Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Ad libitum - Ad metus - Administrator - Admiral - Admonitio - Adó

gekre vagyon szüksége, mellyeket a’ tagoknak közösen kell viselnie... A­ nyilvános adózásokat tributu­mak semmi esetre sem mondhatni, melly­­­nek lefizetésével az alattvalók uralkodójoknak tartoznak, hanem ez in­kább mérsékelt segedelem azon nagy társaság költségeire, mellynek tag­jai. Ezen költségek a’ polgárok minden classisaira nézve hasznosak és boldogitók, azért minden egyes személy köteleztetik tehetségéhez képest azoknak viselésére. Ezen adózások öszvesége egyik része a’ nemzeti jö­vedelemnek, mellyet a’ törvény a’ köz kiadás fedezésére határoz, melly­­ért is a'' nemzeti gazdaság előlépéseinek kedvezése mindenkor a’ legbizto­sabb eszköznek tekintethetik az ország jövedelmeinek szaporítására. Az országnak fizetett minden néven nevezendő adózások kútfeje egyesegye­­dü­l a’ nemzet vagyonja. Ezen vagyon azonban két alkotó részből áll : ez részént tőke, azaz, azon gyűjtött javak mennyisége, m­elly a’ polgárnak jelenvaló vagy legfeljebb legközelebbi szükségeit felülhaladja (L. Tőke); részént jövedelem, azaz, azon javak, mellyek csak most termesztettek és a’ nemzet birtokába estek. (L. Jövedelem). Az adózásoknak nem sza­bad a’ tőkét bántani, különben háborgatják a’ termesztést (i. e.), melly csak a­ legritkább esetekben a’ tőkének reáforditása nélkül gondolható; megkevesitik épen ez által a’ nép öszves termesztését, ’s meggyengitik magát a’ kútfőt, mellyekből egyedül folyhatnak az ország tárába az adó­zások. Ezek szerént tehát a’ nemzet jövedelme azon egyedül való része azó vagyonjának, melly a’ nemzeti boldogság sérelme nélkül képes az adózások viselésére. Azonban minden jövedelem részént nyers, részént tiszta; amaz magában foglalja azon javak egész öszveségét, mellyeket a' nemzet valósággal beveszen, a’ nélkül hogy az előtt azokkal birt volna; ez ellenben ezen javak csak azon részét teszi,, melly a’jövedelem előho­­zására fordított költségek megtérítése után fenmarad, ’s ez azon javak ösz­vesége, melleket a’ nemzet elemészthet a’tőkének meggy­engítése nélkül, mellyeket a’ fényűzés szükségeinek kielégítésére fordíthat, a­ nélkül hogy azon tartalékpénzt, mellyből a’ termesztési munka fizettetik , megkevesi­­tené. Valamint a’ tőkét, úgy szinte a’ nyers jövedelmeket sem szabad az adóvetésnél alapul venni, mivel ollyan adózások, melly’eket az országlás ezekből vészén, könny­en válnak egy­ természetű­ekké a’ tőkére vetettek­kel; mert ha olly tetemesek, hogy az öszves jövedelem szim­ét, melly a’ tiszta jövedelmet teszi, felülhaladják, akkor vagy magához a’ tőkéhez kell nyúlni,vagy a’ termesztést félbeszakasztani ; azonban mindenkor fe­lette nehéz a’ határt szorosan kiszabni, mellyet á­thágni nem szabad, hogy a’ nyers jövedelemre vetett adó szerfelett nagy­ ’s említett káros követke­­zésű­ ne legyen; ellenben gyakran elkerülhetetlen ollyankor, a’ legnagyobb egyenlőségnek szine mellett, a’ polgárokat a’ legegyenetlenebb módon adóval meg nem terhelni, ’s az égre legkiáltóbb igazságtalanságra okot nem szolgáltatni. Szembetűnő példát nyújt e’ részben a’ természeti ti­zed— dézma—, a’mintet az újabb országokban többnyire kiszedetik. (L. Dézma). A’ tiszta jövedelem tehát egyedül az , a’ mi az adóvetés tárgyá­nak tekintethetik, és mint ollyan az ország financzigazgatása által terek alá vettethetik , hogy a’ termesztés ne akadályoztassák , ’s a’ nemzeti bol­dogság ne szerencséltessék. De ezen tiszta jövedelem kétféle nemű: vagy minden jövedelem eredeti kútfejeiből származó tiszta jövedelme a’ nem­zetnek közönségesen véve minden tekintet nélkül azon személyekre, kik abban részesülnek (eredeti tiszta jövedelem), avagy az országban lé­vő egyes személyek tiszta jövedelme minden tekintet nélkül az eredeti kút­főkre, mellyekből foly­t (individuális tiszta jövedelem). Mind e’ két nemét a’ tiszta jövedelemnek lehet szintúgy közvetetlenül (directe), valamint köz­­vetőleg (indirecte) adó alá vetni ; de a’ közvetetlen adóvetésnek nagy el­sőségei vannak a’ közvetőleges felett, azért szükséges amazt mindenkor mint fő­, ezt ellenben mindég csak mint melléknemet tekinteni ; a’ közve­­tőleges adóvetés csak mint kiegészítése a’ közvetetlennek foglalhat hely­et. Czélja csak az adózások egyenetlenségének kisebbítése, melly míg a’ nem-

Next