Magyar Lexikon 8. Franczia nyelv-Haute volée (Budapest, 1881)
Gy - György II. Ágost - György III. Vilmos - György IV. Ágost Frigyes - György V. Frigyes Sándor Károly Ernő Ágost - György I. Keresztély Vilmos - György (Szakállas) - György II.
György lett, anyai részről jogot tartván az angol trónra. 1714. aug. 12-én Nagy britannia és Izland királya lett. Walpole, ministere, segélyével Angolország tekintélyét, különösen kifelé, tetemesen gyarapította; megh. 1727. jun. 22-én Osnabrückben; holttestét a hannoverai sirboltban tették nyugalomra. György I. Ágost, Nagybritannia és Izland királya és Hannovera választófejedelme (1727—60), előbbinek a fia, szül. 1683. Mária Terézia szövetségese az osztrák örökösödési háborúban, a 7 éves háboruban Il. Fridrik pártját fogta; megh. 1760, Kensingtonban, Angolországban kivívott fényes sikereit hű ministerének, Pitinek köszöni. Legidősb fia, Fridrik Lajos már 1754. hunyván el, a trónon őt ennek fia III. György követte. György III. Vilmos, Nagybritannia s Írország királya (1760—1820), 1815-ig hannoveri választófejed., azóta király volt; szül. 1738. jún. 4-én, az előbbinek unokája, daczos jellemű fejedelem. Buteford befolyása alatt 1763 ban megkötötte Parisban a békét, ami őt az abszolutizmusra való hajlama mellett nagyon népszerűtlenné tette, s megkezdette a harczot az amerikai gyarmatokkal, a melynek Angliára nézve az 1783- iki kemény béke s az északamerikai államok függetlensége volt a következménye. Később az ifjabb Pitt s utódai segélyével a franczia forradalom s a császárság ellen küzdött. 1810-ben végkép megőrült s 1811. jan. 29-én a walesi herczeg régenssé nyilváníttatott. G. meghalt, teljesen megvakulva, 1820. jan. 29 én Windsorban ; uralkodása alatt foglalta el Anglia Indiát, a Jóreménység fokát, a rómiai szigeteket stb. György IV. Ágost Frigyes, Nagybritannia, Írország és Hannovera királya (1820—30), az előbbinek fia, szül. 1762. aug. 12-én ; kicsapongásai folytán mint walesi herczeg elvesztette a nép tiszteletét, mindazonáltal 1811-ben őrült atyja helyébe régenssé választatott, a kit 1820. jan. 29-én követett a királyi méltóságban. Mérték nélküli pompaszeretete úgy mint kormányrendszere a brit népnél átalános elégületlenséget okozott, mely házassági viszályai által még fokoztatott s népfelkeléseket és zendüléseket eredményezett. Megh. 1830. jun. 26-án Windsorban, utóda 2-ik fivére, IV. Vilmos, lett. György V. Frigyes Sándor Károly Ernő Ágost, 1866-ig Hannovera királya, az 1851-ben elhunyt Ernő Ágost király s Friderika mecklenburgi herczegnő, Lujza porosz királynő nővérének fia, szül. 1819. máj. 27-én Berlinben; fiatal korától fogva csaknem teljesen vak volt. 1843-ban egybekelt altenburgi Máriával (szül. 1818). Abszolutisztikus jeleme folytán gyakran ellenkezésbe jött népével. Mint Poroszország nyakas ellensége 1866. jun. 27-én Langensalzánál vereséget szenvedett, minek következtében Hannovern Poroszországba kebeleztetett. Gy. Hietzingből protestált , e bekebelezés ellen s folytonosan Poroszország ellen működött. Megh. 1878. jun. 12-én Párisban. Fia Ernő Ágost szül. 1845. szept. 21.) ezután eumberlandi s braunschweig-lüneburgi herczegi czimet vett fel s védelmezte Hannoverára való jogait. 1878 deczemberben egybekelt Thyra dán herczegnővel. György 1. Seresztély Vilmos, görög király s dán herczeg, szül. 1845. decz. 24-én, IX. Keresztély király 2. fia, I. Ottó bukás után 1863. márcz. 30-án a görög nemzetgyűlés királlyá választotta. A rómiai szigeteknek egyesítése Görögországgal, egybekelése Olga orosz nagyherczegnővel (1867. okt. 27.) s gyermekeinek a gör.-kath. hitben való nevelése dynasztiájának kedvező talajt teremtettek. Öt gyermeke közül a legidősb Konstantin koronaherczeg, spártai herczeg, szül. 1868. aug. 2.án. György (Szakállas), szász herczeg (1500—39), szül. 1471., szívélyes Albrecht fia, harczias atyja távolléte alatt gyakran vitte a kormányt s 1500. a szász-alberti örökös-tartományok kizáró birtokosa lett. Gy. szigorral működött a reformatio terjedése ellen. Megh. 1539. mélyen sújtva nejének, a lengyel Borbálának, s 8 gyermekének halála által. Utóda fivére Henrik volt. György II., szász-meiningeni s hildburghauseni herczeg, szül. 1826. ápr. 2-án, Bernát herczeg fia. 1866. szept. 20-án követte atyját, a ki a kormányzásról lemondott. 1867 óta az á la suite po- 412 György