Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Aediles - Aegeus - Aegina - Aeginai mivészség és műdarabok
REGINAI MIV. 67 leghívebb és legszorosabb utánozása volt, szinte az Altatásig (ámításig), sírt tiszteletgerjesztíi természetességig. Az atticai mivészség az egyiptominak volt leánya, ’s mind a’ kettőnek szellemi törekvése az ideális után szembe tűnik. Az ókori mivészség világos megfoghatása tekintetéből az egyiptomi, ó atticai, aeginai és hetruriai stylus közt különbséget tennünk szükséges. Mindenik mivészség kezdetének merevenység és soványság tulajdonja, de egyébben eltérnek egymástól, noha későbben viszontatás divatlik közöttük. Ha mind addig szinte csudaképen Phidiasban jelent meg a’ mivészség fensége, megfogható, hogyan mutatott a’ természet után törekvő ’s végre szinte természetté vált aeginai mivészség az atticainak módot, mint lehet az elvonttól (abstractum) az élőhöz, a’ rendszerestől a’ természeteshez jutni, ’s igy benne a’ régen hirányló közép az ó sanyarú és a’ szép stylus közt feltaláltatott. Phidias korával a’ tulajdonképi aeginai mivészség nyoma is eltűnik. A’ természet utánozása csak addig jelenik mint ollyan, mig maga természetté, azaz, önlétü lehetessé ’s igy mivészséggé legmagasb értelemben nem válik ; igy csak egy mivészség volt későbben, melly egész Görögországban elterjedt, ’s az akkori szobormivek aeginai nevezetet nyertének. Az aeginai mivészség atyja ’s alkotója Smilis volt ; utána legrégibb aeginai mivész Colion, ki a’ 60—70 olympias közt élt (540—500 K. e.). Phidias kora táján nevezetes aeginai művészek voltak. Anaxagoras azon Jupitert készítette, mellyet a’ Platea mellett (379 K. e.) győzedelmeskedett Görögök köz költséggel emeltettek, továbbá Simon, Glaucias és Onatas. A’ müncheni glyptothecában találtató aeginai figurák száma 17, ’s négy rendre osztathatnak : 1) egészen egyenest állók, felruházottak, asszonyiak; 2) előrelépők vagy vivő bajnokok ; 3) térdelők vagy íjászok, 4) fekvők vagy sebesek. Minerva legnagyobb köztök, ez a’ testi nagyságot valamivel felülhaladja, a’ többiek testi nagyságnál mind kisebbek. Ha ezen műdarabok stylusát tekintjük, a’ testnek minden részeiben, a’ fejeket kivévén , a’ természetnek említett hiv utánozása uralkodik, ’s az ideálisnak legkisebb nyoma sem tűnik szembe; de nem sovány és tudománytalan ezen utánozás , hanem a’ szép természet helyesen értett másolása, melly a' csontok és inak legtökéletesb esmeretét mutatja annyira, hogy ezen szinte áltatásig való természetesség miatt érinteni sem merné az ember. Az alkatra nézve karcsuak, keskeny csípejük és szembetünőleg hosszú lábúak ezen alakok. A’ mozdulatokban sok élet van , noha bizonyos feszességtől nem mentek, valamint ez Giotto, Mosaccio, Perugino ’s m. festéseiben is egyesülve találtatik. A’ fejek korábbi müepodiára látszanak mutatni ; a’ szemek előre dőltek, ’s egy kissé chinai módra hosszokban nyúltak. Az ajkak erősen kiállnak éles szélekkel. A’ szájszegek némellyeken egy kissé felvonultak. Az orrok kicsikések ; a’ fülek legnagyobb szorgalommal vannak kidolgozva. Az áll erős és teljes, többnyire kelleténél nagyobb. Mind hasonlónak egymáshoz az indulat legkisebb kifejezése nélkül; a’ győzők és meggyőzőitek, istenek és emberek között semmi különbség. A’ haj egyezetés (conventionell) és csinos merőségü. A’ karok kissé rövidek, a’ kezek áltatásig természetesek , ’s a’ körmök képezésében és körredezetben semmi hiány. A’ lábak egésze helyes alkatú , a’ térdek mesterségesek, a’ lábfejek csinosak, ’s az egy kissé hosszú újak egészen egyenlő közűleg nyúlnak. A’ ruhák szintolly egyezetesek mint a’ haj , igen testhez állnak, mesterségesen rakott redőzettel. Noha idomjaikban (Anlage) feszességet árulnak el, de jó ízlettel ’s nagy szorgalommal vannak kidolgozva. Úgy látszik, hogy ezen figurák mind egy időben, de nem egy kéz által készültek. Támasz egy mellett sincs, ’s minden felől egyenlőleg vannak kidolgozva. Számok elejénre kétség kívül 30-ra ment. A’ templom két szelemenjében symmetrice voltának felállítva. Minerva középben, mellette az álló bajnokok, tovább az Íjászok, végre a’ fekvők. Altemplom hihetőleg nem készakarva, hanem földingas által vontatott el. Mivel Aeacus emeltette ezen templomot Jupiternek , hihető, hogy ezen szobormivek