Magyar Lexikon 2. Asuncion-Banko (Budapest, 1879)
A - Asuncion (Assuncion) - A suo arbitrio - Asura - Asurbanipal - Ásvány - Ásvány - Ásvány
Asuncion (Asuncion), sziget a Tolvaj - szigetcsoportnak éjszaki részében, mely egyetlen, még ma is tevékeny, 868 met. magas vulkánból áll. A suo arbitrio (a suo commodo, a suo placito, pl., ejtsd: plácsito, zene), tetszés szerint. Asura (Asor), a. m. rosz szellem, ellentétben Sutával, mely a. m. isten, az ind mithologiában szerepel. A. és Sura anyja Daksa, Diti és Áditi két neje. Mindketten folytonos villongásban élnek egymással s főként az amrita vagyis halhatatlansági ital készítésében nagy szerepet játszanak. Az ind irodalom nagyon gazdag allegóriákban és regékben, melyek az istenek és a gonosz szellemek harczairól szólnak. Asurbanipal, Assir királya, Asarhaddon utódja, 668—626-ig, Ninive leghatalmasabb királyainak egyike, ki egész Előázsia felett, Elamtól Egiptomig uralkodott. A babiloni trónra kezdetben (667 —648) öcscsét Samui sum Ukint (Laosduchin vagy Sammuges) ültette, ki azonban fellázadt ellene s A. által legyőzetvén, erőszakos halállal múlt ki. Általában kegyetlenség jellemzi e királyt, kinek azonban a művészet s a tudomány iránt is volt érzéke. Ninivei palotájának legszebb műemlékei, úgyszintén könyvtárának nagy része a brit múzeumban vannak. Ásvány, falu Győrmegyének tószigetcsiliszközi járásában, 1559 magyarajkú lakossal, kik sok káposztát termesztenek. Ásvány, falu Ungmegyének daróczi járásában, 291 magyarajkú lakossal. Ásvány, minden mező vagy hig életműtlen test, mely az életműves folyamok s emberi önkény befolyása nélkül származott termény. Az á.-k képezik a földkéreg alkatrészeit, ámbár külső rétegét, mely a kőzetek felbomlása s a növény-M. Lexikon. II. élet. befolyása által származik, nem szokás a voltaképeni ásványokhoz sorozni, mindazonáltal nem tagadhatni, hogy sok ásvány eredetét őskori életműves testektől nyerte. Ilyen pl. a kőszén, borostyánkő, földszurok stb. Az á.-k különféle tudományok tárgyait képezik. Ásványtani egyednek neveztetik azon á, mely az eredeti, lapok által bezárt tért hasonnemű anyaggal tölti be. Ilyen pl. a kovajegecz. Az á. egyszerű, ha egyetlen egyedből s összetett, ha egynél több egyedből áll; ha az utóbbinak egyedei különneműek, úgy az á. elegyesnek neveztetik. Azon tudomány, mely a föld összetételét az ásványtan egyedeiből tárgyalja, földismének (geognosia) neveztetik, s ezzel legszorosabb kapcsolatban áll az őslénytan (palaeontológia), mely az őskori növények és állatok körüli maradványaival foglalkozik. Az á.-k vegyészi feldolgozása a bányászat s a vegyészeti műtan körébe tartozik. A külsőleg egyszerűknek látszó á.-knak ismetana s tökéletes leírása azok alakja, természetes vegytani tulajdonságai szerint az ásványtan (mineralógia) feladata. Az ásványtan a földismével együtt a természetrajz harmadik fő részét képezi. Az á.kat tulajdonságaik egybehangzása szerint nemekre és fajokra oszthatni; ezen tulajdonságok lehetnek alaktaniak, természettaniak és vegytaniak. Némely á.-k jellemzésére elégséges tulajdonságaik egyikének vagy másikának meghatározása, a legtöbb esetben azonban megkívántatik, hogy mindezen tulajdonságok tekintetbe vétessenek. Az á.-k vagy jegeczalakkal bírnak, azaz mértani törvények szerint rendezett lapokkal környezvék, vagy pedig nem jegeczedettek. A jegeczalak, mint ásványtani ismertetőjel, sohasem hagyható figyelmen kívül; a nem jegeczedett ásvány ismét jegeczesnek monda-