Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Aëriánusok - Aërodynamica - Aërolithusok - Aëromantia - Aërostat

72 ' AERIÍNCSÓK AEROSTAT (léter*. Többeknek a’tetszik leginkább , a’ mit Sepulveda spanyol chro­­nologus állít, hogy ezen felírásból: A. E. H. A., melly rövideden annyit tenne, mint Annus ez az Augusti formáltatott volna, azonban ezen állitás igen kétséges, csak azért is, mivel gyakran ugyan azon értelem­ben a­er­a helyett era iratik. Több uj és régi chronologusok szokása el­len meg kell különböztetni egymástól ezen két igét aera és epocha, melly utolsó ige olly történetet vagy időpontot jelent, mellyen valamelly aera kezdődik ; ezen megkülönböztetésnek szüksége annyival világosabb, mivel ugyan azon epochától többféle aerák kezdődhetnek. (JV. Epo­ch­a). Tittel. Aëriususok, így neveztettek egy Aë­rius nevű Arianusnak kö­­vetőji, a’ ki 300 körül K. u. mint hittőlszakadt elkergettetett Armeniá­­r­ak Sebaste nevű városából azért, mert a’ püspökök és presbiterek hiva­­t­albeli hatalma között különbséget esmerni nem akart, ’s azt tanította, hogy a’ holtakért imádkozni ’s áldozni haszontalan, sőt káros; böjtölést parancsolni helytelen, ’s Keresztényeknek a’ Zsidók módja szerént hús­véti báránnyal élni a’ kereszténységgel ellenkezik. Minthogy a Protestan­ F.­ik állításai ezekéivel sokban egyeztek, azért a’ Catholicusok azokat is :m­­ianismussal vádoltak. K. J. Aurosutmmica, azon része a’ mozgásra alkalmaztatott mathe­sis­nek , melly az öszvenyomható telyósságok erejéről’s mozgásairól tanit, és igy levegő-, gőz-, pára-erőtudomány. A’ felsőbb mechanicai tudomány­ra tartoznak ezek, ’s ezelőtt a’ vizerőtudománnyal, a’ hydrodynamicá- Val, öszvefoglaltatva taníttattak. De mia­ta a’ gőzerőt a’ hajókra, szeke­­rezésre, teherem­elésre alkalmaztatják, a’ mathematicának egyik legneve­zetesebb része. A­ RourHUs-ok (görögül: levegői kövek) levegőből leesett kövek vagy massák. (L. Met korkövek.) A k R­óm a N y i­a , a’ levegői jelenetekből jövendőket jósolás mester­séges Akrometria, a­ levegő tulajdonságairól, nehézségéről, nedvessé­géről ’szel. való mathematicai tudomány; általjában véve a’ nagyság meg­határozásának tudománya a’ levegő munkálatjaiban. Aeroxautica le­vegőben hajózás mestersége. Aerostat, levegői hajó, levegői golyóbis. Az újabb idők talál­mányi dicsekedése. Már régen gondolkoztak azon, hogy a’ levegőtől üres, h­ogy pléh golyóbisok, mint a’ körülök lévő levegőnél könnyebbek, fel­­mennének a’ levegőbe. 1755 Gallien Dominicanus irt: ,,L’ Art naviger S­es les Airs.4.. Midőn 1760 Cavendish a’ vizgőzszesznek, a’ gyűlő gőz­nek, a’ h­ydrogennek, a’ közönséges levegőnél 10 elöszörte való kön­nyebbségét felfedezte ; dr. Black Edinburgban gyanította, hogy egy hydro­­gengőzzel töltött hólyag a’ levegőbe felmenne. Cavallo 1782 próbákat tévén, (­­‘ majd eljövő számvetési hiba miatt) a’ hólyagokat ugyan fel nem hajthat­ta, de igen a’ virgó/.szesszel töltött szappanbuborékokat. Az első valódi próbát Mo’vteGior.FIER István és Jósef (I. e.) Francziák tették 1782 egy 40 cubiklábnyi nagyságú, tafotával borított parallelepipedumot (azaz hos­­szudad koczkaforma üreget) égő papirossal megritkitván és kifeszitvén az ezen tafotával zárt levegőt, a’ kertben 36 láb. magasságra eresztet­­ték fel. Jun. 5. 1783 egy 110 láb. körű, papirossal bevont vászon göm­­bölyéget, azon módon meleg által megritkitván bezárt levegőjét, hat ezer 1 lb magasságra emeltek fel Annonorban Francziaországban, melly leesett 7200 láb.­távolságra. Nem tudták még, hogy ezt a' felemelést csak a’ gömbölyegben lévő levegőnek a’ tüzelés melege által való megrit­­kulása és igy megkönnyebbülése okozta. Azt gondolták, hogy a’ szalma és a’ gyapjútüzből bontakozik ki valami könnyű szesz, ’s ez okozza a’ ballon felm­enetelét. Ekkor indultak meg a’ párisi tudósok a’ hydrogen­­gő zzel. Aug. 27 1783 Charles, a’ physica tanítója, 12 láb áltatója (átt­­m­érőjü) tafota gömbölyeget huzókás gyantából való skenőccsel bevonván, h­y­dragon f. gyűlő gőzzel megtöltvén, feleresztette, melly 2 minutum

Next