Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Aediles - Aegeus - Aegina - Aeginai mivészség és műdarabok

REGINAI MIV. 67 leghívebb és legszorosabb utánozása volt, szinte az Altatásig (ámításig), sírt tiszteletgerjesztíi természetességig. Az atticai mivészség az egyipto­minak volt leánya, ’s mind a’ kettőnek szellemi törekvése az ideális után szembe tűnik. Az ókori mivészség világos megfoghatása tekinteté­ből az egyiptomi, ó atticai, aeginai és hetruriai stylus közt különbséget tennünk szükséges. Mindenik mivészség kezdetének mereve­nység és so­ványság tulajdonja, de egyébben eltérnek egymástól, noha későbben vi­­szontatás divatlik közöttük. Ha mind addig szinte csudaképen Phidias­­ban jelent meg a’ mivészség fensége, megfogható, hogyan mutatott a’ természet után törekvő ’s végre szinte természetté vált aeginai mivész­­ség az atticainak módot, mint lehet az elvonttól (abstractum) az élőhöz, a’ rendszerestől a’ természeteshez jutni, ’s igy benne a’ régen hirányló kö­zép az ó sanyarú és a’ szép stylus közt feltaláltatott. Phidias korával a’ tu­laj­donképi aeginai m­ivészség nyoma is eltűnik. A’ természet utánozása csak addig jelenik mint ollyan, mig maga természetté, azaz, önlétü lehetessé ’s igy mivészséggé legmagasb értelemben nem válik ; igy csak egy mivészség volt későbben, melly egész Görögországban elterjedt, ’s az akkori szobormivek aeginai nevezetet nyertének. Az aeginai mivész­ség atyja ’s alkotója Smilis volt ; utána legrégibb aeginai mivész Colion, ki a’ 60—70 olympias közt élt (540—500 K. e.). Phidias kora táján neve­zetes aeginai művészek voltak. Anaxagoras azon Jupitert készítette, mel­­lyet a’ Platea mellett (379 K. e.) győzedelmeskedett Görögök köz költ­séggel emeltettek­, továbbá Simon, Glaucias és Onatas. A’ müncheni gly­­ptothecában találtató aeginai figurák száma 17, ’s négy rendre osztathat­nak : 1) egészen egyenest állók, felruházottak, asszonyiak; 2) előrelépők vagy vivő bajnokok ; 3) térdelők vagy íjászok­­, 4) fekvők vagy sebesek. Minerva legnagyobb köztök­, ez a’ testi nagyságot valamivel felülhaladja, a’ többiek testi nagyságnál mind kisebbek. Ha ezen műdarabok stylusát tekintjük, a’ testnek minden részeiben, a’ fejeket kivévén , a’ természet­nek említett hiv utánozása uralkodik, ’s az ideálisnak legkisebb nyoma sem tűnik szembe; de nem sovány és tudománytalan ezen utánozás , ha­nem a’ szép természet helyesen értett másolása, melly a' csontok és inak legtökéletesb esmeretét mutatja annyira, hogy ezen szinte áltatásig va­ló természetesség miatt érinteni sem merné az ember. Az alkatra néz­ve karcsuak, keskeny csípejük és szembetünőleg hosszú lábúak ezen alakok. A’ mozdulatokban sok élet van , noha bizonyos feszességtől nem mentek, valamint ez Giotto, Mosaccio, Perugino ’s m. festéseiben is egyesülve találtatik. A’ fejek korábbi müepodiára látszanak mutatni ; a’ szemek előre dőltek, ’s egy kissé chinai módra hosszokban nyúltak. Az ajkak erősen kiállnak éles szélekkel. A’ szájszegek némellyeken egy kis­sé felvonultak. Az orrok kicsikések ; a’ fülek legnagyobb szorgalommal vannak kidolgozva. Az áll erős és teljes, többny­ire kelleténél nagyobb. Mind hasonlónak egymáshoz az indulat legkisebb kifejezése nélkül; a’ győ­zők és meggyőzőitek, istenek és emberek között semmi különbség. A’ haj egyezetés (conventionell) és csinos merőségü. A’ karok kissé rövidek, a’ ke­zek áltatásig természetesek , ’s a’ körmök képezésében és körredezetben semmi hi­ány. A’ lábak egésze helyes alkatú , a’ térdek mesterségesek, a’ lábfejek csinosak, ’s az egy kissé hosszú újak egészen egyenlő közű­leg nyúlnak. A’ ruhák szintolly egyezetesek mint a’ haj , igen testhez állnak, mesterségesen rakott redőzettel. Noha idomjaikban (Anlage) feszességet árulnak el, de jó ízlettel ’s nagy szorgalommal vannak kidolgozva. Úgy látszik, hogy ezen figurák mind egy időben, de nem egy kéz által ké­szültek. Támasz egy­ mellett sincs, ’s minden felől egyenlőleg vannak ki­dolgozva. Számok elejénre kétség kívül 30-ra ment. A’ templom két sze­lemenjében symmetrice voltának felállítva. Minerva középben, mellette az álló bajnokok, tovább az Íjászok, végre a’ fekvők. Altemplom hi­hetőleg nem készakarva, hanem földingas által vontatott el. Mivel Aea­cus emeltette ezen templomot Jupiternek , hihető, hogy ezen szobormivek

Next