Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Aesthetica

70 aesthetika m­etének és hebegenek is rajzolja el­­, de ez nem egyezik meg azzal, a­­mit a­* régiek róla beszélnek, jóllehet ezeknek tudósításai között is ke­vés van hiteles. Ugyan azért az Aes. neve alatt ismeretes és először Planudes által egybegy­űjtött mesék sem tulajdoníttathatnak egész bizo­nyossággal neki. Annyi bizonyos, hogy ezek igen régiek ’s u­gy látszik, hogy Pilpai és Lockmann m­eséjivel egy időbeliek. A’ régibb kiadások között legbecsesebbek azok, mellyeket Stephanus Henrik (Paris 1540. 4.) és Hudson (Oxford 1718) készítettek. A’ legújabb időben de Furia (2 köt. Flor. 1809.) Korais (Paris 1819) és Schneider (Breslau 1811) kéziratok szerént igen különböző formában adták ki azokat. K. J. Aesthi­­­i­c­h-nak nevezek Baumgarten Sándor olta a’ szépnek és különbféle előadásmódjának addigian nem esmert különös tudományát, melly a’ szépnek megítélését egy oksére törekedett visszavezetni, hogy a’ philosophiának ezen részétől, mint a’ szépnek metaphisicájától, füg­gene a­ mivészség és intibilálás theoriája. Valamint más tudomány, ugy ez is csak az előrem­ent különbféle elmélkedések, tapasztalások és eleven szemlélések után nyerhet’ rendszeres alakot ’s kifejtést, mivel a’különös­nek csak akkor lehet okfőt találni, ha zavart okozó különbfélesége által az maga serkent ennek felkeresésére. Innen a­ régi nemzetek legtudomá­­nyosabbikának literatúrája is csak elszórt elmélkedéseket nyújt tanító vagy vizsgáló formában ezen tudomány egyes tárgyairól és a’ szépnek egyes előadásairól (egyes mi­vészségekről és mestermi­vekről) , ámbár ezek, mint Platónak és Aristotelesnek ide tartozó észrevételei, gyakran olly eleven­séggel diszeskednek, melly sok új rendszeres dolgozásokra homályt von. Hogy pedig, kivált Wolf törekedései által, a’ philosophiát rendszerbe foglalni, azt egészen ’s részenként á­tnézni lehetséges és szükséges­­en, nem sokára a’ szépnek is theoriát alkotni ’s ezzel együtt annak alkotá­sára és megítélésére bizonyos, közönséges divatu, magának a’ szép es­­meretének (ezen kifejezésben az érző tehetséget és érzéki esmeretet egy­mással elcserélték) mi­voltán épült törvényeket kellett megállapítani. Wolf­­nak tanítványa Baumgarten Sándor illy theoriának veté meg alapját. Az első elmélkedések a’ szépet közelebbről tekinték. Minthogy ezen vizsgálódás az érző tehetség közönséges theoriáját elérésévé , a’ tudo­mányt aestheticának nevezék, mivel uta-^nns , honnan ama’ név sz.'.rma­­zott, érzést, érzelmet, érzéki képzetet tesz, sőt az ezeket alkotó tehet­ségeket is jelenti, mellyeket az akkori, kevésbé mivelt lélektudom­á­­nyos esmereteknél fogva alsó vagy érzéki esmerő tehetség neve alatt öszvefoglaltak, ’s nem igen különböztettek meg egymástól. Ugyan is mi­vel épen ezen, a’ szépet megesmerő és észrevevő tehetségnél fogva azt hitték, hogy a’ szép főkép az érzéki esmerő tehetséget vagy az érző tehetséget érdekli, olly tudományt igyekeztek létre segélni , melly an­nak törvényeit kivált a’ szépre nézve szintúgy­, mint a’ logica az érte­lemét vagy gondolkodó tehetségét, magában foglalja­, innen beláthatni, miért nevezte azt Baumgarten érzéki esmeret tudományának , és a szé­pet érzéki kép tökéletesnek vagy a’ dolog gyönyört okozó tulajdonjának, melly m­agyarázás által a’ szép a’ kellemetestől és a’ tudomány az ér­zéki esmerettől eléggé meg nem választatik. Baumgarten tehát az érző tehetség vizsgálgatása által juta a’ szép észfogására és azt hitte, hogy az érzéki kép megesmert ezen tökéletesség törvényeit (az aestheticai tör­vényeket) a’ tökéletesség közönséges észfogásából következtetheti. A’ mit azonban illy tudomány gyanánt írásaiban előadott, inkább gyakorlati szabásokat foglalt magában a’ szépnek feltalálásáról, megítéléséről, el­rendeléséről és kifejezéséről a’ mivészségben, névszerént a’ költésben és ékesenszólásban, mint vizsgálódásokat a’ szépnek mivoltáról átaljában. Az érzéki tökéletességnek, Baumgartentől felállított l­emez okfejét kö­vetkezőéi mind jobban és jobban kifejték , minthogy «az érző tehetség ter­mészetét folyvást pontosban vizsgálgaták, és majd az aestheticai érzések természetét physiologiai és az Angolok vizsgálódásai által igen divatba

Next