Magyar Lexikon 11. Könyvornamentika-Magyar Tempe (Budapest, 1882)
M - Magyar-Bénye - Magyar-Bikal - Magyar birodalom - Magyar-Bogáta - Magyar-Boly - Magyar bőr, vagy irhás bőr - Magyar borok
Magyar-Bénye 591 Magyar borok Magyar-Bénye, falu Erdélyben, 1. Bénye (Magyar-) alatt. Magyar-Bikal, 1. Bikál (Magyar-). Magyar birodalom tágabb értelemben magában foglalja az osztrák-magyar monarchiának keleti részét, mely viszont a tulajdonképeni m. b.-at azaz Magyarországot (1. ott), továbbá Fiumét, Horvát- Szlavonországot, Erdélyt és a volt katonai Határőrvidéket is magában foglalja, kiterjedése 324,045kilométer, lakosainak száma 15,642,002 (1870-ben 15,416,321). Magyar-Bogáta, falu Erdélyben, Szolnok-Doboka megyének alparéti járásában 1. Bogáta (Magyar-), Magyar-Boly, baranyavármegyei falu, 1. Boly (Magyar-) alatt. Magyar bőr vagy irhás bőr, külföldön azon bőr neve, melyet nem használnak talpkészitésre, hanem csakis fejelésre , ami különben a magyar bőrgyártás termékeinek csak egy eltünőleg csekély része. Daczára annak, hogy a bőrgyártás, mely hajdan Magyarország némely megyéiben (jelesül Nyitra-, Gömör- és Trencsén megyében) valóságos népipar jellegével birt, különböző okoknál fogva mind keskenyebb körre szorítkozott, de azért mai nap is az elhaladottabb iparágak egyike és 20 gyárán kívül 3600 tímár, kordoványos, irhás és tobakos 2196 segéddel és tanonccsal dolgozván ezen ágban jobbára gubaccsal cserzett fontos talpbört, bagariát, fekete borjúbort, kordovánt és szattyánt termel, míg a finomabb fajták többnyire külföldről kerülnek. A fővároson kívül legelterjedtebb a magyar bőripar Székes-Fehérvárott, Tatán, Losonczon, Kismartonban, Lovas-Berényben, Veszprémben, Pécsett, Sopronban, Győrött, Dunaföldváron és Temesváron, azonkívül az ezen iparággal mint népiparággal már régóta foglalkozó Német-Prónán, Trencsénben valamint Rozsnyón, Csetnek és Jolsván nemkülönben Gömörmegyének egyéb tájain: Lőcsén, Erdélyben Brassó körül, Marosvásárhelyt Szászrégenen és Szamosújvárott stb. 1868- ban Budapesten nagyszerű auspiciumok mellett egy ipartársulat létesült „első magyar bőrgyári társaság“ czimmel, de ez daczára nagyszabású munkásságának (a timárosztályban gőzgépek és 200 munkás segélyével évenkint mintegy 40,000 darab nagy és 80—85,000 darab borjúbor lett kikészítve, a honvédsereg fölszerelési osztályában 5—600 egyén volt elfoglalva, akik hetenkint 3000 pár lábbelit készítettek) csakhamar liquidált és magánkézbe került. Fiume, Zágráb, Eszék és Vukovár is terjedtebb bőrgyártásnak székhelye és bár a finomabb bérmunkák gyártása csak gyéren művelt iparág, mégis a szíj- és bőröndgyártók készítményei nemcsak a fővárosban, hanem másutt is, jelesül a Nagy-Szebenben és Brassóban és több magyar városban dolgozó iparostól elismert jeles minőségűek. Azonban mindenek daczára a bőrgyártás be és kivitelének mérlege oly passiv, hogy átlag 15 millió forinttal több pénz megy ki Magyarországból külföldre, mint amennyit Magyarország saját gyártmányaiért bekap. Magyar borok, a bortermesztés történetében jelentékeny szerepet játszanak; az összes terület, melyet a magyarországi szőlőültetvények elfoglalnak 859.000 n.hold, mely terület holdját 30 akónyi terméssel számítva nem kevesebb mint 25.782.000 akót termel évenkint. Az egyes vidékekről nyert mennyiséget illetőleg a tokaji területről való termés évenkint becsülhető 900,000 akóra, , az aradi hegyeken (Ménes, Világos) 50,000 akónál többre, a neszmélyi hegyekben 10.000 akóra, továbbá Pestmegyében egymagában 1.255.000 akóra, miből jut Szt.Endrére 80,000 akó, Promontorra 58,000 akó, Tétényre 80,000, Tótfalura 15,000, Bogdányra 20,000 , Kőbányára pedig 40.000 akó; betetőzi pedig a dolgot 12.000 akó Zadáról és 25,600 akó Csömörről. A somlai szőlők termését 25,000 akóra becsülik, Heves megyében Czegléd, Köcse, Herekuta és Rácz-Hegy egyenkint 25—-35,000 akót szolgáltatnak. Versecz és környéke 400,000, Fehértemplom és a Nera völgye 150,000, végre a Szerémség közel 1.400,000 akót szolgáltat. Sopron borvidékén közel 159.000 hold van szőlővel beültetve, mely terület majdnem 2.089.000 akót, szolgáltat. A temesi bánság Versecz kizártával még mindig több mint 939.000 akó bort terem. A külföldiek a magyar borokat felsőmagyarországiakra és alföldiekre szokták osztani. Történeti hírnévvel bír és méltán világhírű a tv-