Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 4. kötet. Delphin - Florus (Pest, 1832)

D - Dupius Károly Ferencz - Dupuytren, Guillaume

154 DUPUIS DUPUYTREN volt, míg ephemerides du Citoyen 44 czi­iű­ munkáját kiadván. Choiseul minister hivagját magára vonta ’s honjából elköltözni kénytele­­nittetett. Több külső fejedelem ajánlott neki menedékhelyt ; a­ badeni markgróf titkos követség­ tanácsosnak nevezte ki ; a’ toscaniai nagy herczeg és II. Jósef leveleztek vele, 111 Gustáv svéd király a’ Wasa-renddel tisztelte meg; Szaniszló Auguszt lengyel király­ pedig nemzeti nevelés igazgatójává akará választani. De ő kész volt ezen fé­nyes megtiszteléseket csekély, az akkori financzminister, Turgot, ál­tal hazájában ajánlott hivatallal felcserélni. 1782 és 83 dr. Huttonnal, az angol cabinet megbízott ágensével, megvetette azon béke alapját, melly által az éjszakamerikai szabad statusok függetlensége megesm­eretett. Ezután mint a’ kereskedés és kézmivek felvigyázója ’s biztossá a’ kereskedési szorgalmat nagyon előmozdította. 1787 és 88 XVI. Lajostól a’ notabi­­lisek gyűlésének titoknokjává neveztetvén, 1789 az első nemzeti gyűlés tagja leve, mellyben nemes gondolkozása, bátorsága és elmetehetségei kitűntek. A’ részrehajlók fortélyainak bátran ellene szegült. Kétszer volt a’ nemzeti gyűlés elölülője és szüntelen törekedett mérsékleti gon­dolkozását tetszetőssé tenni. Robespierre alatt tömlöczbe vettetett, honnét csak ezen szörnyeteg megbukása után szabadult ki. Utóbb az öregek tanácsának tagja lett. 1798 a’ Directorium megbukása után elő­ször ment Amerikába. 1802 hazájába visszatért, de semmi nyilvános hivatalt, noha Napoleon is tett neki ajánlásokat, fel nem valatt. Azonban polgár társai­­nak bizodalma magányos életében is felkereste, m­ellynek jelét tapasztalta, midőn a’territorialis bank elölülőjévé ’s több jóltévő intézet kormányozó­­jává neveztetett. 1814 titoknokja leve az ideigleni kormánynak, melly a’ Bombán ház isméti felemelését előmozdította. Napoleon visszajövetele után Elbából m­ásodikszor vándorlott ki Amerikába Itt végzé közhasznú életét Aug. 0. 1817.­­Szül. L­­u­p­e­­­s (Károly Ferencz), nevezetes franczia mathematicus szül. 1772 Trye Chate­l-ban. Atyja avatja be legelőször a’ mathetisbe ; Rochcfou­­colt herczeg a’ harcourti collegiumban tanitatta, s 21 észt. korában rhe­torica professora lett. Majd Lalande’társasága s önhajlandóság­a­ math. tudományokhoz csatták kinek esméretei ’s gondolkozása módja is mélyen befolyt az ifju Dupuis elméjébe. 1778 gondolta ki a’ telegraphi mesterséget, mellyet később Chappe tökéletesített. Tudománnyal, olva­sással, eredetiséggel teljes az ő „Mémoire sur lo­rig­ine des constellati­ons , et sur l'explication de la fable par V astronomie“ 1781 kiadott munkája. Majd 1794 jött ki : ,,Origine de tous les cultes, ou la religion universelle 3 darabban, mellyeknek később kivonatját is kiadá. Noha Német-, Holland-, Olaszországba gyaláztaték ez a­ munka, még­is csalhatatlanul nagy tudomány tetszik abból ki. Az Aethiopiabeliek Pe­­lasgok eredetéről szóló értekezései, mi módon terjedtek azok el Afrika éjszaki részén, Spanyol-és Görögországon, — nagy figyelmet ébresztő, valamint a’ denderahi állatövről és Phenixről értekező írása is. Utolsó munkája volt: „Mémoire explicatif du zodiaque chronologique et mytho­logique 18044 rétben, táblákkal. A’ felülírások academiájának, a’nemzeti conventnek, majd a’nemzeti institutum tagja is vala. Meghalt 1809 dijoni jószágán.— Dupuis­ és Lalandenál fogva ez a’ kérdés tolja magát elünk­be. Mi az oka, hogy a’ német és kivált az angol égvizsgálók tudomá­nyokba való mélyebb hatással a’ vallásba mélyebben beavattatnak, mikor a’ franczia csillagnézők tudományokat a­ vallástól való nagyobb eltérésre igyekeznek fordítani ? N. J. Dupuytrin (Guillaume), korokbeli leghiresb franczia sebész, clinica tanítója az orvosi karnál Parisban ’s fősebész a’ Hotel-Dieu kór­háznál , szül. Oct. 5. 1778 Pierre Buffièreben. Tanulmányiban felette sebesen halada ’s már 17 évében prosector vala az Ecole de Saulénál Parisban ’s nem sokára leczkéket tarta a’ sebészség- és anatómiából, mellyeket sokan hallgattak. 1802 ó­ta második sebész volt a’ Hotel-Dieu-

Next