Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 5. kötet. Fo - Gwayra (Pest, 1833)
G - Generalstatusok - Generatio - Genesis - Genethliacon, Genethliacus - Genf
GENERALSTATUSOK GENF 20 i kímélés nélkül, ’s rendesen a’ földmivelőre legalkalmatlanabb időben, elzálogitás vagy árverés által csikarák ki. Ez nem csupa történet, hanem rendszer vala. Mert az elkerülhetlen kinszeritó módok félelme által akarák az adó sebesebb behajtását eszközleni. E’ kíméletlen zálogolások, a katonai zaklatások, a népnek naponként egy ellenség kirabolta tartomány képét mutatók, ’s valóban igazabb okai valónak a’ közönséges elégűletlenségnek, és zendülésnek, mint némelly íróknak állított bujtogatása. JGeneralstatus ok, 1. Hor. und. Generatio, embernyom, fajzat, emberkor. A’ régi kortudományban (chronologia) az idő általában csak az emberek koraiból szokott meghatároztatni. Herodot három embernyomra ICO évet vesz fel ; más írók egy embernyomra vag’ fajzatra 30 , 28 , 22, Halicarnassi Dionys pedig 27 évet. Közönségesen 30 számittatik. A’ fajzat ó és újra osztatik fel, akkora lévén rendszerint az egymást váltó fajzat mivelődési ’s felvilágosodottsági különsége, hogy az ujonan, felserdült vagy serdülendő, a' legközelebb előtte valót is megnyitja. — no— Genesis (gör. szó, magyarul nemzés, születés, létei.) Az alexandriai magyarázók azért nevezék igy Mózes első könyvét, mert a’ teremtésről szól. Genethliacon, születésnapi tjversezet. — Gene th I i a c u s, ki a’ most született gyermek jövendő sorsát a’ csillagzatok’ állásából jövendöli. (I. Astrolopia). Genf (Genève) Schweiznak reformat. cantonja, (4/.2 nsz. mf. 44.000 lak.). Fővárosa Genf, helvetiai Athenae, a’ genfi tónál, 28,COO lak. A’ Rhône a’ tón keresztül folyván, Genfnél hagyja el azt, s a’ várost három egyenetlen, hidakkal öszvekötött részre osztja. Általjában nem szép Genf, de sok jeles épületektől diszesittetik. Fekvése hajoló, mellyel főképen a’ Móricz piaczról lehet egész pompájában látni. Nevezetesek benne: Péter temploma, a’ tanácsház, játékszín, Kynard háza, gabonatár, ispotály, muzeum, két vasdróthid, academia 12 tanítóval, gymnasium , siketnémák intézete, a’ literatúrai, physicai, gazdasági, művészi ’s musikai egyesület. 50,000 köt. álló könyvtára, füvész kertje, sok tehetősebb polgárok mivgyűjteményei, a’ hetiné csinált sok óra, mellyekkel 3000 ember foglalatoskodik, sok viiszon-, selyem-, pamut-, arany-, ezüst-, porczelán-, kalap-, ’s bőr fabrikái. A’ genfi tónál alkalmatos helyen feküvén, ez az átszállító, Francziaországgal határos volta pedig az alattomos kereskedést ig.-n segíti. Genf e’ módokon olly gazdag lett, hogy a’ franczia bankban 12 mill. ihr. volt, de ez a’zendüléskor részint elveszett. A’ közép korban Genf egy püspök és gróf alatt állt, kik jusaik felett szakadatlan perlekedésben éltek. A’ grófok jusa végre a’ savoyeni herczegekre szált, kik a’ püspököket is részekre hódították. Hanem a’ polgárok is sok szép szabadságot nyertek a’ császároktól, a’ miből sok ellenségeskedés származott, mellyeket a’ Francziáktól nyomott herczegek, a’ Genfiek a’ Schweicziaktól segittetvén, nem fojthattak el. 1524 kihúzta magát a’ város a’ herczeg felsősége alól, ’s 9észt, későbben a’ püspöke alól is, a’ reformata vallást vévén be. Ezért a’ herczegekkel sokáig kellett kűzködnie, kik 1602 utolszor tettek próbát a’ város elfoglalására. A’ próbatétel nem sült el, ’s azok a Dec. 12-re e’ történet emlékezetére meginnepettetik. 1603 végre Bern, Zürich és IV. Henrik, franczia király, közbe szólására egyezés köttetett, melly szerint Savoyen lemondott igényéről. Ekkor Genf democratiával ’s aristocratiával elegyes alkotmányt adott magának. E szerint a’ törvényhozó testet, melly egyszersmind a’ status fontosabb dobait is kormányozta, a’ polgárokból álló „conseil général vagy souveraint, tette. Ezen polgárokból választatott a’ nagy tanács, mellynek elébb 200, későbben 250 tagja volt, ’s ezek közül ismét a’ syndicus elölülése alatt 25 személyből álló kicsiny tanács. Ezek kezében volt a’ végrehajtó haza-19*