Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
A - Achac Róbert Vendel - Acham János - Achamer János - Acheni János - Ackerman Mihály - Ackesman - Actavantes - Aczél Henrik Emil
Achac—Aczél ban Budapesten egy alkalmi kiállításon Debreczeni taligás cz. olajfestményével szerepelt. Tárgymutató Benczúr Gyulának az Első Magyar Ált. Biztosító Társulat alakuló közgyűlését ábrázoló nagy festménye s más művek kiállításához. Budapest, (1883.) Franklin-Társulat. Acham Róbert Vendel, ötvöslegény. 1826-ban Kassán Stark János (1. o.) ötvösnél szabadult fel. Mihalik József: Kassa város ötvösségének története. Budapest, 1900. 328. 1. Adam János, cs. és kir. mérnök és építész. A múlt század közepén Pesten működött. Mikor a pesti egyetemi templomot 1858-ban megújították, a restaurálási munkálatokat A. vezette. Petrik Albert: A régi Budapest építőművészete. Budapest, 1913. IV. r. 18. 1. (Építőmunkavezetők könyvtára. 36. kötet.) — Zombory Gusztáv: Az egyetemi egyház Pesten. Vas. Ujs. 1859. 126. 1 Adamer János, érezöntő. A XVII. század első felében Pozsonyban dolgozott. 1639-ben A. öntötte a szempezi (Pozsony m.) templom magyar feliratú harangját. Gerecze Péter dr.: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Budapest, 1906. 683. h. Acheni János, német festő, szül. 1552- ben Kölnben, megh. 1615-ben Prágában. Tanulmányait szülővárosában kezdte és Olaszországban folytatta. Innen a bajor udvarba, majd Rudolf császár udvarába Prágába hívták. Később elhagyta Prágát és Münchenbe, majd Augsburgba ment, hol főleg a Fuggerek részére dolgozott. Élete vége felé ismét visszatért Prágába s ott is halt meg. Korának egyik legnevesebb festője volt, kinek német és osztrák gyűjteményekben számos műve fennmaradt. Bár írott adatunk nincs róla, valószínű, hogy néhány magyar főúr és hadvezér részére is dolgozott, s többnek arczképét is megfestette. Ezek közül legismertebb Báthori Zsigmond képmása, melyet Custos Domokos Augsburgban rézmetszetben adott ki. Básta György hadvezérről festett arczképe Kilián Lukács augsburgi rézmetsző metszetéről ismeretes. Nagler, G. K.: Neues alig. Künstler-Lexicon. München, 1835. I. u. 1. — Ormós Zsigmond: Adatok a művészet történetéhez. Pest, 1859. 177—178. 1.—Peregriny János dr.: A Magyar Történeti Képcsarnok lajstroma. Budapest, 1894. 26, 42. 1. — Tört. Képcsarnok grafikai kiállításának leíró lajstroma. Budapest, 1907. 27, 30, 31. 1. Ackerman Mihály, ötvös. A brassói ötvös ezéh 1549-ben választotta először ezéhmesterévé. E tisztséget utoljára 1551-ben viselte, 1562-ben már nem élt. Gyárfás Tihamér: A brassói ötvösség története. Brassó, 1912. 89. 1. — U. az: A brassói ötvös ezéhmesterek könyve. Századok, 1909. 234. 1. — Resch, Adolf: Die Kronstädter Gold- und Silberarbeiter. Korrespondenzblatt, 1884. 20. 1. Ackesman, 1. Axman. Actavantes, 1. Attavante. Aczél Henrik Emil, festő és iparművész; szül. 1876 jún. 18-án Nagyváradon. Rajzolni Szamossy Elek festőművésztől Nagyváradon kezdett tanulni, majd Budapestre jött, ahol elvégezte a Markó-utczai főreáliskola hat osztályát. Ezután az orsz. iparművészeti iskola növendéke lett, ahova öt esztendeig járt. Ez idő alatt előbb a fametszést sajátította el Morelli Gusztávnál, később pedig a festészeti, szobrászati és építészeti tanfolyamokat látogatta Aggházy Gyula, Benczúr Béla, Feichtinger Győző és Schikedanz Albert vezetése alatt. Egy ideig Székely Bertalannál és Lotz Károlynál is tanult. Tanulmányai befejeztéig többször élvezett állami s egyéb ösztöndíjakat. Több ízben volt tanulmányúton Olaszországban s minden alkalommal főleg iparművészeti stúdiumokkal (bőrszobrászat, bútortechnika és csipkekészítés) foglalkozott. Később egy évet Münchenben töltött s a festészetben képezte magát. 1896-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium az Iparművészeti Múzeumban alkalmazta, hol három évet töltött. 1907-ben a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület ipari és művészeti titkárává választotta, s azóta állandóan Szabadkán tartózkodik és a felső nőipariskolát, valamint az iparművészeti szakiskolát vezeti. Jelentékenyebb művei: őszi ködös reggel (1899), olajf., ki volt állítva a Műcsarnok 1899. évi tavaszi nemzetközi kiállításán. Jakobcsics Imre bankigazgató tulajdona. — Napnyugta (1900), olajf., kiáll. u. ott az 1900. évi tavaszi kiállításon. Molnár Jenő dr. orsz. képviselő tulajdona. — Vihar után (1901), olajf., kiáll. a Nemzeti Szalon 1901. évi tavaszi tárlatán. Sewis Lipót nagykereskedő tulajdona, Budapest. — Altschul Simon svéd konzul arczképe (1902). — Az ürömi rk. templom oltárképe (1903), József királyi herczegnek, mint kegyúrnak megrendelésére készült. — Visszatérés (1903), olajf., Friedrich Vilmos egyetemi tanár tulajdona. — Magyarigeni nyíres (1904), olajf., ki volt állítva a Képzőművészeti Társulat nagyváradi kiállításán; Váli Dezső dr. tulajdona, Szabadka. — Naplemente a Zagyván (1905), olajf., ki volt állítva a szabadkai képkiállításon 1905- ben, Gruber Károly dr. tulajdona. — Czorda Bódog arczképe (1906), olajf., életnagyságban, Szabadka sz. kir. város tulajdona. — Rege, tryptichon (1907), ki volt állítva a Nemzeti Szalon bajai kiállításán. Kunetz Ignácz tulajdona, Szabadka. — A régi Szabadka látóképe a régi városházáról (1912), Szabadka sz. kir. város tulajdona. Néhány száz iparművészeti tárgyat is készített, melyek közül említésre méltók a Szabadka, Újvidék és Nagykanizsa városok által a koalíciós kormány tagjainak adott bér-