Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Aesthetica
70 aesthetika metének és hebegenek is rajzolja el, de ez nem egyezik meg azzal, amit a* régiek róla beszélnek, jóllehet ezeknek tudósításai között is kevés van hiteles. Ugyan azért az Aes. neve alatt ismeretes és először Planudes által egybegyűjtött mesék sem tulajdoníttathatnak egész bizonyossággal neki. Annyi bizonyos, hogy ezek igen régiek ’s ugy látszik, hogy Pilpai és Lockmann meséjivel egy időbeliek. A’ régibb kiadások között legbecsesebbek azok, mellyeket Stephanus Henrik (Paris 1540. 4.) és Hudson (Oxford 1718) készítettek. A’ legújabb időben de Furia (2 köt. Flor. 1809.) Korais (Paris 1819) és Schneider (Breslau 1811) kéziratok szerént igen különböző formában adták ki azokat. K. J. Aesthiich-nak nevezek Baumgarten Sándor olta a’ szépnek és különbféle előadásmódjának addigian nem esmert különös tudományát, melly a’ szépnek megítélését egy oksére törekedett visszavezetni, hogy a’ philosophiának ezen részétől, mint a’ szépnek metaphisicájától, függene a mivészség és intibilálás theoriája. Valamint más tudomány, ugy ez is csak az előrement különbféle elmélkedések, tapasztalások és eleven szemlélések után nyerhet’ rendszeres alakot ’s kifejtést, mivel a’különösnek csak akkor lehet okfőt találni, ha zavart okozó különbfélesége által az maga serkent ennek felkeresésére. Innen a régi nemzetek legtudományosabbikának literatúrája is csak elszórt elmélkedéseket nyújt tanító vagy vizsgáló formában ezen tudomány egyes tárgyairól és a’ szépnek egyes előadásairól (egyes mivészségekről és mestermivekről) , ámbár ezek, mint Platónak és Aristotelesnek ide tartozó észrevételei, gyakran olly elevenséggel diszeskednek, melly sok új rendszeres dolgozásokra homályt von. Hogy pedig, kivált Wolf törekedései által, a’ philosophiát rendszerbe foglalni, azt egészen ’s részenként átnézni lehetséges és szükségesen, nem sokára a’ szépnek is theoriát alkotni ’s ezzel együtt annak alkotására és megítélésére bizonyos, közönséges divatu, magának a’ szép esmeretének (ezen kifejezésben az érző tehetséget és érzéki esmeretet egymással elcserélték) mivoltán épült törvényeket kellett megállapítani. Wolfnak tanítványa Baumgarten Sándor illy theoriának veté meg alapját. Az első elmélkedések a’ szépet közelebbről tekinték. Minthogy ezen vizsgálódás az érző tehetség közönséges theoriáját elérésévé , a’ tudományt aestheticának nevezék, mivel uta-^nns , honnan ama’ név sz.'.rmazott, érzést, érzelmet, érzéki képzetet tesz, sőt az ezeket alkotó tehetségeket is jelenti, mellyeket az akkori, kevésbé mivelt lélektudományos esmereteknél fogva alsó vagy érzéki esmerő tehetség neve alatt öszvefoglaltak, ’s nem igen különböztettek meg egymástól. Ugyan is mivel épen ezen, a’ szépet megesmerő és észrevevő tehetségnél fogva azt hitték, hogy a’ szép főkép az érzéki esmerő tehetséget vagy az érző tehetséget érdekli, olly tudományt igyekeztek létre segélni , melly annak törvényeit kivált a’ szépre nézve szintúgy, mint a’ logica az értelemét vagy gondolkodó tehetségét, magában foglalja, innen beláthatni, miért nevezte azt Baumgarten érzéki esmeret tudományának , és a szépet érzéki kép tökéletesnek vagy a’ dolog gyönyört okozó tulajdonjának, melly magyarázás által a’ szép a’ kellemetestől és a’ tudomány az érzéki esmerettől eléggé meg nem választatik. Baumgarten tehát az érző tehetség vizsgálgatása által juta a’ szép észfogására és azt hitte, hogy az érzéki kép megesmert ezen tökéletesség törvényeit (az aestheticai törvényeket) a’ tökéletesség közönséges észfogásából következtetheti. A’ mit azonban illy tudomány gyanánt írásaiban előadott, inkább gyakorlati szabásokat foglalt magában a’ szépnek feltalálásáról, megítéléséről, elrendeléséről és kifejezéséről a’ mivészségben, névszerént a’ költésben és ékesenszólásban, mint vizsgálódásokat a’ szépnek mivoltáról átaljában. Az érzéki tökéletességnek, Baumgartentől felállított lemez okfejét következőéi mind jobban és jobban kifejték , minthogy «az érző tehetség természetét folyvást pontosban vizsgálgaták, és majd az aestheticai érzések természetét physiologiai és az Angolok vizsgálódásai által igen divatba