Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Adelung, Fridrik - Adeptus - Ades, Hades - Adhaesio

ADELUNG ADHAESIO 4- nek azonban tett előhaladásához nincsenek mérsékelve, és világosan mutat­ják, hogy még a’ fáradhatatlan szorgalom sem törölheti el a’ már álmun­kának planumáira szőtt hibákat. Egyéb munkáji közül nevezetesebbek: Deutsche Sprachlehre ; Magazin für die deutsche Sprache ; Leber den deutschen Styl; Aelteste Geschichte der Deutschen ; a’ déli-szász törté­neti kútfők esmeretére nézve fontos Directorium ; Mithridates, mellyben nyelvnyomozásainak gyümölcsét öszve akarta szedni. Ő csak az 1-ső kö­tetet készíthette el, a’többi hármat hallei tudós Vater végezte be, ki ezekben részént a’ megholtnak írásait, részént a’ Humboldt urak adták utasításokat, részént saját nyomozásainak resultatumait dolgozta fel. Ade­lung feddhetetlen életű’s szeretetre méltó ember volt. Nőtelenül élt. Na­ponként 14 órát töltött dologban, mellytől barátjai közt és jól terített asz­talánál pihente ki magát. B. L. Au­ki, unó (Fridiik), orosz cs. statustanácsos, lovag, több acade­­miák tagja, 1725 ó­ta elölülője az asiai academiának Sz. Pétervárban, unokája a’ nyelvtudósnak, szül. Stettinben 1768, jeles nyelvtudós és tör­ténetvizsgáló. Minekutána Rómában a­ vaticanumi könyvtár kincseivel megesmerkedett, és az ottan lévő régi német énekekről tett fontos vizs­gálódásait közre bocsátotta volna ( Xachr.von altdeutschen Gedichten, welche aus der heidelberger Bibi, in die vaticanische gekommen sind. .Königsberg 1796 és 1799), Sz. Pétervárra méné, és ottan a’ német játékszín igazga­tásában részt ven. 1803 Miklós és Mihály orosz nagyherczegek tanítójá­nak neveztetvén, orosz nemességet nyert. Ezután egész elszánással a’ nyelvtudományra adta magát, mire nézve könyvtárőr Bachmeisternak gyűjteményei nagy segedelmére szolgáltak. Itt a’ sanscrit nyelvnek vi­­szonyáról az oroszhoz (Rapports entre la langue sanscrite et la langue russe), és újabb írásainak egyikében Katalin orosz császárnénak az öszve­­hasonlitó nyelvtudomány körül tett érdemeit adja elő (Sz. Péterv. 1815). Schlözertől Oroszország második felfedezőjének méltán nevezett báró Herberstein Sigmondnak életírása által, mellyet résznyire a’ kútfőkből dolgozva Sz. Pétervárban adott ki (1817), ezen nagyérdemű austriai diploma­­ticusnak méltó történeti emléket állított. Pártfogójától, cancellar. gróf Rumjanzofftól ösztönöztetvén, leírta a’ Sz. Sophia novgorodi templomának nevezetes és némellyek szerént a’ 11-ik században Magdeburgban öntött érez ajtajit. A’ réz- és kőtáblákkal gazdagított ’s Berlinben 1823 kijött munka fontos tudósításokat közöl a’ mivészség történetéről Oroszország­ban és egy értekezést az ugyan Novgorodban lévő úgy nevezett svéd vagy ezüst ajtóról, melly Sigtunából, a’ svéd királyok régi lakhelyéből, győzedelmi jel gyanánt vitetett Oroszországba. Adelung még egy Biblio­theca glottica nevű munkán dolgoz, mellyből bevezetésként már közlöt­­te : L­ebersicht aller bekannten Sprachen, (Petersburg, 1820). B. L. AniPotis 1. Alchymia. Ades, Hades 1. Pluto. Adhaesio (ráragadás), tulajdonképen csak a­ hígnak a’ kemény testek felületére való ragadásáról mondatik a’ physicában, p. o. a’viz a’be­lé mártott kézre ráragad. Más- másféleképen történik ez más más tes­tek közt. Így a’ kéneső nem ragad az üveghez , de az érczekhez igen ’s kivált az arany-, ezüst- és ónhoz. A’ viz majd minden testekhez ragad, ha azoknak felülete nem zsíros, poros vagy lisztes. Ezen felületes raga­dás miatt az edényekben lévő híg felülete nem tökéletes vizirányt veszen, mert az edény széle felé felfut, mint a’ viz a’ pohárban, vagy lehajlik ’s dombos marad a’ közép felé, mint a’ kéneső ugyan az üveg pohárban. Az igen vékony (hajszál fonha, capillaris) csőkben legszembetűnőbb ez. Ha egy vékony üveg (vagy szalma) csőt a’ vizbe teszünk, a’ vékony cső­ben magasabban lesz a’ viz, mint körűlé kivül. (1.. N­ajszálcsők). Ezen ragadás miatt a’ hig öntés közben az edény oldalához hajlik, ha csak azt (p. o. a’ víznél lisztelés, zsirozás ’sat. által) előre el nem készítjük. Ez­ért van, hogy a’ kéneső gömbölyeg cseppekben marad, ha földre, desz-

Next