Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
B - Barabás József dr. - Barabásy István dr. (makfalvi) - Baracs Marcell dr. - Baránszky Gyula dr. - P. Bárány Adrienne
dapesten végezte és 1898-ban orvosdoktori diplomát nyert. Oklevelének megszerzése után a Stefánia Gyermekkórház externista orvosa volt, majd Szabadkán gyakorló orvos. 1900-ban Pesterzsébetre költözött, ahol 1913- ban községi orvossá választották, 1920-tól 1924-ig községi főorvos volt és amikor Pesterzsébet r. t. várossá alakult, városi tiszti főorvossá minősítették át. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített és érdemeiért számos háborús kitüntetést nyert el, mint százados szerelt le. A pesterzsébeti ref. egyház presbitere. A Budapesti Gyakorló Orvosok Segélyző Egyesületének választmányi tagja és a pesterzsébeti Társadalmi Egyesületnek vezető tagja. Élénk részt vett a Pesterzsébet város egészségügyi intézményeinek kiépítésében, a Mentőegyesület modern alapokon való megszervezésében, a Szülőotthon felépítésének előmunkálataiban és több más egészségügyi intézmény létrehozásában. A Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének helybeli orvosa, a MÁV orvosi tanácsadója. Barabás József dr., miniszteri tanácsos. Székelykereszturon született, 1876-ban. Középiskolai tanulmányainak befejezése után az orvosi pályára lépett és orvosdoktori oklevelet nyert. 1900-ban egy állami kórházban kezdte meg orvosi gyakorlatát, 1907-ben pedig a fejértemplomi kórház főorvosa lett. 1914-ben egészségügyi segédfelügyelővé nevezték ki. 1919-ben egészségügyi felügyelői rangban a népjóléti minisztériumba került. 1924-ben miniszteri tanácsossá lépett elő. Az egészségügyi szakirodalom kiváló művelője, Népszerű egészségügy címen önálló munkát irt. Számos cikke és értekezése jelent meg különféle folyóiratok és lapok hasábjain. Számos orvosi és társadalmi egyesület vezetőségében foglal helyet. Barabásy István dr. (makfalvi), kir. ítélőtáblás biró. Szabad községben született, 1880-ban. Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsvárott végezte, s az utóbbi város egyetemén szerezte meg jogi doktorátusát. Joggyakornoki működését Marosvásárhelyen kezdte meg, ahol aljegyzővé, később jegyzővé, majd Nagybányára albirónak nevezték ki. Rövidesen már mint betétszerkesztő törvényszéki biró Karánsebesre került. A világháborúban előbb mint csapattiszt, több ütközetben az északi harctéren vett részt, megsebesült, majd hadbírószázadosi minőségben szolgált és több kitüntetésben részesült. Leszerelése után egy ideig a népjóléti minisztérium lakásügyi osztályán működött, 1923-ban pedig táblabíróvá nevezték ki és az OFB-hoz osztották be. A szaklapokban megjelent cikkei és értekezései leginkább a telekkönyvi jog és a családtörténelem körébe vágnak. A Magyar Jogászegylet, Bírói és Ügyészi Egyesület és az Országos Kaszinó tagja. Egyháza hitéletében tevékeny részt vesz, mint a Magyarországi Unitárius Egyház igazgató-tanácsának tagja. Baracs Marcell dr., országgyűlési képviselő. 1865 máj. 5-én született, Budapesten. Középiskoláit és jogi tanulmányait a fővárosban végezte. Tanulmányainak kiegészítése céljából több ízben tett külföldi utat, amelyek során bejárta az egész kontinenst. A fővárosban nyitott ügyvédi irodát s tevékeny szerepet vitt a társadalmi életben, valamint a főváros közigazgatási és politikai életében. Kiterjedt publicisztikai és irodalmi munkásságot fejtett ki. Elnökhelyettese a budapesti Ügyvédi Kamarának. A törvényhozásnak elsőizben tagja. A főváros északi kerületében kapott mandátumot az 1926. évi képviselőválasztáson az egyesült balpárt listáján. Baránszky Gyula dr., ügyvéd, m. kir. kormányfőtanácsos. Zólyomban született, 1867- ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1894-ben ügyvédi oklevelet nyert Diplomájának megszerzése után Budapesten ügyvédi irodát nyitott, amelyet máig is vezet. Irodájában általános praxist folytat, főleg magánjogi és kereskedelmi jogi ügyekkel foglalkozik. 1906-tól 1927-ig székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag volt. Jogi szaklapokban számos értekezése jelent meg, általában rendkívül széleskörű irodalmi munkásságot fejt ki. Az Alkotmánynak volt, az Új Nemzedéknek és Nemzeti Újságnak jelenleg is állandó munkatársa. Főmunkatársa a Hajózási Hírlapnak, szerkesztője a Magyar Gyorsiró, című szaklapnak. Igazgatósági tagja a Budapesti Új Lóversenypálya Rt.-nak, a Duna-Balatoni Kishajóépítő Rt.-nak, a Művészet és Kiállítási Rt.-nak, a Városi Villamos Rt.-nak, a Szent István Társulatnak, stb. A Budai Katholikus Kör ügyvezető alelnöke, hosszabb ideig elnöke volt a Magyar-Lengyel Kamarának, mai nap is elnöke a Magyar- Lengyel Egyesületnek. Tb. elnöke az Országos Magyar Dalosszövetségnek és ezenkívül kilencvennyolc egyesületben tölt be vezető szerepet. P. Bárány Adrienne, szobrászművésznő. A Képzőművészeti Főiskolán a rajzot Déry Bél