Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Adelung, Fridrik - Adeptus - Ades, Hades - Adhaesio
ADELUNG ADHAESIO 4- nek azonban tett előhaladásához nincsenek mérsékelve, és világosan mutatják, hogy még a’ fáradhatatlan szorgalom sem törölheti el a’ már álmunkának planumáira szőtt hibákat. Egyéb munkáji közül nevezetesebbek: Deutsche Sprachlehre ; Magazin für die deutsche Sprache ; Leber den deutschen Styl; Aelteste Geschichte der Deutschen ; a’ déli-szász történeti kútfők esmeretére nézve fontos Directorium ; Mithridates, mellyben nyelvnyomozásainak gyümölcsét öszve akarta szedni. Ő csak az 1-ső kötetet készíthette el, a’többi hármat hallei tudós Vater végezte be, ki ezekben részént a’ megholtnak írásait, részént a’ Humboldt urak adták utasításokat, részént saját nyomozásainak resultatumait dolgozta fel. Adelung feddhetetlen életű’s szeretetre méltó ember volt. Nőtelenül élt. Naponként 14 órát töltött dologban, mellytől barátjai közt és jól terített asztalánál pihente ki magát. B. L. Auki, unó (Fridiik), orosz cs. statustanácsos, lovag, több academiák tagja, 1725 óta elölülője az asiai academiának Sz. Pétervárban, unokája a’ nyelvtudósnak, szül. Stettinben 1768, jeles nyelvtudós és történetvizsgáló. Minekutána Rómában a vaticanumi könyvtár kincseivel megesmerkedett, és az ottan lévő régi német énekekről tett fontos vizsgálódásait közre bocsátotta volna ( Xachr.von altdeutschen Gedichten, welche aus der heidelberger Bibi, in die vaticanische gekommen sind. .Königsberg 1796 és 1799), Sz. Pétervárra méné, és ottan a’ német játékszín igazgatásában részt ven. 1803 Miklós és Mihály orosz nagyherczegek tanítójának neveztetvén, orosz nemességet nyert. Ezután egész elszánással a’ nyelvtudományra adta magát, mire nézve könyvtárőr Bachmeisternak gyűjteményei nagy segedelmére szolgáltak. Itt a’ sanscrit nyelvnek viszonyáról az oroszhoz (Rapports entre la langue sanscrite et la langue russe), és újabb írásainak egyikében Katalin orosz császárnénak az öszvehasonlitó nyelvtudomány körül tett érdemeit adja elő (Sz. Péterv. 1815). Schlözertől Oroszország második felfedezőjének méltán nevezett báró Herberstein Sigmondnak életírása által, mellyet résznyire a’ kútfőkből dolgozva Sz. Pétervárban adott ki (1817), ezen nagyérdemű austriai diplomaticusnak méltó történeti emléket állított. Pártfogójától, cancellar. gróf Rumjanzofftól ösztönöztetvén, leírta a’ Sz. Sophia novgorodi templomának nevezetes és némellyek szerént a’ 11-ik században Magdeburgban öntött érez ajtajit. A’ réz- és kőtáblákkal gazdagított ’s Berlinben 1823 kijött munka fontos tudósításokat közöl a’ mivészség történetéről Oroszországban és egy értekezést az ugyan Novgorodban lévő úgy nevezett svéd vagy ezüst ajtóról, melly Sigtunából, a’ svéd királyok régi lakhelyéből, győzedelmi jel gyanánt vitetett Oroszországba. Adelung még egy Bibliotheca glottica nevű munkán dolgoz, mellyből bevezetésként már közlötte : Lebersicht aller bekannten Sprachen, (Petersburg, 1820). B. L. AniPotis 1. Alchymia. Ades, Hades 1. Pluto. Adhaesio (ráragadás), tulajdonképen csak a hígnak a’ kemény testek felületére való ragadásáról mondatik a’ physicában, p. o. a’viz a’belé mártott kézre ráragad. Más- másféleképen történik ez más más testek közt. Így a’ kéneső nem ragad az üveghez , de az érczekhez igen ’s kivált az arany-, ezüst- és ónhoz. A’ viz majd minden testekhez ragad, ha azoknak felülete nem zsíros, poros vagy lisztes. Ezen felületes ragadás miatt az edényekben lévő híg felülete nem tökéletes vizirányt veszen, mert az edény széle felé felfut, mint a’ viz a’ pohárban, vagy lehajlik ’s dombos marad a’ közép felé, mint a’ kéneső ugyan az üveg pohárban. Az igen vékony (hajszál fonha, capillaris) csőkben legszembetűnőbb ez. Ha egy vékony üveg (vagy szalma) csőt a’ vizbe teszünk, a’ vékony csőben magasabban lesz a’ viz, mint körűlé kivül. (1.. Najszálcsők). Ezen ragadás miatt a’ hig öntés közben az edény oldalához hajlik, ha csak azt (p. o. a’ víznél lisztelés, zsirozás ’sat. által) előre el nem készítjük. Ezért van, hogy a’ kéneső gömbölyeg cseppekben marad, ha földre, desz-