Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Adaequalt - Adagio

30 ADAEQUALT. ADAGIO. ta! minden salaktól megtisztították volna, hosszú pálczákra verik ’s nyújt­ják azt, mellyek a’ nyers aczélt adják. Hogy a’ nyers acze­l meg ,inkább megnemesittesse­k , több ízben megtiszesitik, elnyújtják, darabokra vag­­jdki,és ismét öszveforrasztják, melly' munkát kitisztálásnak neveznek. Az illy móddal készített aczélt tisztáit aczélnak vagy­ szinaczélnak neve­zik. A’ kovacsvasból caementálás által készül az aczél, honnan ezen aczélt caementaltnak nevezik. E’ végre jó tiszta vasból való vékony pál­­czákat vesznek, behintik azokat egy’ erre készített ’s caementkemen­­czének nevezett kemencze kő ládájában szénporral és fahamuval, vagy a’ mi még jobb, öszvetört üveggel, ’s öt, hat napig alatta erősen tü­zelnek, a’mi ezen idő alatt a’ kovácsvasat aczéllá változtatja. Ezt a’ cae­­mentált aczélt, mellyet élő aczélnak is neveznek, még ezután kalapá­­csolják és nyújtják. A’ ny­ers vasból végre az által nyerik az ugy'­ne­vezett mesterséges aczélt, hogy megolvasztják, ismételve feltü­zesitik, kovácsolják és keményítik, azaz, verestüzesen hirtelen hidegvízben meg­oltják. Még nem világos egészen, miként képes a’ vas ennyire megvál­toztatni hajthatóságát, keménységét, olvaszthatóságát és fényét. Neve­zetes Guyton Morveau felfedezése, hogy­ a­ kovácsvasat gyémánt ál­tal , melly­ csudálatosan öszvesű­rüdött széntárgy, valóságos öntött aczél­lá lehet változtatni. A’ gyémánt tehát épen azon princípiumot adja, mellyet a’ szén, mert vassal való egyesülésének productuma épen azon tulajdonságokkal bir. — Az Európában divatban lévő aczélnemek közt első rangot foglal el a’ finom angol aczél. Ennek jegye B. Hythmant vagy Martiak Öntve van, de készítése módja titokban tartatik. Utána következik azon faj, mellyet Francziaországban és Schweizban acier pou­le , feldagadt aczélnak neveznek. Ez clementált aczél és Angliában New­ Castleben készül. Az angol aczélfajok után következnek a’ német fajok, különösen Stej­erországból és Carinthiából. Ezek után becsülik a’ svéd és velenczei aczélt. Van a’ mi földrészünkön kívül Asiaban egy aczél, melly régi idő ok­a igen hires , a’ damascusi aczél, mellyből a’ drága kardvasak készíttetnek, mellyekben a’ legiszonyúbb keménység hihetet­len hajthatósággal van egyesítve. Az illy kardvasakat ott helyben is 700—8000 tallérral fizetik. Tulajdonképi készitésmódja még ugy' látszik, nem tudatik. (L. Damasch­ozni). Keletindiában is van egy neme az aczél­nak , mellyet ott vucznak neveznek, mellye a’ legnagyobb keménységgel és finomsággal bir, úgy hogy­ az abból készült kések a’ közönséges aczélt és üveget bevagdalják, a’ nélkül hogy magok szenvednének. Hazánkban hires a’ diósgyőri aczél, melly a’ vele tett próbák szerént az angol aczél­­lal vetekedik. — Egyébiránt tudva van, hogy­ az aczélt ismét vassá lehet változtatni, ha ismételve felhevitik , ’s a’ szabad levegőn hagyják meg­hűlni. Főm­unka ezen nemesített vasról ’s fabricatiójáról Hassenfratz­­tól van: „/L« sidérotechnie, ou l'art de traiter les minerais de fer pour en obtenir de la fonte , du fer ou de F­acier" (4 darab n.4 rét Paris 1812). Írt rola Quantz is „ Über Eisen-und Stuhlmanipulation (Nürnberg 1790). Adalquam, (adaequatus , teljesen reá illő v. kimerítő ). Igy' ne­veztetik valamelly előterjesztés a’ maga tárgyára nézve, ha abban a­ tár­­gynak minden mivoltos czimerei (characteres essentiales) be vannak foglalva. Ez egyiránt illik mind a’személy­es előterjesztésre, mind a’ megfogásra. Különösen a’ megfogás akkor kimerítő, midőn az egyes tárgyak közös lé­nyét mivoltos czimerekkel határozza meg. A’ definitio vagy valamelly kö­zönséges megfogásnak magyarázatja akkor kimerítő, midőn az ezen meg­fogást a’ maga mivolti foglalatja szerént ’s egyszersmind a’ maga mivoltos határaival együtt adja elő (1. Dekixitio) , következésképen sem nem igen tág (kelleténél több tárgyakat nem foglal magában), sem nem igen szű­k (keve­sebb tárgy­akra illő, mint a’mellyek azon megfogás alá tartoznak ). A./l.S. A D A o i o , (lassan) : 1 ) a’ muzsikai mozgásoknak egy' fő részét bélyeg­zi (1. Tempo)­, 2) oll 1z muzsikai darabot jelent, mellyet csendesen, szev­­rehatólag és érzékeny kifejezéssel kell játszani. 1.

Next