Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 10. kötet. Q - Snyders (Pest, 1834)
R - Rotunda - Roucher - Roué - Rouen
244 ROTUNDA ROUTEN részben Amsterdam se múlja felyül. Van der Werff képiró ’s az igaz tudósságnak és jó ízlésnek helyreállítója Éjszakeuropában , Desiderius Erasmus , kinek a’ nagy piaczon előszűr fa, későbben kő ’s végre most is fenálló 10. magas érez szobor emeltetett, itt születtek. A’ város latin oskolái most e’ nagy férjfiu nevéről neveztetnek. A’ belső város a’ külsőtől magas országút - utsza által választatik külön ; az első csaknem egészen polgárházakból áll, az utolsóban ellenben pompás kalmárházak fénylének, mellyekhez a’ tengeri hajók (észt. 1500 an felyül) közel eveznek, a’ mi a’ portéka - lerakást felette könnyíti. R. az Angol- és Scotországokkal űzött hollandi kereskedésnek főhelye, már régotta. Legjelesebb épületei : Sz. Lőrincz nagytemploma, a’ nagyobbára Angol- és Francziaországok ellen 1660 és 1674 közt folyt hadban elesett németalföldi tengeri hősök (de Witte, Kortenar, Joh. van Brakel, John de Lief, de Jan van Nes, Cornelius Matalief és Moos Lambrechts) sirboltjaival ; nagy és szép börzéje ; az admiralitás épületje (Zekantoor) ’s a’nagy hajóépítő műhely. Vannak benne: alsónémet és scót Reformátusoknak , angol püspökösöknek , Presbyteriumosoknak , Lutheránusoknak , Katholikusoknak , Anabaptistáknak és Remonstransoknak egyházaik és templomaik. Fabrikái közt kitetszők a’ czukortisztitások ; de vannak pálinkafőzései, tó- ’s más fabrikái is. Tudományos intézetei : a’ tudományos nyomozódásokat előmozdító társaság (Het Bataaisch Genootschap voor proefondervindelyke Wijsbegeerte) ; tudós társaság e’ nevezettel : külömbözés és öszveegyezés ; ’s a’ szép mesterségek és tudományok hollandi academiájának nevezetes ága. Azt állítják, hogy a’ hollandi nyelv legtisztábban beszéltetik Rotterdamban. Rotunda (Rotonda) általánosan minden kívül ’s belől kerek épület; igy neveztetik p. o. a’ romai hires Pantheon, mellynek belseje egy fedelén lévő nyíláson világ ittatik meg. Templomokban, kertteremekben ’st. ez a’ forma gyakran használtatik, ritkábban olly épületekben , mellyek a’ közönséges élet szükségeire tétettek. R o u c n E R (Jean Antoine) szül. Montpellierb. 1745 . már isjontan költészi tehetséget árult el. Kiütvén a’ zendülés , e’ szavak : szabadság és emberi jusok fellelkesiték ; de midőn a’ pórnép uralkodása alatt a’ kegyetlenkedés rendszere felemelkedett és kifejlett, fellázadt emberi érzéseit követék., ’s igy a’ hatalmasok gyülőlségét hamar magára vonta. Több ízben elkerülé ugyan üldözőinek tőreit ; de végre még is elfogták, ’s Jul. 25 1793 a’ guillotine alatt halt meg. A’ hónapok czimü versezete, mellyet sokan a’ Francziák közül szigorúan bíráltak meg , csinos nyelvéért ’s érzéséért méltánylást érdemel. Holta után több apró munkái jövőnek ki. Roue olly ember neve, ki a’ nagyvilági gyönyört vadászó életnek, önelveit és erkölcseit feláldozta. Filep franczia országfó, orleansi herczeg (a’ mostani franczia király nagy atyya), ki az embereket kevésre becsülte , kedvenczeit és asztaltársait nevezte rouéknak, melly czimmel azt czélzotta , hogy a’ kerékbeni megtöretésnél jobbat nem érdemelnének azok, de nem úgy, mint gonosztevők, hanem mint olly udvariak, kik a’ gyönyörbe volt elmerülésektől ingereltetve , akármelly alávaló tettre készek voltak, kivált ha azok által fejedelmeket mulattathatták. Rouen, hajdani Normandiának, most az alsó seinei dep-nak fővárosa, halmoktól kerített szép térségen fekszik, a’ Seine jobb partján, 11,000 ház, s 87,000 lak. 6 külvárosa van, mellyek közt St. Sever a’ Seine bal partján hajóhíd által köttetik öszve a’ várossal. A’ hid 2701. hosszú ’s 1626 olta áll. Épületei közt kitetszők : az érseki templom, St. Ouen hajdani szép apátság, magas tornyával, az igazság - palota, a’ játékszín. Aux veaux nevű piaczán áll az 1430 itt megégetett orleansi szűznek szobra. R. helye a’ praefectusnak,