Magyar Lexikon 9. Hautgout-Julianna (Budapest, 1881)

J - Johnson Sámuel - Johor - Jöhstadt - Joigny - Joinville - Joinville, Jean sieur de - Joinville le Pont - Jojakim - Jojan - Jóka (Kis és Nagy) - Jókai Mór

Johnson 603 keseredett harczokra, utoljára pedig va­­l­­óságos szakadásra vezettek az ország­­ legerősebb pártjával, a szabadságpártiak­kal. Önkényes intézkedések következ­­­­tében 1868. vád alá helyezték, de fel-­ mentetett, a­mi népszerűségének a ked­vező kimenet daczára nem keveset ár­tott, úgy hogy az 1869—73-ra szóló vá­lasztásokon a demokratikus párt cser­ben hagyta, annyira pedig, hogy 1869 márczius havában elnöki hivatalát Grant tábornok kezeibe letette, és eljárását a néphez intézett nyílt levélben igyeke­zett kimenteni. 1874. Tennesseeből újra megválasztották senatornak; meghalt ugyanazon államnak Carter County nevű városában 1875. júl. 31-én. Johnson (ejtsd: dzsónszn) Sámuel, kitűnő angol iró, szül. 1709. Lightfield­­ben, megh. Londonban 1784. Mint szó­táriró, hirlapszerkesztő, irodalomtörté­nész és szatirikus egyaránt kitűnt. Fő­­munkája a klasszikus: „Dictionary of the English language“ (1755) és Shak­­speare műveinek kiadása (1865. 8 k.). Műveinek kiadása Murphitól (1850. 2 k.) és Talbot és Riberiustól (1825. 11 köt.) Kitűnő életrajzát megírta Boswell (1792. 5 köt.). Johor (máskép dsohor), maláji fe­jedelemség Hátsó-Indiában a malakkai félsziget délkeleti részén; hasonnevű fő­városa egy hason­ó partvidéki folyó mel­lett terül el. Jöhstadt, város Szászországnak anna­­bergi kapitányságában, a Presnitz folyó mellett, 2255 lak. Joigny (ejtsd: zsoannyi), város Fran­­cziaország Yonne nevű departementjában az Yonne folyó és a lyoni vasút mel­lett, 6317 lak. Joinville (ejtsd: zsoénvíl), 1) város Brazília Santa-Catharina tartományának, donna Francisca nevű gyarmatkerületében, jelenleg önálló tanácsú város 8000 la­kossal. ( 2.) város Francziaország marnei departementjában , a Marne folyó és a chalons-langresi vasút mellett, 3904 la­kossal, hajdan a hires­­-i báróság fő­helye, melyet II. Henrik 1551-ben her­­czegséggé emelt. Lajos Fülöp 3. fia Francois, a 1. herczeg czimet viseli. Joinville (ejtsd : zsoényíl) , Jean sieur de, franczia főnemes és író, szü­letett 1224 ben a Champagneban, megh. 1318. Szent Lajos barátja volt és annak halála után megírta a „Histoire de Saint- Louis“ czim­ű­ művét (kiadta legújabban Wally, Páris 1873) mely egyike a kö­zépkor legkitűnőbb műveinek. Joinville le Pont (ejtsd: zsoénvíl lö­pőn), mezőváros Francziaország Szaj­nái departementjában, a Marne folyó és a Páris és Brie közötti vasútvonal mel­lett, 2901 lak. Jojakim (tulajdonkép Eljakim) Joziás fia, Pharao Nec­o által 610, Juda trón­jára helyeztetett, 605. kénytelen volt a chaldaeusoknak évi adót fizetni, de már 603. ismét elszakadt tőlük, és 599. a halál­ét akkor ragadta el, mikor egy­­ chaldaeus sereg közeledett, hogy őt meg­­fenyítse. Jóján, keletindiai és bengáliai átmér­­­­ték, máskép Jodschan (1. ezt). Jóka (Kis és Nagy) egyesült fal­vak Pozsonymegyének felső csalóközi járásában 2216 lakossal, két kastélylyal és angol kerttel; lakosai igen sok gyü­mölcsöt termesztenek, postahivatallal. — J. (U­j­h­e­­­y) falu Pozsonymegye csalló­közi felső járásában 336 magy. lak., u. p. Nagy-Jóka, Jókai Mór, elsőrangú regényírónk, költő és humorista, szül. 1825. Komá­romban, hol atyja ügyvéd volt Eleinte versírással foglalkozott, de később, ifjú­kora delén, midőn Petőfivel megismer­kedett, akkor kezdett a prózai irodalom terére lépni. „Istenítélet“ czímű novel­lája már a pápai önképzőkörnél jutal­mat nyert, ugyanekkor nyertek jutalmat orsai Petries Soma (a későbbi festő) és Petőfi. Érdekes körülmény merül fel elénk, ha eszünkbe vesszük, hogy ek­kor a három barát (Jókai, Petries és Petőfi) közül mindegyik egészen más és homlokegyenest eltérő pályára ké­szült. J. különösen eltökélt szándéka szerint a festői pályára akart lépni, Pestre lővén J. az irodalom nevezetes férfiai: Bajza és Vörösmarty és mások részéről feltűnően szives fogadtatásban részesült. 1844-ben „Zsidó fiú“ czimű drámája az akadémián jutalmat bár nem is, de dicséretet nyert. 1846-ban jelent meg első regénye, az oly különböző íté­leteket kihivó „Hétköznapok“. Ezen Jókai

Next