Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

D - Deli Lajos Dezső - Delmár Béla dr. - Delmár Walther - Demeczky Mihály dr.

Deli Lajos Dezső, műépítész. Született 1901- ben Pécsett. Az aradi főreáliskola elvégzése után a budapesti kir. József Műegyetemen folytatta tanulmányait, ahol építészi okleve­let szerzett. Oklevelének elnyerése után néhány éven át ismertebb főváro­si mesterek mellett dolgo­zott, majd 1927-ben Fara­gó Ferenc okleveles épí­tésszel társulva, megnyi­totta tervező irodáját. El­ső jelentékenyebb munká­ja az Arad-csanádi Taka­rékpénztár makói székhá­zának megépítése volt, amely megbízást or­szágos tervpályázaton nyerte el. Kisebb­­nagyobb építkezési munkák mellett gyakran szerepelt nagyobb tervpályázatokon is. A székesfővárosi kislakásos bérház építésére kiírt tervpályázaton díjat nyert, a győri szín­ház megépítésére készített tervét megvásárol­ták. Szakkörökben is feltűnést keltett a szé­kesfővárosi szeretetház építésére készült kitűnő alaprajzú és értékes homlokzatú terv, amelyet a főváros meg is vásárolt. Mint a mai építészeti irány hive, szívesen dolgozik ebben a szellemben s ennek szép példáit alkotta meg a balatoni üdülőház és az M. T. K. budapesti tenniszklubház épüle­tében. Dr. Forbáth Imre és Faragó Ferenc társaságában részt vett a pozsonyi város­­rendezésre kiírt nemzetközi tervpályázaton, ahol tervük a három első díj egyikét nyerte el. Delmár Béla dr., gépészmérnök, m. kir. kor­mányfőtanácsos. A torontálmegyei Lukácsfal­ván született, 1880-ban. Középiskoláit Nagy­­becskereken, egyetemi tanulmányait Budapes­ten végezte és a műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. Egy ideig Németországban működött, ahol vasbetonszerkezetek tervezé­sével és építésével foglalkozott. 1908 óta Bu­dapesten van önálló mérnöki irodája, ahol eleinte ugyancsak vasbetonmunkálatokkal fog­lalkozott, később azonban, miután az építő­mesteri képesítést megszerezte, áttért a ma­gasépítésre is. Tervei szerint és vezetése mel­lett épült a Shell Kőolaj R­­t. csepeli telepe, továbbá az ő vezetése alatt készültek a MÁK palota a Kossuth Lajos-téren, a székesfővá­ros Váci­ úti bérháza, a lovag Freystädtler­­féle bérházak, ezenkívül több más bérpalota. A világháború alatt katonai szolgálatot tel­jesített, az orosz és a román fronton harcolt és érdemeiért számos háborús kitüntetést kapott. A hazai ipar és kereskedelem terén kifejtett tevékenységének elismeréséül a Kor­mányzó 1929-ben m. kir. kormányfőtanácsossá nevezte ki. Tagja a Mérnöki Kamarának, az összes mérnökegyesületeknek, az Egységes­pártnak, valamint számos kari és társadalmi egyesületnek. Delmár Walther, oki. mérnök. Született 1893-ban, Newyorskiban. Atyja Delmár Tivadar dr. Középiskoláit a Trefort­ utcai református gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a budapesti József Műegye­temen végezte, ahol 1920- ban kultúrmérnöki okle­velet szerzett. Katonai szolgálatát az első hon­véd huszárezrednél tel­jesítette. A világháború kitörésekor bevonult és az orosz, majd az olasz fron­ton teljesített katonai szolgálatot. Hadikitünte­tései : Signum Laudis, Károly csapatkereszt. 1922 óta a Fleischmann Antal hajózási és dunakotrási vállalat beltagja. Élénk sport­életet él, a magyar automobil és motorsport történetében nagy szerepet játszik, mint ak­tív versenyző eddig több mint 160 első díjat nyert. Az 1927. évi magyarországi, svájci autóversenyek bajnoka, a magyar és osztrák Tourist Trophy szenior győztese.--A KMAC,­­ a Cordatic r. t. igazgatósági tagja. Demeczky Mihály dr., udvari tanácsos, a Ferenc József Intézet kormányzója. Szüle­tett Bernátfalván, 1855-ben, meghalt 1920- ban. Középiskolai tanulmányainak befeje­zése után a tudományegye­­temen összes vizsgáit ki­tüntetéssel tette le, majd megszerezte középiskolát tanári oklevelét és böl­csészdoktorrá avatták. Há­rom esztendőt töltött ál­lami ösztöndíjjal angol, francia és német egyete­meken. Működését 1884- ben helyettes tanári minő­ségében a­ nagyváradi állami főreáliskolában kezdte meg. 1886-ban a miskolci katholikus főgimnázium, 1892-ben pedig a budapesti ta­nárképző intézeti gyakorló főgimnázium ta­nára lett, ahol a matematikai oktatásban új módszerét, amely­et azóta a középiskoláknál követnek, gyakorlatilag is keresztülvitte. 1895-ben a Ferenc József Intézet kormányzó­jává és a kapcsolatos II. kerületi egyetemi katholikus főgimnázium igazgatójává nevez­ték ki. 1905-ben értékes szolgálatainak elis­meréséül a király udvari tanácsosi címmel tüntette ki. Tudományos munkásságáért a budapesti tudományegyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Rendkívül értékes és sokoldalú tudományos és irodalmi működést fejtett ki. A katholikus hitélet terén fontos szerepet játszott. X. Pius pápa sajátkezű ajánlásával ellátott arcképével tüntette ki. Elnöke volt a Matematikai Oktatás Nemzet­közi Bizottsága magyarországi albizottságá­nak, tagja volt az Országos Tanárvizsgáló Bi­zottságnak, az Országos Közoktatásügyi TF-

Next