt Sept. 2. 31 K. e. történt. Octavianus t. i. egy­edül akarván uralkodni, ’s Antonius esztelen viselete által tartományiban ingerel­­tetvén, háborút kezde, ’s a’ két tábor a’ nevezett öböl két ellenpartján állt meg. Octavianus 80,000 gyalog­ 12,000 lovaggal ’s 200 hadi­hajóval birt, Antoniusnak 100,000 gyalog, 12,000 lovag ’s 220 hajó várt paran­csára. Javalották neki legtapasztaltabb vezérei, hogy szárazföldi harczba ereszkedjék, ő pedig Cleopatra unszolására csatát a­ vizen parancsolt.

Next