Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 12. kötet. Thaarup - Zwingli (Pest, 1834)
V - Vígjáték - Világ - Világ alkotmánya - Világ csudáji - Világesmeret - Világgolyóbis
290 VÍGJÁTÉK VILÁGGOLYÓ ÉS urii és schwyzi cantonokban. E’ 4 szomszéd canton határán fekvőn, kapta nevét. Hossza 9 ór., szélessége sehol se több 1 óránál, mélysége 900 láb. Vize tiszta, mellyben sok jószu hal úszkál. Alstad sziget rajta fekszik. VÍGJÍTÉK, I. SzISJÍTEK. V i b Á u , minden teremtett dolgok, minden lények öszvesége. Sajátképen azonban világ azon egész , melly a’ természet mindenségét ’s a’ szellem körét is magában foglalja, olly értelmi képzet, mellyet az általunk észrevehető tünetek summájával nem lehet egyenlővé tenni. Alárendelt értelemben a' szellem vagy az ember, ellenébe tétetik a’ világnak. Továbbá e' kifejezés jelenti még minden testi dolgok öszveségét, vagy a' materialis világot. Ez értelemben veszi a’ physicus a’ világot, midőn azt égre és földre osztja. E’ szavakban világrész, világtörténet , ó és uj világ ’st. e’ kifejezés földünkre vagy az azt lakó emberi nemzetre vitetik. Világ alkotmánya: Mind ké s év, Universum, minden világtest , azaz, álló csillag, bujdosó v. planéta, üstökös ’sat. öszvesége, egymással öszveköttetésben ’s rendben véve és egésznek tekintve ; innen világrendszer (1. c.) Nézésnél fogva keveset tudunk a’ világ alkotmányáról; de sejdités és gyanitás felvilágitják azt, hova érzékeink nem hatnak. Naprendszerünkben a’ napot középpontban állani látjuk, melly körül a’ föld ’s más planéták holdjaikkal rendesen forognak. Földünk élelmiszeres, érző és gondolkozó lények hona. Vizsgálódások tanítják, hogy naprendszerünk többi planétái földünkben hasonlók; ebből tehát azt következtetjük, hogy azok is hasonló lények lakói. További vizsgálódások hihetőlegessé teszik, hogy az álló csillagok napunkhoz hasonló testek, mert saját világosságukkal fénylének ’s egymáshoz állásokat nem változtatják. Innen azt gyanítjuk , hogy mindeniknek saját planétái vannak , mellyek hasonlók földünkhöz, 's mint e’, kimért pályában kerengenek napjok körül. Mivel , tapasztalás szerint, naprendszerünk különböző égi testei egymáshoz költsönös viszonyban állanak, úgy a’ mindenség többi számtalan naprendszerei is. ’S mint mindenben , hova csak elhat tapasztalásunk , költsön - munkálatot, rendet és szükségességet találunk, úgy a’ világ alkotmányában is azt kell gyanitnunk ’s a’ világ mindenségét rendszernek, észreegyezőleg egymásból függő egésznek tekintenünk. Újabb tapasztalások bizonyossá teszik e’ sejditést. Ezek azt tanítják, hogy az előbb mozdulhatlanoknak gondolt álló csillagoknak is van, de csak századok múlva észrevehető mozgások. Ez ama következtetésre viszent , hogy az álló csillagok öszves serege planétáival együtt ismét egy közös pont (középponti nap) körül , mellynek némellyek a’Siriust tartják, forog. E szerint az egész álló csillagrendszer nagyban a' volna, mi kicsinyben egyes naprendszer. E’ roppant gondolatot mi nem foghatjuk meg ’s elhal gondolatunk az égi testek milliomszoros forgásaiban. Örök mozgás és örök, soha meg nem zavart, rend uralkodik a’ meny üregmérhetlen üregében, mert hajszálnyira se térnek el az ég számtalan testet azon pályától , mellyet a' legfőbb bölcseség kezdetben mindeniknek kimért. L. Laplace Exposit. du xytteme du monde (Paris 1813); de Pontécoulant Théorie analytique du xyxthne du monde (Paris 1829) ; Herschel Cher den Bau des Bimmelt (rém. Dresda 1826.) Világ csudáji, 1. Csilváji a’ világnak. Világismeret sajátképp a’ lakott föld esmerése ; de közönségesen a’ társaságos viszonyok és characterek esmerése értetik alatta. Magában foglalja ez az emberi állapotok , rang , kor, életviszonyok , sajátságok ’sat. esmereteit. (L. Emberes/neret) Világgolyóbis, I. Golyó B is.