Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 9. kötet. P - Python (Pest, 1833)

P - Pasticcio - Pastok - Pastorale - Pastorale collegium

110 PASTELL-f­ESTÉ,s PASTORALE nyabbak. Innen levegő , v­ár, nedvesség , ’s minden rázás ellen­őri­zendő!.A­z illy külső behatásoknál, sokféle módon próbáltak gátot vetni. A’ francziák közt, kik e’ festés nemét különösen kedvellik, sokan dicsekedtek illy találmány­okkal, de a’ bajon még tökéletesen eger sem segitett. Loriot találmán­yát a’ pastelfestés­ek jobb megerő­­sitése közi­ a’ kir. akadémia / Z SO kihirdettette. — A szinkrétázat eredetét a’ 16 százból veszi. Mondják, Leonardo fia Vimi is hasz­nálta apostol - és kristus fejekhez. Montfaucon két pastellfesteményt (f.arcz. kir. ház arczképeit) említ arany lapon, mint 15 száz. való­kat. Eiorillo , Vivien ,‘ő séfét (szül. 1657 mgh. 1735) Le­­Tun Ká­ról­ 7 tanítványát az e­sők közül valónak tartja, kik színkrétákat hasz­náltak, így festette ez le természeti nagyságban a’ Dauphin házné­pét, ’s ez úttel nagy nevet ’s a’ királynál és a’ bajor vál. fejedelem­nél kedvességet szerzett. Később nagy mesterei valónak a’ francz. oskolának a­’ pastelfestésben p. o. La Tour. Az O­aszok közt e’ nem­ben Cariera Rosaiba (szül. Velenca, 167­2 mgh. 1737) az Angolok közt Russel, a’ Németek közt Raf. Mengs dicsérteinek. Az olaszné, és a’ gen.i Liotard (szül. 1702) festem­ öveinek gyűjteményét, nem külömben Mengs szép­­morál , melly e’ nemben talán legt­erokabb , Drezdában a’ kir. képtárban szemlélhetni. L. günther Frahtische Anweisung­ zur­­ ad­ellmalerei (Nürnb. 1792­­). Pasticcio, (v­.) francz. pastiche, pástétom, valami össze­­zagyvált, nem eredeti, elegybelegy. Mivész nyelvben olly festemény, vagy hangá­z darab, melly egy nagy mivész módja szerint készült, ’s annak munkája gyanánt dlk­itutik. Illy ál mivek legnagyobb ké­szítője az iffj. David Teniers volt, ki gyakran a’ legtapasztaltabb miv­­esmezőket is rászedte. Pástok, a’ régiek metszett köveinek (tágabb értelmű gemmák­nak), pénzeinek, emlékpértzeinek, lenyomata, főkép üvegbe (Plinius XXXVII , 26) vagy üvegnemű érezföldbe (terra sigillata) petsétvi­­aszba, úgy ezeknek kénkőbe, gipszbe, ’s gipsznem­i anyagokba ön­­teménye. Már a’ régieknél szokás vala a’ köveknek színes üvegbe ny­omása. Újabb időben a’ Lippert (l.c.), és Wedgwood, Bentley, ’s Tassie Angolok készítményei különösen kedveltetnek. A’ Wed­­gwoodéi bazalthoz hasonló, a’ Lippertéi pedig szép fejér föld anyag­ból való­­. A’drezdai antikgaleria (volt) őrzője staben­stein, az egész gyűjteményről tiszta formákat készített, ’s a’ Lippert pástjait hason­ló jóságban, némellyiket még finomabbul is, és sokkal olcsóbban le­másolta. Az ő munkájának ára 50 , a’ Lippert gyűjteményéé pedig 90 arany. Rabenstein a’ régi történetei, kedvelőji számára, hires Görögök és Rómaiak képeiből is , több százat nyomott le veres kén­kőbe. Pastorale, 1­ olly mezei hangdarab, melly a’ pásztorok énekét és charakterét fejezi ki, ’s igy idylli charaktere van. Van illy charakterű táncz is, leginkább tadtusban. 2) Pásztorjá­ték (i. e.) Pastorale (collegium pastorale) lelki pásztori foglalatosság, a’ theologiai tudománynak azon része , melly a’ papi hivatal viselé­sét , ’s az erre elm­nlhatatlanul szükséges esmeretek alkalmaztatását illeti, vagy a’ theologiának practica részét, melly prédikátori tudo­mánynak is neveztetik. Előre-bocsátva kell tehát itt lennie a’ theo­­retica theologiának főágaival, a’ szentirás magyarázásával, egyházi históriával, hit- és erkölcstudományai, ’s csak azoknak a’ prédiká­tori fellengés hivatal rendeltetésének magas néző­pontjából az egy­házi hivatal minden részeirel alkalmaztatása tanittatik. Ez a’ pasto­­ralenak bővebb megfogatja, melly többet fejes ki ’s foglal magában a’ prédikátori hivatalnál, mivel a’ pap , lelki pásztor , hivatalos kö­telességét nem csupán a’ prédikáló* teszi. Helyette ezen kifejezések

Next