Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 7. kötet. K - Magyar Ország története (Pest, 1833)
L - Livre - Ló
LIARE LÓ 501 (fegyverpiaca). A’ város 1 órányi kerületű, 7 temploma, egy nagyhercegi palotája, egy görög ’s egy örmény temploma, 8000 háza ’s 50,000 lakosa van , kik közt mintegy 20,000 zsidó a' város külön osztályában. Ezeknek szép zsinagógájok, 2 oskolájok , egy könyvtárok , egy könyvnyomó intézetek, különbféle gyűjteményeik és séle szabadságaik vagynak. Találtatnak még benne Görögök , Örmények és Törökök is, kiknek mecsetjek van. Nagy só, dohány, és szép olaj lakhelyei vannak. A’ városon kívül egy derék veszteglő intézet áll, három kórházzal. Kláris gyárai esztendőnként 400,OOQ ft. becsű árukat szolgáltatnak. Rorsólis, bőr, festő, papiros és dohány gyárai is jelesek. Kikötőjét évenként 4000nél több itató látogatja meg. Marseillebe postahajó jár innét. L. Olaszország első kereskedő városa , nagy kereskedést űz Levanteba. Sok európai kereskedő nemzetek tartanak itt consulokat. A’ kereskedés nagyobb részint külföldiek , ’s leginkább Angolok kezében van. Az Örmények és Zsidók alkuszövőji minden nemzeteknek. Megbízó, küldő és váltó kereskedése is nagy. Már 1633 óta élénk volt benne a’ kereskedés, ’s azért az előbb csekély várost meg kellett nagyobbitani. A’ kikötőt a’ tengerben két , sziklára épitetett erős torony ’s egy régi vár védelmezi. Gyakran iszapos ez, és a’ hadihajóknak nem eléggé mély, a’ miért ezeknek a’ révtorokba kell szálliok. Körűlé egy Molo van rakta kőből, melly' GOO lépésnyi hosszú , felül kövezett és kocsizásra hasznaltatik. A’ piaczon , a’ belső kikötő előtt áll II. Ferdinánd nagyherczeg colossalis márvány képszobra. Innét álló hid vezet a’ külső kikötőbe , hol legtöbb hajók állnak. A’ kikötőn kívül a’ tengerben egy sziklán világító torony áll. A’ jó ivóizet Pisából hozzák, hová naponként kis hajók járnak , emberektől vagy lovaktól vonatra. A' város és a’ körűlé fekvő külvárosok közt gli Sparti nevű hosszú sétáló hely van ; a’ Molo , a’ Viazza dinni, ’s a’ MonteVero nevű búcsúhelyhez vivő it is, nyilvános sétául szolgálnak. L. 1279 még keriletlen mezőváros volt; a’ pisai kikötő elpusztítása után emelkedők, ’s főkép midőn 1421 és 1495 ismét Florenczhez került. Medici Sándor megerősíté a’ várost, ’s a’ fellegvárt épité. Cosinus a’ kikötőt szabad révvé tévé. Ezen idő óta egyre nevekedék Livorno jólléte (csak a’ revolutio-háboruban ’s 1804 a’ sárgaláz által szakasztatott létbe) mig mostani virágzására juta. A’ tudományok és mivészetek itteni társasága Arad. lahronica nevet visel. X. L Iv ki (tulajdonképen font) hajdan Francziaországban bizonyos számolási pénz volt, 's mintegy 24 ezüst krajezárt tett. Most francban belette hévévé. Ló, emlős állat , a’ teljes körniüek (solidungala) családjába, a’ vastagbőrüek rendébe tartozó. A’ Inneninek első foga van felül, alól, rázd rá , felül függőleg állítva, alant vizszívlegesen , ásó idomulag; szemfogai igen kicsinyek, elválasztva állók, gyakran hibázók, helyettek lyuk. Testek szőrös, serény síivakúak , hosszú szőrű farkunk. Nemes állások van, fővel , maggal élnek. Fajai 1) Csagatai ló (Equus flemioius) isabellaszmi , serénye, hátcsikja fekete, hasa fejér ; nagysága a’ közönséges lóé és szamáré között. Félénk , szelid ületlen , gyors, húsa végett levetik. Csordánként él a’ mongol pusztákon. 2) Szamár (ló); fülei hosszuk, farkahegyén szőrfürt. Tálain fekete kereszt, kisebb a’ köz lónál. 3) Vadszamár ló (E. asinus onager) , kulán. A’ szelíd szamár törzsök faja , ennél nagyobb, gyors, vidor. Csapatonként lakik Mongol és Tatárkán hegyeiben, télre India felé vonul. 4) Zebra ló, rendes, szabályos barna keresztcsikokkal , sörénye rövid, felemelt, farkának hegyén szőrösömé; a’ szamárnál nagyobb , gyors, vad, nehezen szelídülő. Csapatonként Afrika síkjain. 5) Quagga ló, nyaka, feje olly csikós, mint a’zebráé; háta ’s oldalai ritkább csiknak, barnák; hasa, lábszár