Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 3. kötet. Canopus - Delphi (Pest, 1832)
C - Cibber - Ciborium - Cicero, Marc. Tullius
CIC tiltk vel folytató a. védelmet, /.avarba ho/.á a’rádiókat és birájit a’ vádlottnak feláldozására kényszerítő, tizen fényes tette után még esztendeig lakott komában ’s olly peres ügyet válalt magára , melly a’ dictatornak nem tetszhetett. Hanem elgyengiltt egészsége utazásra ösztönző. Elment Athénébe, melly még akkor a’ tudományok lakhelye volt. Itt egy academicus házánál, minden felekezeti philosophusoktól felkerestetve és ékesen szólást tanulva, hat évet töltött Atticus barátjával. Úgy vélik , ekkor avattatott be az eleusisi sz. titkokba. Asiában is utazott és név szerént Rhodusban tartózkodott, hol hasonlóan felkereste a legügyesb szónokokat 's részt vevő gyakorlásaikban. Romába visszatérvén, uj győzedelmei által megbizonyitá a’ görög tanítás becsét. A’ többek közt védte a’ hires színjátszó Kosciust, barátját és tanítóját a’ szavalásban. Végre 30 évében a’ nyilvános dolgok pályájára lépett. Quaestorrá lón Siciliában, mikor Komát éhség nyomorgatá, és sok gabnát tudott ide szálitani a’ nélkül , hogy a’ lakosokat békételenkedésre fakasztaná. Későbben folytatá Komában szónoki pályáját, a magányos személyek ügyét egyedi hírért oltalmazván. Dicső napja derült Cicerónak , mikor Sicilia követei arra kérték , hogy hazájok ügyét Verres helytartójuk ellen védje. Méltó a’ nyomott nép ezen bizodalmára , kikelt az akkoron mindenható ’s a’ hires flortensiustól védett rabló ellen , minekutána Siciliában maga öszveszedte a’gonosz tett bizonyságait. Legélénkebb színekkel festette ezeket halhatatlan beszédjeiben. Hetet irt ez ügyben , de csak a’ két elsőt monda el. Nortensius elnémult az igazság előtt, és Verres önkényt számkivetésbe ment. Cicerónak ez egyik legnagyobb ’s legdicsőbb tette, melly által a’ patríciusoknak örökös ’s szinte egész életében érzett haragját lát.itá magára, mint Verres ellen irt utolsó beszédje 70 és 71 fej. érinti. ..7 id finit, quanta sit in invidia quantoque in odio apud quosdam homines nobiles novorum hominum virtus et industria.-------Hominum nobilium non fere quisquam nostrae industriae favet, nullis nostris officiis benevolentiam illorum allicere possumus , quasi natura e genere disjuncti sint , ita dissidenta nobis animo ac voluntate. — Non idem mihi licet, quod iis , qui nobili genere nati sunt, quibus omnia populi romani beneficia dormientibus deferunturit ’sat. Ezen per után aedilissé len. Ámbár vagyonja igen középszerű volt, okos bőkezűsége által még is meg tudta a’ nép kedvét nyerni. Szándékának teljesítése végett a’ nagyok barátságát szükségesnek látván, Pompejus pártjára állott, ki a’ nemesség feje ’s a’ szabad Roma első polgára volt. Dicsérője ’s legbuzgóbb párthivelan. Catilina ekkor kezdé ezélzásait a’ köztársaság ellen. Vádoltatott afrikai helytartóságakor lett nyomásai miatt, és Cicero fel akará válalni védelmét, de a’ consulság keresése vagy társakká tévé őket. Cicero érdeme meggyőzte mind irigyelt, mind Catilina ravaszkodásait. Közakarattal consulnak választatott, ’s political’ élete legfényesb időszaka most kezdődik. Sikerült neki Cttimina (I. e.) öszreesküvését semmivé tenni. Egyszersmind magányos perben is dolgozott , a’ következő évre kinevezett consult, Murenát, Cato Stoicus vádjai ellen remek beszédjével oltalmazván. Catilina eleste után Cicerót kiki haza atyjának köszönte. De egy’ zenebonáskodó tribunus nem engedő , hogy’ kormányzásáról számoljon , és consulságát elhagytakor csak ezen hires esl.ivész tehető : „esküszöm , hogy a’ köztársaságot megmentettem.“ Caesar mindég ellensége volt, és Pompejus félt a’ polgártól, ki inkább szereté a’ szabadságot, mint a’ triumvirek akarák. Tekintetét lassanként hanyatlani, sőt személyét is veszélyben forgani látván Cicero, most leginkább a’tudományokra adta magát, consulságának történetét görögűl irta le, és latán versezetet is készített róla három énekben. Végre kitört a’ vihar. Clodius, ellensége Cicerónak , megnyittatá a’ törvényt melly hazaárulónak kiáltá azt, ki valamelly’ romai polgárt megölet, minekelőtte a’ nép halálra ítélte volna. A’ nagy consularis gyászba öltözve s a’ lovagoktól és számos ifjú patríciusoktól kisértetve jelent meg Koma utszújin, keresvén a’ nép