Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Aesculapius - A és O - Aesopus
AESCULAPIUS AESOPUS 7 ê tendes korában. Azon versben, mellyet sírkövére maga készített,, költői borostyánjairól nem tesz említést, de azzal dicsekszik, hogy a marathoii győzedelmesek között volt. Munkájit legjobban kiadták Stanley (Lond. 1663 föl.), Paw (Haag 1745, 2 köt. 4.) és Schütz (Haile 1809—21, 5 köt.). K. J. Aris cur, apus, (a’ Görögöknél Asclepios), az orvostudomány istene. Némellyek Apollo e's Arsinoe, Leucippus leánya, mások Apollo e's Coronis, Phlegyas leánya, fijának tartják. A’ bölcsője körül történt csudákat különbözőleg regélik. Nemellyek szerént anyja kitette, kecske szoptatta, ’s pásztorok akadtak reá, és a’ körűlé ragyogó fényről isteni származásúnak esmerték. Mások szerént Coronis Ischyssel is közösült, ’s Apollo (vagy helyette Diana) kivégezte a’ hittelent, de gyermekét megszabadította. Az utóbbi vélemény legközönségesebb, ’s azt a’ pythiai oraculum is megerősítette. Apollo fiját későbben Chironhoz adta, kitől a’ gyógymivészségben és vadászatban véve oktatást. Amabban igen ügyes len, ’s tanítója hírét is elhomályositá. Nem csak a’ halai eltávoztál Isa áll a hatalomban , hanem a’ holtakat is felelevenité. De Zeus, a’ sérelmét panaszló Pluto nehezteléseire, lesujtá villámával az emberek jóltévőjét, kit azután isten gyanánt tisztelének. Különösen Peloponnesusnak Epidaurus nevű városában tiszteltetek, a’ hol templom ’s liget vala szentelve neki. Az ottani lajstromból, mellyben a’nevezetesebb nyavalyák’s orvosló szereik pontosan fel valanak jegyezve, a’ leghíresebb orvosok tanultának. Onnan egész Görögországba, via re Romába is elterjed e tiszteltetése. Midőn egykor 3 évig dühösködék ott a’ döghalál, a’ delphii Apollo tanácslatjára követeket küldöttek a’ Romaiak Epidaurusba Ae.hoz. Mindjárt megjelent ekkor egy kígyó kijőve Ae. képe megöl, ’s egyenesen a’ romai hajónak torta. Ezen kígyót, mellyet Ae. nak néztek, nagy pompával Romába vitték, ’s megszűnt a’ döghalál. Fijai, Machaon és Podalirius, kik Aszlopiadaknak is neveztetnek, a’ trójai halomban mint hősök és orvosok különböztették meg magokat. Ae. leányai közül Ifygiea mint az egészség istennéje tiszteltetett. Képben Ae. t szakálos férfinak látjuk ábrázolva; kezében botot tart, mellyen kigyó tekerezik; mellette áll a’ kakas, az ébrenség jelképe. Gyakran Apollo borostyánjával van megkoszorúzva. Gyakran egy kis fiú Telephorus, fején sapka ’s teste köpönyegbe burkolva, van mellette leképezve. Gyakran csupán kigyó által ábrázoltatik. (L. Sichier Hierogtiphen in dem Mythus ‘de» Aeshtlapis Meiningen 1819). —7— A és O, kezdet és vég. Az Istent is A és O-nak, első- és utolsónak nevezi Ján. jel. 1, 8. A’ görög alphabetumnak t. i., melly szinte A-n (et alphán) kezdődik, nem Z, hanem O (komega) utolsó betűje. Aksopur, a’ legrégibb mesekültő, Phrygiaban született, ’s elejénte két bölcselkedőnek Xanthusnak és Jolmonnak rabszolgája volt, kik neki szabadságot ajándékoztak. Köz életre tartozó szabásokat példázatokban adott elő, ’s az által olly hitt nevet szerzett magának, melly nem csak Görögországban, hanem az azzal szomszéd tartományokban is elterjedett. Croesus lydiai király a’ maga udvarába hitta, ’s mindég magánál tartotta. Aes. csak némelykor hagyta el az udvart, midőn, Görögországban, Persiában és Egyiptomban utazván, példázatbeli hasznos tanításait mindenfelé gyakorlottá, ’s mindenütt nagy kedvelést talált. Croesus egykor Delphibe küldötte őt, Apollónak áldozni. Res. itt mondotta el meséjét az ide ’s tova hajladozó vesszőszálakról, mellyek távolról látszanak valaminek lenni, de ha közelről megnézetnek, igen csekélységek és csaknem semmik. A’ delphibeli papok a’ mesét magokra alkalmaztatván , kegyetlenül hoszszut állottak Aes-on, ’s őt Krisztus születése előtt 560 észt. körül egy kőszikláról letaszították. Ezen történetet egész Görögország szives részvétellel hallotta, ’s Athene a’phrygiai költő tiszteletére Lysippus által szobrot készíttetett, mellyre Agathias egy még*most is meglévő epigrammát csinált, Planudes Aesról egy hitvány románt irt, igen rut tor.-