Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 7. kötet. K - Magyar Ország története (Pest, 1833)
M - Magyar Országgyűlés - Magyarország természeti és polgári állapotja
MAGYARORSZÁG TERM. ÉS POLG.ÁLLAP. 575 talánok , vármegyék , sz. k. városok , és a pivilegiált kerületek kereteiből. Fel vannak osztva a’ mágnások és a’ rendek táblájára, a’ palatínusnak és a’ királyi szemét, helytartójának elölülése alatt. A’ törvényhozáson kivül tárgya az országgyűlésnek az adófizető népnek adója, a’ nemesek szabad akaratból adni szokott subsidiuma, és az ujonczok ajánlása. Ezen kívül az országgyűlésen koronáztatik a’ király, a’ ki ezen alkalmatossággal esküszik, hogy az országnak szabadságait és josait fentartja ; továbbá az ország gyűlésén választatik a’ nádor , az ország első tisztje. — A’ királynak, törvénytevő hatalmán kivül, következendő felséges jósai vagynak : 1) ő osztogatja tetszése szerint, mint patroimsa a’ rom. rath. anyaszentegyháznak , az egyházi főbb tisztségeket és jövedelmeket, ’s ő gyakorolja az úgy nevezett jus piacetit; 2) a’ király adhat nemességet, privilégiumokat, szabadságokat és czimeket; 3) ő osztogatja a’ polgári és papi fő tisztségeket, a’ nádori méltóságot kivéve; királyi jusokhoz tartozik 4) a’ pénzverés, 5) a’ posta , 5) a’ hadizenés és a’ békekötés jusa ; 7) a’ hadi seregről egyedül ő rendelkezik; 8) a’ status jövedelmei az ő kezében vagynak; 9) ő hívja öszve a’ rendeket az ország gyűlésére , ’s mikor tetszik eloszlatja azt. Az országnak igazgatására , annak minden részeiben , a’ népnek különböző osztályaihoz szabva , több alsó magistratusok vannak. Az egész ország 411 magyar, 3 honát és 3 tótországi vármegyére van felosztva (az 53ik a’ tenger partja, Littorale). A’ vármegyei magistratusok közvetetlen felsősége a' vármegyékben lakozó nemeseknek , honoratioroknak és parasztoknak , azon különbséggel mindazonáltal, hogy az elsők magok közül választják mindenedik esztendőben a vármegyei tiszteket , ’s azokkal tanácskoznak közönséges gyűléseken (congregatio) politica, gazdasági és más tárgyakról. A’ sz. k. városoknak is tulajdon magistratusok van , melly a’ belső tanácsból áll (holtig való senatorokból) , és a’külső tanácsból (választó polgárokból, a’ kik magok közül választják a' senatorokat és au 'tagjaikat). A’ privilégiait kerületek is magok választják magistratusokat. Az említett magistratusok, a’ királyi helytartó tanácstól, melly Budán van , függnek. Finnek elölülője a’ nádor. Ez az egész országot kormányozó dicasterium , és a’ törvényes közbenjáró a’ király és az ország közt. Kötelessége a’ törvények és a’ constitutio szoros megtartására ügyelni, ’s a’ köz jó előmozdítására czélzó javalatokat egyenesen a’ király eleibe terjeszteni, a’ ki az ő királyi jurait a’ Bécsben lévő magyar kir. udv. cancellaria által gyakorolja. A politicumokon kívül, az alsóbb magistratusokra van az igazság kiszolgáltatása is bízva. De a’ paraszt földes urának törvényszéki hatalma alá van vetve , melly a’ büntető hatalommal együtt úri szédet gyakoroltunk, ha vérjoggal bir a földes uraság. A’ vármegyékben polgári dolgok elintézésére , a’ peres tárgyakhoz képest 3 törényszék van, t. i. vagy a’ szolgabiró ítél esküdtjével, vagy az alspány egy szolgabiróval és esküdtel , vagy a’ vármegye törvényszéke, melly az említett 2 törvényszék, valamint az úri székek által hozott téleteket is megrsgálja , ’s a’ vármegyékben a’ büntető hatalmat maga gyakorolja. A’ törvényben megnevezett polgári pereknek első .Íróságául rendeltettek Magyarországban 4 kerületi táblák, Kőszeen , Nagyszombatban , Eperjesen , Debreczenben , Horvátországban iv. Zágrábban. Feljebbviteli törvényszékek, a’ vármegyei törvényszéeken kivül, a’ királyi tábla (melly azonban bizonyos tárgyakat, a nemes jószágokra való birtoki just, és a’ felségbántás vétkét mint jó biróság ítéli) és a’ hétszemélyes tábla , ’s ezen két tábla teszi a’ irályi curiát, mellynek ítéletei szabott törvény fogyatkozásában jóbb törvényszékek előtt sinórmértékül szolgálnak. A’ királyi táblai hasonló munkásság köre van a báni táblának Horvát-és Tótországok számára. A’ szabad királyi városok közül némellyek a’