Magyar Lexikon 4. Bianchi-Bunkócz (Budapest, 1879)

B - Boracit - Borágó - Boránok - Bórany - Bóranyfolyag - Bóranyhalvag (chlorborum)

Boráért B. Magdeburgba és onnan Melanchtonnal Braunschweigba ment, azon szándékkal, hogy a dán királyhoz utazik. Azonban ismét visszatért Wittenbergába, honnan 1552-ben a pestis elől menekülve, már betegen Torgauba utazott, hol 1552.decz. 20-án meghalt. Boráért, ásvány, mely bár szabályos rendszerben (félaljalakokban) jegőczödik, mindazonáltal a kettőstengelyű jegőczök fénytani tulajdonait mutatja. Jegőczei, többnyire koczkák vagy dülönytizen­­kétaljak, kicsinyek, de többnyire minden oldalon jól kiképződöttek; hevítésü­k vagy lehűtésük alkalmával sarkukon villamo­sakká lesznek, még pedig a négyaljsi­­kokban végződő szögletek képezik ezen sarkokat. A b. színtelen, fehér, sárgás vagy zöldes, érdes, kagylós törésű­, ko­­­vakeménységü­k 2,9 — 3 fajsúlyú. A forraszcső előtt felduzzadva olvad s a lángot zöldre festi, e két utóbb említett tulajdona a baranysósav visszahatásainak következménye. A b. báranysavas mag­­néziából s halványmagnéziumból 2 Mg3 B8 013 -1­ Mg­Cl képlet szerint van ösz­­szetéve. Leginkább gipsz és anhydrit kí­séretében találtatik; egyik sűrű és durva változata, mely Németországban Strass­­furt mellett fordul elő és bóraxkészí­­tésre használtatik, strassfurtit nevet visel. Borágó, 1. borrago. Bóráiiok, germán néptörzs, mely éj­szakról jőve a 3. században k. u. Euró­pában s Ázsiában a fekete tenger part­vidékeit pusztította. Bórany (boram, vegyjele b.; parány­­sulya = 11), vegyi elem, mely a termé­szetben szabadon nem fordul elő, hanem csak egyéb elemekkel összekötve talál­ható. Báranysavtartalmú vízgőz némely helyen a föld belsejéből ömlik ki (1. ba­­ranysav), ezenkívül néhány ritkább ás­vány, szasszolin, bórax, boránit, strass­furtit stb., szintén tartalmaz baranysavat. Két állapotban ismeretes. Az alaktalan b. zöldesbarna, olvaszthatlan port képez, mely vizben kevéssé oldható s a légen izzítva erős fénynyel b.-savvá ég el. Igen könnyen egyesül közvetlenül más ele­mekkel, még légenynyel is (1. b.-légeny). Előállítása vízmentes b.-sav s szikony vegyü­lékének konyhasótakaró alatti he­vítése s a megolvadt tömeg kimosása ál­tal sósavtartalmú vizzel állittatik elő. A jegőczödött b. (gyémánt b.) kis, erő­sen fénylő, fekete, barna, sárga vagy szintelen jegőczöket képez, melyek ren­desen kis mennyiségben (4%-ig) szénenyt tartalmaznak, még pedig annyival többet, minél világosabb szinűek. E jegőczök fény, fénytörési képesség s keménység tekintetében teljesen hasonlítanak a gyé­mánthoz, fajsúlyuk azonban csak 2.68 (a gyémánté 3.5). Vízben oldhatla­­nok, izzitás alkalmával nem égnek el s általában sokkal szenvedőlegesebb ma­gatartást tanúsítanak, mint az alaktalan b. A jegőrzödött b. az alaktalan b.-ból izzitás, vagy vizmentes b.-savból timany­­nyal és sósavval való kezelés által nye­­retik; a timany ezáltal feloldatik, a szem­csés b.-jegőczök pedig hátramaradnak. Az egyúttal nyert lilanemü, fénylő le­mezkék, melyek eleinte külön alakulat­nak, lila b.-nak, tartattak, nem egye­bek b.-ból s timanyból álló ötvénynél. A b. 1807-ben csaknem egyidejűleg fe­deztetett fel Davy által Angolországban s Gay-Lussac­s Thénard által Franczia­­országban. A jegőrzödött b. előállítását 1857-ben Wahler s Sainte-Clair Deville tanították. A b. háromértékű­. Barany folyag (folyagbarany), a barany s folyag vegyi összetétele B Fl3 képlet szerint; színtelen, fojtó szagú, nedves lé­gen sűrű fehér ködöt képező gáz; vízben rendkívül könnyen olvad, de az oldat lassan kint szétoszlik, miközben bárany­­sav s bórfolyanykönénysav képződik. A b­­olykóp állíttatik elő, hogy vízmen­tes báranysav porrá tört folypáttal fegy­vercsőben izzóvá tétetik, vagy hogy megolvasztott báranysav- (vagy bórax) s folypátból álló keverék kénsavval ke­zeltetik. Báranyhalvag (chlorborum), a hal­vány összeköttetése báranynyal B01s, képlet szerint; színtelen, szúrós szagú, nedves levegőn sűrű, fehér ködöt képező, a víznél körülbelül 4-szer súlyosabb gáz, mely vizzel való érintkezés esetében bá­ranysav-­s halvkönenysavra bomlik fel. A b. gyors lehűtés által folyadékká vál­tozik át, mely 17°-nál forrni kezd. A b. száraz halvány vagy halvkönenygáznak izzó alaktalan bárangon való átvezetése, vagy száraz halvanygáznak vízmentes 16* 243 Baranyhalvag

Next