Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 7. kötet. K - Magyar Ország története (Pest, 1833)
K - K - Kaaba - Kabai Gellért - Kabbalah
K , az abcben a’ betűk tizenegyedike , ha t. i. az i és j külön betű gyanánt tekintetnek , a’ mi hazai nyelvünkben elmulhatatlanul szükséges is. A’ K egy torokhang jele, melly a’ nyelv hátsó részének a' gégéhez való szorítása által hozatik létre ; általában vastag és nehéz hangzási, de az It, L, és N előtt állva , a’kimondásban valamennyire meglágyul. Az eredeti romai irás betűrendje nem esmeré ezen hangjelet. Kaaba. 1. Mekka. Kábái (Deliért) alsóbb oskoláit Debreczenben végezvén a’ belgiumi tudományos intézeteket látogatá meg ’s a’ bölcselkedést, hittudományt Franekerben hallgatá, egyszersmind a’ keleti nyelvek tanulásával is foglalatoskodván. Ilonába visszajővén 1674-ig Kassán prédikátor volt. Ekkor Debreczenbe hivaték meg, hol 1681 száraz betegségben múlt ki. Munkái közül két vallásos tárgyú, de (különösen az akkori — ’s részint ma is fenálló bal szokásokat ostorozó) — mély belátással írott, láza napfényt. Kabbai,ah, aazz szóhagyomány, traditio. Alatta a’ Zsidók majd a’ profetákróli tudományt , majd az őskori regéket, majd ismét, ’s ezt leginkább, a’ mystica philosophiát értik. A’ név nem otly igen régi ; de mi a’ kabbalistica philosophiát illeti , ennek eredete felett a’ tudósok véleményei meghasonlanak. A’ Zsidók kabbalistica titkaikat népek legrégibb korából származtatják , ’s egész Ádámig mennek fel. De ha felvesszük is, hogy a’ Zsidóknál a’ hajdanidőkben létező néma titkos tanítás, ez egyedül az isteni szolgálat körüliekre terjedhetett ki. A’ valódi philosophiai Kabbalah eredetét Egyiptomban kell keresnünk, Schetahides Simon kora ólta, ki Aegiptusból Palaestinába hozta azt. Csak a’ 2dik században iraték le, nehogy a’ zsidó nép elszélyedésével elvesznék. Az újabb magyarázók sok idegen tárgyat keverének bele. A’ Kabbalah symbolica ’s reális részekre osztatik. A’ symbolica leginkább a’ betűkkel foglalatoskodik, mellyeknek titkos jelentést ad ; a’ reálrész , melly tanításokat foglal magában , ismét theoretica (elméleti) ’s practica (tettlegi) részre oszlik. Amaz a’ szent írást titkos traditiók’ segedelmével igyekszik magyarázni , belőle a’ metaphysica, és pneumatica philosophiai rendszerét állítandó fel ; ez ellenben olly tudományt ígér, mellynek segítségével, csupán az isteni nevek és mondások mesterséges használása által, csudákat vihetünk véghez. A’ tudományoknak újabb életre keltek óta, több tudósok adták magokat a’ Kabbalah tanulására. Az újabb Kabbalisták között Morus Henrik és Knorr Christian legnevezetesebbek ; az utolsó két latin negyedrét kötetbe szedé öszve mind azt , mi a’ kabbalisticai irományokban tudásra méltó. A’ Kabbalah titkairól 1. Beer Péter: „Geschichte , Lehre und Meinungen aller Lekten der Juden, und der Kaballah(Brünn 1822, 2 köt.). —cs.