Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Actor - Actoratus - Actuarius - Actus - Acustica - Acusticai - Aczél

ACTOR ACZEL. 35 Actor I. Felperes. A C T O R A T U S 1. FeLPERESSEC. Actuarius 1. Jegyző.­­ Actus 1. Színjáték es Tett. Acustica, (ezen görög szótól mxovidi , hallani) a’ hallhatóról vagy Hangról (vö. e.) való tudomány. Az előtt ai physicának ezen , részét rendszeréül a’ levegőről való tanításnál szokták előadni­, azonban e’ nem egyezik a’ természettel, mert a' levegő a’ hangnak csak legrendszeréntva­­lóbb vezetője, é­s minden merő vagy folyós anyag, épen mint a’ lev­egő, részszerént maga hangozhatik, részszerént más testek hangját vezetheti. Úgy­ kell inkább tehát tekinteni, mint a’ mozgásról való tanításnak egy részét. Minden lehető mozgás t. i. vagy előterjedő, vagy kerengő, vagy lebegő (reszkető). A’ mozgás utóbbi neme, ha erős és eléggé sebes az, hogy halló életmiveinkre hathasson, (a­ mire legalább harm­incz lebegés kívántatik egy secundaban), hangzatot hoz elő. Egy meghatározható hang­­zat hangnak, egy meg nem határozható zörgésnek, és a’ lebegések sebessége tónusnak neveztetik. Chladni az acusticaról 1802 Leipzigban németül, 1809 Parisban francziául megjelent munkájában mind azok summáját, mik ar physica ezen részében általa ’s inasoktól felfedeztettek, előadta. A’ főtárgyak ezek : 1) A’ t­on­us t­u­d­o m­án­y , vagy az arith­metical rész, hol a’ hangrezgések általányos vagy képességes sebessé­geiről van szó, és pedig először azoknak eredeti viszonyairól, annak utá­­lta ezen viszonyok apró változásairól, mellyek a’ practicus gyakorlásra szükségesek, vagy is a’ temperaturáról ; 2) azon törvények, mellye­­ket a­ hangzó testek rezgéseiknél követnek, ’s a’melly­ek magokat a’hang­zó testek minden neménél különbféle jelenetek által mutatják ki. Ez az acustica mechanicai részének első osztálya. Minden hangzó testeknél úgy kell az elasticitást tekinteni, mint a’ mozgató erőt; valante ily’ hangzó test lehet tehát, a­ feszítés által rugós; ezen testek, ha náluk csak egy­ Jineá­­ban menő irányt vétetik tekintetbe, hurok (i. e.), ha pedig hártyaként vannak kiterjedve, akkor dobbőrök; — £) nyomás által rugós, ide tartozik a’kuvó instrumentumokra (he.) zárt levegő, melly kü­lönb-kü­­lönbféle módon hosszában terjeszkedik ki ’s vonja öszve magát, ’s némelly instrumentumokban az oldallyukak kinyitása és bezárása által rövidittetik vagy hosszabbittatik meg; — e) belső meredtség által rugós* Ezen testek vagy­ lineaként azaz, kiváltkép egy irányban lehetnek kiterjedve, mint az egyenes és görbe botok minden nemei, vagy hártyaként azaz, többféle irányokban kiterjedtek, hova a’ karikalapok, harangok és edények tar­toznak. Az előtt csak egy húr rezgéseit ismerték, ’s a’levegő rezgését a’ fúvó instrumentumokban; de Chladni, a’menny­ire lehetett, a’ hangzó tes­tek minden nemeinek rezgését megvizsgálta (1. „Die Akustik^ és „.Ve«« Beiträge zur Akustik“ Beipz. 1817.) 3) a’ hangzat odábbvezetésé­­nek tudománya épen úgy mint a’ levegőn és más levegőnemü folyós­­ságokon, mint más merő vagy csepegékeny folyós anyagokon által, melly a’ mechanicai rész második osztálya ;^4) a’ hangzat érzésének tudo­mánya, vagy a’ hallás életmiveinek alkotásáról és functiójáról az embe­reknél és állatoknál, melly­ az acustica anatomico-physiologiai része. Az acu­­sticáról Biot is egy alapos munkát irt 3 darabban : „Précis élémentaire de physique expérimentale“ de a’ hol Chladni legújabb vizsgálódásai és fel­fedezései használva vannak. (Vö Chladni.) A­ B. P. Acusticai, a’ mi a’ hangzat előállásának tovább- és elterjedésé­nek törvényeivel megegyező kellemetes munkálatot hoz elő, p. o. acusti­cai épitésmód. A c z é L. Ez a’ nemesitett vas vagy, némelly vasérczek kiolvasztá­sa, vagy a’ ny­ers- és kovácsvasnak különös megkészitése által áll elő. Azon vasérczek, mellyekből az aczélt olvasztás által készítik, a’magok ne­ * mében legjobbak, ’s megkülönböztetve aczélköveknek vagy aczélérczek­­nek neveztetnek. Minekutána a’ kiolvasztott vasat ismételt olvasztás ál-3*

Next