Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 2. kötet. Baco - Canonisatio (Pest, 1831)
B - Borghese - Borghese, Filep Lajos Camill - Borghese, Maria Paulina
358 BORGHESE (FAM.) BORGHESE (MAR.) B o R o h E s E, vienából eredő romai familia. A’ nevezett köztársaságban „a’ 15 százalközepe óta legfőbb hivatalokat viselt. V. Pál pápa, kiét nemzetségbeli volt ’s 1605 lépett a pápai székre, méltóságokat ’s gazdagságot halmozott atyjafijaira , testvérét, Borghese Ferenczet, azon seregek vezérévé nevezte 1607 , mellyeket ő a’ pápai jasok fentartása végett küldött Velencze ellen. Borghese Márk Antalt, testvérének Keresztelő Jánosnak fiját, a’ Sulmone herczegséggel ajándékozd meg, 200,000 tallér jövedelmet szerze neki és spanyolországi grand czimét eszközlé ki számára. Egy másik unokaöccsét, Scipione Caffarellit, cardinalia tévé, ’s felvéteté vele a’ Borghese nevet. Sulmonei herczeg Borghese Márk Antaltól származik a’ gazdag Borghese familia, melly most herczeg Borghese Camillban, ’s ennek testvérében virágzik (I. Crinci is). Borghese (Filep Lajos Camill, herczeg), előbb Guastalla herczege, olasz- és francziaországi princz ’sat., szül. Romában 1775, Borghese Márk Antal fija. A’ Francziák Olaszországba nyomulásakor szolgálatot vett az ők seregében, nagy hajlandóságot mutata Francziaország ügyéhez é s kivált Bonaparte generálhoz . 1803 Parisba ment ’s elvéve Napoleon 2-ik testvérhugát, Paulinát, generál Leclerc özvegyét. 1804 franczia princézé lön ’s a’ becsületrend nagykeresztesévé, kiütvén pedig a’ háború Austria ellen 1805. századossá a’ császári testőrnél. E’ háború végével a’ Guastalla fejedelemséget nyeré meg hitvese, ’s ő guastallai herczegségre emeltetek. Minekutána az 1800 táborozáson is jelen volt a’ Burkusok és Oroszok ellen, ’s erre Varsóba küldetett volna, a’ Lengyeleket lázadásra készíteni, az Alpesen túli tartományok főkormányozójának nevezé ki a’ császár. Mint illyen Turinban tartá udvarát ’s megkedvelteté magát a’ Piemontiakkal. Napoleon lemondása ókta félbeszakasztotta minden öszveköttetését a’ Bonaparte famíliával ’s feleségétől elvált. A’ herczeg a’ franczia országló széknek eladott 8 millió frankon 322 remek mivet, mellyek ősei Villa Borghese (I. Roma) név alatt esmeretes palotájának ékességei voltak, ’s mellyek közt első rangú remekek is találkoztak, például a’ borghesei küzdő, a’ Hermaphrodit, Silenus, a’ haldokló Seneca, Amor és Psyche ’tat. Bonaparte a’ kialkudott summát piemonti nemzeti jószágokban fizette meg, mellyeket a’ sardiniai király 1815 elfoglalt ; hanem a’ herczeg a’ szövetségesek másodszori Parisba nyomulása következésében remekei egy részét visszakapd. Florenczben lakik, minekutána Lucediot Savoyenben 1818 3 millió livreért eladta. Nápolyországban a’ Sulmona és Rossano herczegségeket birja. Egy ő a’ leggazdagabb olasz herczegek közül. Jószágát öccse örökli. Rómában mulatása alatt 1826 nagy megkülönböztetéssel bánt vele XII. Leo, ’s reménytették, hogy kegyes intézeteket fog szerezni. Öccse, herczeg Borghese Aldobrandini Ferencz (szül. Rómában 1777), franczia generál. Borghese (Maria Paulina, herczegasszony), született Bonaparte, Napoleon 2-ik testvérhuga, szül. Ajaccióban Oct. 20. 1780 ; midőn az Angolok 1793 Corsicát meghódították, Marseillebe ment, a’ hol conventkövet Fréronhoz, a’Voltaire által elhiresedett criticus fijához, készült férjhez menni, de ennek kezére egy más asszony bizonyitá be jusát. Most a’ szép Paulinának generál Duphothoz kellett volna férjhez mennie, hanem saját választása szerént generál Leclercnek adá kezét Mailandban, a’ ki 1795 a’ marseillei osztály generálstábjának feje volt ’s ő belé szeretett. Midőn Leclerc St. Domingóba küldetett főkapitányi hatalommal, megparancsoló neki Napoleon, oda kisérni fijával együtt. Dec. 1801 tlt Brestben hajóra , ’s a’ költők úgy énekelték a’ szép asszonyt ’s nem kevesbbé szép fiját, mint a’Görögök Galantheáját, mint a’ Venus Marinát. Utóbb márványba véseté alakját Canova által Romában, melly mir szerencsésen készült hív természeti képe a’ szépség istenasszonyának. Bátor és eltökélett nem kevesbbé volt, mint szép. Mert, midőn a’ Negerek Kristóf alatt Cap Françoist a’ hol ő lakott, ostromolták, 's Leclerc nem