Magyar Lexikon 13. Nogat-Planetarium (Budapest, 1883)
P - Petőfi-társaság
Petőfi 556 Petőfi-társaság minta. Ugyanez áll formáiról is, melyek a nép ajkáról ellesett rhythmusnak mintájára vannak alkotva. Azonkivül motívumai között vannak egészen újak is. Ő előtte pl. senki sem énekelte meg szüleit, rokonait, szülőföldjét, vagy ha igen, nem annyi bensőséggel, közvetlenséggel és hangulattal. Hasonlóképp előtte senki sem merte volna megtenni azt, hogy valamely népdal egyes sorait saját költeményeinek keretébe beleilessze, mert az előtte uralkodó nézetek azt egyenesen plágiumnak tekintették volna. Nem kevésbbé teremtő és alakitó ő a forma terén. A látszólagos szabálytalanság, melyet kritikusai megróttak, nem más mint a magyar rhythmusnak csapongása, melynek változatosságát a hozzá nem értők szabálytalanságnak nézték. Ide tartoznak merész inverziói és helylyel-közzel beleszólt tájszólásai melyeket egy vidéken fölkapva félig öntudatlanul szőtt bele verseibe másutt. Világnézetét, melynek két sarkpontja haza és szerelem, mutatják képletei és hasonlatai, melyek egyfelül a szabad természet pompás megfigyeléséről, másrészt mély lélektani ösztönről tanúskodnak. Néha ez ösztön valóságos divinatióvá emelkedik, a mikor jós szemmel tekint a jövőbe pl. „Az álom“ cz. költeményében, mely életpályáját festi és az „Egy gondolat bánt engemet“ czimű, mely halálát jósolja valóban megdöbbentő pontossággal, szerelmi dalai („Te vagy, te vagy barna kis lány“, „Szeretlek egyetlenegy virágom“) valóságos népdalokká lettek, epikai költeményei közül „János Vitéz“ előkészítette az alföld népét Arany János „Toldi“-jához. Hatása azonban nemcsak a közönségre volt nagy, hanem az irodalomban is. Itt egyértelmű a szorosan vett nemzeti formának győzelmével. Az általa alapított irány nevezetes képviselői: Gyulai Pál, Tóth Kálmán (főleg a népdal terén) Lisznyai Kálmán és Losonczi László, (kik azonban néha ízléstelenségbe is estek) Zalár, Vajda János, Mentovich Ferencz és Kerényi Frigyes. Szorosabb baráti viszony a költők közül azonban csakis Tompa Mihályhoz és Lisznyaihoz valamint a korán elbujdosott Kerényihez kötötte, egyénisége kissé szögletes volt, néha szinte a durvaságig menő. Ízlése úgy az étel mint az öltözet dolgában extravagáns, különben takarékos és mérsékletes természetű, amint hogy részakaratúlag terjesztett korhelysége a mesék országába tartozik. Emlékezetére versenyre kelt minden város, ahol időzött, szülőházát, szüleinek aszódi és félegyházai lakását részint már jelöli az emléktábla, részben pedig tervezve van azoknak megjelölése. De legimpozánsabb emléke a budapesti P. szobor, mely Huszár Adolf műve és a P.-társaság, mely egyik kedves eszméjét a „tizek társasága“-t fokozott irányban valósította meg. Szóval P. költészete reformáló és lelkesítő hatásával máig él a magyar népben, melyért annyit küzdöttt és melyet annyira szeretett. Kertbenynek eszméje, mely egy P. összes kiadványait, fordításait és az összes P. reliquiákat magában foglaló „Petőfi-háza-ra vonatkozott, s melyet Ponor-Thewrewk Árpád egy külön röpiratban is méltatott, sem a közönség, sem a Petőfi-társaság kebelében eddig viszhangra nem talált. P. életéről a következő munkákat írták: Szeberényi Lajos „Néhány év P. életéből“ (Szeged 1861); Zilahy Károly „P. Sándor életrajza“ (Pest 1864) ; mint kortársak adatokkal szolgáltak életéhez Orlay- Petrics Soma a festő (1. Petrics-Orlay alatt), Jókai; halálát Lengyel forradalmi ezredorvos közölte, franczia életrajza pedig Chassin Viktortól jelent meg ily czím alatt „Le poéte de la revolution hongroise. Alexandre Petőfi“ (Páris 1861), legújabban pedig a „Magyar Helikon“ (Pozsony 1883) cz. füzetes vállalatban tette közzé életrajzát Vitkovics Sándor. Nagyobb terjedelmű életrajzát Gyulai Páltól várja a közönség. Egy kötet P reliquiát Halász Sándor adott ki (Budapest 1878.) Petőfi-társaság nevet visel azon magyar irodalmi társulat, mely a Petőfikultuszt művelni, előmozdítani és tehetséges fiatal erőknek érvényre juttatása által szorosan vett nemzeti irodalmat teremteni tűzte ki feladatául. Czélja a Petőfire vonatkozó összes adatoknak gyűjtése, a kiadások és fordítások összeállítása és mindazon egyéneknek összekapcsolása, a kik idebenn és odakünn Petőfivel foglalkoznak. Ezenkívül előmozdítja a Petőfi Társaság az irodalomban a tiszt