Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Adózás

58 ADÓZÁS ellenségei is kénytelenek meghallani, hogy a’ városok adósystemájokat ezér irány­osan rendelték el, de okosak is voltak a’ polgárok ezen részes adót nagyra nem emelni, úgy hogy a’ molnár a’ város malmában csak 16- odrészt vett, azaz, 40-edrészét az általa megőrlött gabonának. Illy cse­kély lévén az adózás, controlleria nem kellett, mert csalni nem vala ér­demes­, a­ ki tehát a’ vámon á­tmenő tárgyak harmadrészét vagy felét ki­szedetni javasolja, az szűk eszét árulja el, ’s utat nyit a’ csalárdságnak, behozza a’ controlleriát ’s megakadályoztatja ezek által a’ kereskedés vi­rágzását, a’ nélkül hogy az ország kincstárát felsegítené. Ezen zsarolás először Francziaországban kezdődött, ’s onnan általmenvén Németország­ba , főképen Prussiában Nagy Fridrik által olly tündöklő módon követ­­tetett, hogy Hurkosai szintúgy elszegényedtek, mint a’ Francziák. Hogy az adózás system­ája igazságos ’s egyszerű legyen, szükséges, hogy a’ társaság pénzállapotja a’ társaság kiküldöttjei által tanácskozás alá vé­tessék, ’s ezek mind az adó mennyiségét, mind beszedésének módját meghatározzák. Ha ez megtörtént, a’ közvetőleges adóknál mindenkor vissza kell térni a’ városok régi princípiumára, hogy magasak ne legye­nek , mert esztelenség a’ tárgyak becsének harmadrészét vagy felét adó­képen az ország számára elvenni, mint p. o. a’ sónál, italoknál, dohány­nál ’sat. (L. Egyesít.t­esvények). Ellenben olly alá kell tifeásitani ezen adózásokat, hogy a’ csalás lehetetlen ’s a’ controlleria szükségtelen le­gyen. A’ mit azután ezen adózások behoznak, azt köszönettel kell elfogad­ni, de ,nem szabad bizonyos mennyiséget megszabni, mellyet be kell hozniok. A’ többi azután a’ közvetetlen adókra vettetik, mellyeknél a’ csalás lehetetlen, csak azért is, mivel az ingatlant ’s láthatót érdek­lik. Csakhogy a’ közvetetlen adók a’ tartomány tökéletes esmeretét ’s minden község szoros statisticáját teszik fel, hogy minden községre igazságos illetménye vettethessék ki, mellyet elbírhat, ’s ezen szoros statistica a’ catastrom. Minden adózásnál alaptételül ezt lehet venni: sehol sem akadályoztatják a’ közvetőleges adók a’ mivességet ’s szorgal­mat, a’ hol olly csekélyek, hogy a’ csalást nem érdemlik, ’s a’ con­trolleria szükségtelen, ’s még is csekélységek mellett minden terhes nyomás nélkül nevezetes summákat hoznak be ; sehol sem felette nagyok a’ közvetetlen adók, ha egyiránt kiosztatnak; a’ mi tűrhetetlenekké teszi, nem az ők nagysága, hanem az egyenetlen kiosztás; ’s végre sehol sin­csenek az emberek az adókkal megelégedve, akár kicsinyek, akár nagy­ok legyenek azok. Panaszoskodtak ’s panaszoskodni is fognak, és az: Il faut plumer la poule sans qu'elle erit ; azaz, kopasztani kell a’ csibét, a’ nél­kül hogy kiáltson , oltván feladás, mellyet egy finanezminister sem fejt­het meg;—csak lelki esmerete legyen nyugodt, hogy tehetsége szerént, a’törvényt ’s igazságot tekintve, az elkerülhetetlen terheket egyiránt osztotta ki, — egyébiránt a’ panaszokra figyelmezzen ugyan , de azok által ne határoz­tassa el magát. — Magyarországban az adózás csak igen lassan fej­lödött ki, a’ minthogy arra az ország alkotmánya nem is épít­tetett. Tudni illik ha a’ történetíróknak hinnünk kell, a’ régi honból ki­indult Magyarok egy’ újnak elfoglalására, mindnyájan tartoztak a’ nemze­ti hadhoz, mindnyájan egyenlőn szabadosak, azaz, nemesek voltak, ’s kiki a’ maga költségén, ámbár a’ köz czélra, de még is a’ maga kezére har­­czolván, sem nem adózhatott, sem mástól adót nem vehetett, hanem kinek­­kinek a’ maga értékével, avagy a’ nyert zsákmánnyal kelle megelégedni. Maga a’ fővezér is, a’ kit Almosban ’s maradékaiban önkényesen választot­tak, ’s a’ választás 2-ik feltételében arra leköteleztek, hogy az elfoglalt zsákmánynak vagy földnek nagyobb részét magának megtartván, a’ töb­bit a’ hadak között elosztani tartozzék, —­a­ maga osztályrészével be­érni kénytelen vala. — Ez volt első eredete a’ fejedelem ’s méltósága fen­­tartására­­s egyéb költségeinek kielégítésére szánt koronajószágoknak, m­ellyek mivel hő kiterjedésnek valónak, azokból a’ fejedelem mind saját didjait, minden Magyar saját költségén harczolni tartozván , eltarthatta.

Next