Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 7. kötet. K - Magyar Ország története (Pest, 1833)

L - Livre - Ló

LIARE LÓ 501 (fegyverpiaca). A’ város 1 órányi kerületű, 7 temploma, egy nagy­hercegi palotája, egy görög ’s egy örmény temploma, 8000 háza ’s 50,000 lakosa van , kik közt mintegy 20,000 zsidó a' város külön osztályában. Ezeknek szép zsinagógájok, 2 oskolájok , egy könyvtá­rok , egy könyvnyomó intézetek, különbféle gyűjteményeik és séle szabadságaik vagynak. Találtatnak még benne Görögök , Örmények és Törökök is, kiknek m­ecsetjek van. Nagy só, dohány, és szép olaj lakhelyei vannak. A’ városon kívül egy derék veszteglő intézet áll, három kórházzal. Kláris gyárai esztendőnként 400,OOQ ft. becsű áru­kat szolgáltatnak. Rorsólis, bőr, festő, papiros és dohány gyárai is jelesek. Kikötőjét évenként 4000nél több itató látogatja meg. Mar­­seillebe postahajó jár innét. L. Olaszország első kereskedő városa , nagy kereskedést űz Levanteba. Sok európai kereskedő nemzetek tartanak itt consulokat. A’ kereskedés nagyobb részint külföldiek , ’s leginkább Angolok kezében van. Az Örmények és Zsidók alkuszö­­vőji minden nemzeteknek. Megbízó, küldő és váltó kereskedése is nagy. Már 1633 ó­ta élénk volt benne a’ kereskedés, ’s azért az előbb csekély várost meg kellett nagyobbitani. A’ kikötőt a’ tenger­ben két , sziklára épitetett erős torony ’s egy régi vár védelmezi. Gyakran iszapos ez, és a’ hadihajóknak nem eléggé mély, a’ miért ezeknek a’ révtorokba kell szálliok. Körűlé egy Molo van rakta kőből, melly' GOO lépésnyi hosszú , felül kövezett és kocsizásra hasz­­naltatik. A’ piaczon , a’ belső kikötő előtt áll II. Ferdinánd nagy­­herczeg colossalis márvány képszobra. Innét álló hid vezet a’ külső kikötőbe , hol legtöbb hajók állnak. A’ kikötőn kívül a’ tengerben egy sziklán világító torony áll. A’ jó ivó­­izet Pisából hozzák, h­ová naponként kis hajók járnak , emberektől vagy lovaktól vonatra. A' város és a’ körűlé fekvő külvárosok közt gli Sparti nevű hosszú sétáló hely van ; a’ Molo , a’ Viazza d­­­inni, ’s a’ Monte­­Vero nevű búcsúh­elyhez vivő it is, nyilvános sétául szolgálnak. L. 1279 még keriletlen mezőváros volt; a’ pisai kikötő elpusztítása után emelke­dők, ’s főkép midőn 1421 és 1495 ismét Florenczhez került. Medici Sándor megerősíté a’ várost, ’s a’ fellegvárt épité.­­ Cosinus a’ ki­­kötőt szabad révvé tévé. Ezen idő ó­ta egyre nevekedék Livorno jól­léte (c­sak a’ revolut­io-hábor­uban ’s 1804 a’ sárgaláz által szakaszta­­tott létbe) m­ig mostani virágzására juta. A’ tudományok és mivésze­­tek itteni társasága Arad. lahronica nevet visel. X. L I­v ki (tu­lajdon­képen font) hajdan Francziaországban bizonyos számolási pénz volt, 's mintegy 24 ezüst krajezárt tett. Most franc­ban bel­ette hévévé. Ló, emlős állat , a’ teljes körniüek (solidungala) családjába, a’ vastagbőrüek rendébe tartozó. A’ Inneninek­­ első foga van felül, alól, rázd rá , felül függőleg állítva, alant vizszívlegesen , ásó idomulag; szemfogai igen kicsinyek, elválasztva állók, gyakran hibázók, he­lyettek lyuk. Testek szőrös, serény s­íivakúak , hosszú szőrű farku­nk. Nemes állások van, fővel , maggal élnek. Fajai 1) Csaga­­t­ai ló (Equus flemio­ius) isabellaszmi­ , serénye, hátcsikja fekete, hasa fejér ; nagysága a’ közönséges lóé és szamáré között. Félénk , szel­id ü­let­len , gyors, húsa végett levetik. Csordánként él a’ mongol pusztákon. 2) Szamár (ló); fülei hosszuk, farkahegyén szőrfürt. Tálain fekete kereszt, kisebb a’ köz­ lónál. 3) Vadszamár ló (E. asinus onager) , k­u­l­á­n. A’ szelíd szamár törzsök faja , ennél na­gyobb, gyors, vidor. Csapatonként lakik Mongol és Tatárkán he­gyeiben, télre India felé vonul. 4) Zebra ló, rendes, szabályos barna keresztcsikokkal , sörénye rövid, felemelt, farkának hegyén szőrösömé; a’ szamárnál nagyobb , gyors, vad, nehezen szelídülő. Csapatonként Afrika síkjain. 5) Quagga ló, nyaka, feje olly csi­kós, mint a’zebráé; háta ’s oldalai ritkább csiknak, barnák; hasa, lábszár

Next