Magyar Lexikon 11. Könyvornamentika-Magyar Tempe (Budapest, 1882)
K - Könyvtár-tudomány - Könyvvitel - Könyvvizsgálat - Kőolaj, földolaj, naphta - Kőöntvény - Köos - Köpcsény - Köpec
Könyvtár-tudomány 8 Köpecz megjelent röpiratokat magában foglalja és jelenleg Pauler püspök birtokát képezi. Találkoznak ezeken kívül ezerekre menő kötetekből álló, néha a legbecsesebb műveket tartalmazó s levéltárral kapcsola- tos könyvtárak nagy mennyiségben egyes tudósaink, főurak, intézetek stb. birtokában is. Könyvtár tudomány vagy bibliothikographia, rendszeres összege mindazon elméleti és tapasztalati elveknek, melyek részint a könyvtárak berendezésére, részint azoknak kezelésére vonatkoznak. Több részre oszlik: a helyiség beosztása és berendezéséről szóló tanra, továbbá a könyvek fölállításának, számozása, osztályozása és lajstromolásának módozatait szabályozó pontokra. Petzholdt, a k. nagymestere nem kevesebb mint 119 rendszert ismertetett, melyeknek bármelyike is jó, ha pontosan és lelkiismereteisen alkalmaztatik. A beosztás vagy a köny- vek nagysága, vagy szakok vagy mind- kettő szerint történik, így pl. a budapesti egyetemi könyvtárban 0. 113 azt jelenti, hogy a latin irodalom 113 kötete adandó ki, ahol azután azt szakbetű- nek neveztetik; ettől eltérőleg ugyancsak a budap. akad. könyvtárban 0. 113. jelenti amely tetszésszerinti szakma nyol í czadrétü könyveinek (Csocáv) 113-ik számát, miért is itt a szakbetü pl. Ha. ír. a Hazai Irodalom stb. külön melléje teendő. E jegyek a könyv hátára v. tábla-jára ragasztalnak és a katalógusba pontosan bevezettetvén a megtalálást tetemesen megkönnyítik. A legtöbb könyvtár ebben egyezett meg, az amerikai nyilvánnos könyvtárak kivételével, ahol a közönség maga keresi meg czim szerint a munkát és tetszés szerinti helyre állítja vissza. A budapesti három nyilvános könyvtárban a könyvek olvasása kérőlapok segélyével és az illető napon hivatalosan felügyelő tiszt ellenőrzése mellett megy végbe. Könyvvitel, a kereskedelmi könyvek- nek felelős egyén által való szakszerű vezetése, máskép könyvelés (bott). Könyvvizsgálat vagy Censura, új törvényhozásnak abbeli intézkedése, melynél fogva az összes irodalmi termékek (még a hírlapokat is beleértve) a nyomatás és kiadás előtt az ezzel megbízott egyénnek (censor) bemutatandók és annak írásbeli engedélye nélkül sem ki nem nyomathatók, sem ki nem adhatók. (L. bővebben ezen zára alatt). Kőolaj, földolaj vagy naphta, a föld belsejében képződő és szerves anyagok szétbomlásából fejlődő termény, mely különösen ott áll elő nagyobb mennyiségben, hol mélyen fekvő kőszéntelepeken a föld melege által folytonos lassú kokszszáváltozás megy végbe, melynek eredményeit az égethető szénkönenygázok képezik. A kőolaj 1859 óta a források nagymérvű kiaknázása által az azelőtt ismert naphihától sok tekintetben előnyösen különböző petroleum név alatt mint világító és technikai czélokra sok tekintetben alkalmatos szer, manap kiszámíthatlan jelentőségre jutott, és a főfontosságú áruczikkek sorába emelkedett. Kőöntvény, különféle minőségekben és összetételekben előállítható vakolatszerű, az önthetésig híg massza, mely a levegőn megkeményedik és minták segélyével plastikai művek készítésére alkalmatos, többnyire gypsz- vagy cementkeverék. Köps (lat. Oeus), a görög mythologiában a Titánok egyike, Uranos és Gaa fia, ki nővérével, Phöbével, Létót (máskép Látónál) és Astériát, Zeusnak e két kedvencz társnőit, nemzette. Köpcsény, mváros Mosonymegyében (rajkai járás) Pozsony közelében igen kies róna vidéken 1830 lak., kastély, angol- és fáczánoskerttel, tehenészet és juhászattal, postahivatallal, sörfőzőházzal és több vízimalommal. Lakosai többnyire fuvarral foglalkoznak a közeli Ausztriába. K. történelmileg többszörösen nevezetes város. 1271. máj. 9-én Ottokár cseh király megverte az V. István vezérlette alatt habsburgi Rudolf segítségére siető magyarokat. 1454. V.László király ide akarta tőrbe csalni Czilley Ulrik ármánykodása folytán Hunyady Jánost; 1620. pedig (okt. 17.) Bethlen Gábor serege itt veri meg a kozákokat. Köpecz, falu Erdélyben (Háromszékmegye, alszéki járás) Miklósvár falutól északra az Olt mellett, közel a Bárót patak torkolatához 994 lakossal, reform, templommal, nagy gabna-, kukoricza-, zöldség- és gyümölcstermesztéssel; u. p. Bárót. 1*