Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Aeneas, Sylvius - Aenesidemus - Aeoliusok - Akolus
A KN KASSYLV. AEOLUS 60 .Utal elijesztetvén, az építéssel felhagy. Innen a/. oraculumot kérdezni Delosra megyen. Félreértvén az oraculumi jóslatot, Cretába ter, a honnan pestis il/.i ki. Ekkor Actium fele vészi útját, a’ hol Apollo tiszteletére játékinnepet tart. Epirusban Helenusra és Andromachéra talál. Innen az Aetna felé a Cyclopsokhoz indul, azután Sicilia körül Trepanum foka felé hajózik. Anchises itt hal meg. A szélvész Afrika partjaira sodorja Aet. Didó királyné kedvesen fogadja Carthagóban, és egybekelni szándékozik vele. De Jupiter Mercuriustól megszeni Ae.nak, hogy Olaszországba induljon. Mig Didó máglyán adja ki lelkét, Ae. hajóra Ul kisérőjivel; a’ szélvész Steiliába viszi, hol a’ trójai Alcestes szívesen látja. Itt temetési játékokkal tiszteli meg atyját. Kisérőjinek feleségei, megunván a’ tengeri tziázást, ’s Janótól ingereltetvén, a’ hajókat meggyujtják. Ae. elvégzi magában, hogy itt hagyja az asszonyokat és bágyadtakat. Ezen szándékában megerősíti Anchises, a’ ki álmában arra inti, hogy a’ Sybilla segítségével Olaszországban az alvilágba szóljon le. Ae. Acesta várost felépítvén, Olaszországba megyen, a’ Sybillát Cumae mellett felkeresi; ez jövendői neki, ’s útját az alvilágba elősegíti.] Visszajötte után a' Tiberishez érkezik Ae. , ’s a’ keleti parton, Latinus király birtokában, kiszál a’ szárazra. Ennek leányát Laviniát a’ végzés idegennek szánta; de anyja Amata a’ Rutulusok királyának Turnusnak ígérte feleségül. Ezek háborút gerjesztenek, mellynek végével Ae. Laviniával egybekel. Történetét igy írja Virgilius Aeneisében, eltérvén néhol a’ historice igaztól. Laviniával nemzett fija Aeneas Sylvius, Albalonga királyainak törzsökatyja, ’s végre Rumulus és Remus által Roma alkotója volt. Első nejétől Ascanius hja.született, Albalongát ez építette, ’s ennek fijátúl ,Jidustól származtatják a’ Romaiak a' Jidusok nemzetségét. —z— Aknkh Luvius, 1. A K N b a 8 és Piccorn min i.t Aknksidemus, cnossusi születésű scepticus philosophus, a’ki Cicero után kevéssel virágzott, és Alexandriában a’ scepticisnust nagyobb kiterjedésben tanította, mint a’ hogy’ azelőtt taníttatott. Ő a’ valóságot a’ személyes látszatnak köz megegyezésében helyezteté, ’s első szedé liszté Pyrrho kéteskedési okait, mellyeket azonban többekkel is szaporított. A’ scepticismust, mellyel ő úgy nézett, mint a’ jeleneteket az előterjesztéssel egybehasonlitó elmélést (reflexio), mellynél fogva azokban a’legnagyobb zavart találja az ember, nagyon gyámolttá a’ Causalitas megfogásának megczáfolásával. A’ legújabb időkben prof. Schulze adott ki a’ czim alatt egy esmeretes munkát, melly Kant criticája ellen védé a’ scepticisnmst. A. B. S. Akounsok, Aeolusról, Hellenija, Deucalion unokájáról, ugy neveztetett görög nemzetség, melly Thessaliában terjedt el, ’s több apróstatust alkotott. Egy része Kis-Asiába ment, hol a’ hajdani Troasban letelepedik, ’s ezen tartománynak Aeolis nevet adott. Mivel szövetségben élének, melly évenként Cumában tartó gyűléseit, darab ideig függetlenek maradtak; későbben a’ Lydiabeliek, azután a’ Persák hatalma alá jutottak; de lerázván Athene segítségével a’ persa igát, Darius Hystaspis újra meghódította őket, ’s midőn több ízben segittetnének a’ Görögök által, akkor támadtam a’ nevezetes persa háború (500 K. e.). Szabadakká levének; ismét persa hatalom alatt valának Sándorig; végre, kiszabadittatván Syria királyai, Sándor kiterjedt birodalmának ezen nagy részében uralkodó követőji, alól a’ Romaiak által, Sulla, midőn Mythridatest segélék, tökéletesen meggyőzte őket. Nyelvek az aeoliusi dialectics, a’ görög 3 fődialectus egyike; tartományok igen termékeny volt, főkép földmivelés- és barom tenyésztéssel éltek. —7—A Korus, Homerusnál Hippoteshia, Lippartu Siciliától éjszaknak fekvő sziget királya. Jámborul ’s igazságosan uralkodók, 's minden, kor nyájasan fogadá az idegeneket; a’ vitorlákat ő hozá be, ’s vizsgálódásai következésében pontosan meg tudá jövendölni a’ Relek járását , innen jőn a’ szelek ura. Későbben ínythusát kiékesgeték a’ költők. ’*