Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Aeneas, Sylvius - Aenesidemus - Aeoliusok - Akolus

A KN KAS­SYLV. AEOLUS 60 .Utal elijesztetvén, az építéssel felhagy. Innen a/. oraculumot kérdezni Delosra m­egyen. Félreértvén az oraculumi jóslatot, Cretába ter, a­ honnan pestis il/.i ki. Ekkor Actium fele vészi útját, a’ hol Apollo tisz­teletére játékinnepet tart. Epirusban Helenusra és Andromachéra talál. Innen az Aetna felé a­ Cyclopsokhoz indul, azután Sicilia körül Trepa­­num foka felé hajózik. Anchises itt hal meg. A­ szélvész Afrika partjai­ra sodorja Ae­t. Didó királyné kedvesen fogadja Carthagóban, és egybe­kelni szándékozik vele. De Jupiter Mercuriustól megszeni Ae.nak, hogy Olaszországba induljon. Mig Didó máglyán adja ki lelkét, Ae. hajóra Ul kisérőjivel; a’ szélvész Steiliába viszi, hol a’ trójai Alcestes szívesen látja. Itt temetési játékokkal tiszteli meg atyját. Kisérőjinek feleségei, megunván a’ tengeri tziázást, ’s Janótól ingereltetvén, a’ hajókat meg­­gyujtják. Ae. elvégzi magában, hogy itt hagyja az asszonyokat és bá­gyadtakat. Ezen szándékában megerősíti Anchises, a’ ki álmában arra inti,­ hogy a’ Sybilla segítségével Olaszországban az alvilágba szóljon le. Ae. Acesta várost felépítvén, Olaszországba megyen, a’ Sybillát Cumae mellett felkeresi; ez jövendői neki, ’s útját az alvilágba elő­segíti.] Visszajötte után a' Tiberishez érkezik Ae. , ’s a’ keleti parton, Latinus király birtokában, kiszál a’ szárazra. Ennek leányát Laviniát a’ vég­zés idegennek szánta; de anyja Amata a’ Rutulusok királyának Turnusnak ígérte feleségül. Ezek háborút gerjesztenek, mellyn­ek végével Ae. Lavi­­niával egybekel. Történetét igy írja Virgilius Aeneisében, eltérvén né­hol a’ historice igaztól. Laviniával nemzett fija Aeneas Sylvius, Alba­­longa királyainak törzsökatyja, ’s végre Rumulus­ és Remus által Roma alko­tója volt. Első nejétől Ascanius hja.született, Albalongát ez építette, ’s ennek fijátúl ,Jidustól származtatják a’ Romaiak a' Jidusok nemzetségét. —z— Aknkh Luvius, 1. A K N b a 8 és P­i­c­c­o­r­­n m­i­n i.­t Aknksidemus, cnossusi születésű­ scepticus philosophus, a’ki Ci­cero után kevéssel virágzott, és Alexandriában a’ scepticisnust nagyobb kiterjedésben tanította, mint a’ hogy’ azelőtt taníttatott. Ő a’ valóságot a’ személyes látszatnak köz megegyezésében helyezteté, ’s első szedé lisz­té Pyrrho kéteskedési okait, mellyeket azonban többekkel is szaporított. A’ scepticismust, mellyel ő úgy nézett, mint a’ jeleneteket az előterjesz­téssel egybehasonlitó elmélést (reflexio), mellynél fogva azokban a’legna­gyobb zavart találja az ember, nagyon gyámolttá a’ Causalitas megfogá­sának megczáfolásával. A’ legújabb időkben prof. Schulze adott ki a’ czim alatt egy esmeretes munkát, melly Kant criticája ellen védé a’ scepti­­cisnmst. A. B. S. Akoun­sok, Aeolusról, Hellen­ija­, Deucalion unokájáról, ugy neveztetett görög nemzetség, melly Thessaliában terjedt el, ’s több apró­­statust alkotott. Egy része Kis-Asiába ment, hol a’ hajdani Troasban le­­telepedik, ’s ezen tartománynak Aeolis nevet adott. Mivel szövetségben élének, melly évenként Cumában tartó gyűléseit, darab ideig függetlenek maradtak; későbben a’ Lydiabeliek, azután a’ Persák hatalma alá jutot­tak; de lerázván Athene segítségével a’ persa igát, Darius Hystaspis új­ra meghódította őket, ’s midőn több ízben segittetnének a’ Görögök ál­tal, akkor támadt­am a’ nevezetes persa háború (500 K. e.). Szabadakká levének; ismét persa hatalom alatt valának Sándorig; végre, kiszabadit­­tatván Syria királyai, Sándor kiterjedt birodalmának ezen nagy részében uralkodó követőji, alól a’ Romaiak által, Sulla, midőn Mythridatest se­­gélék, tökéletesen meggyőzte őket. Nyelvek az aeoliusi dialectics, a’ görög 3 fődialectus egyike; tartományok igen termékeny volt, főkép föld­­mivelés- és barom tenyésztéss­­el éltek. —7—­A Kor­­us, Homerusnál Hippotes­hia, Lippartu Sicil­iától éjszak­nak fekvő sziget királya. Jámborul ’s igazságosan uralkodók, 's minden, kor nyájasan fogadá az idegeneket; a’ vitorlákat ő hozá be, ’s v­izsgá­­lódásai következésében pontosan meg tudá jövendölni a’ R­­elek járását , innen jőn a’ szelek ura. Későbben ínythusát kiékesgeték a’ költők. ’*

Next