Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)
S - Szapolyay György - Szapolyai János - Szapolyai János Zsigmond - Szapolyay Tamás - Szaporodás
Szapáry110 -Szaporodás elfoglalása után jelentékeny része volt Bécs meghódításában; az ezen hadjáratban tanúsított érdemeiért és vitézségéért a király őt Ausztria kormányzójának nevezte ki s megajándékozta Ebenfurt nevű ausztriai várossal s felhatalmazta, hogy katonaságot szedjen a városokból, melylyel az ország új tartományát Frigyes ellen megvédelmezze. Mátyás halála után a magyar rendek viszályba bonyolódván a királyválasztás felett, utoljára követet küldtek Bécsbe Szapolyaihoz, hogy határozzon ő, s a kit ő választ abba mindnyájan beleegyeznek. Szapolyainak nehéz volt a választás, különösen Ulászló cseh király és Mátyás király fia Corvin János közt; végül is Beatrix kedvéért a cseh királyt választotta, kit a rendek el is fogadtak. Ulászló szerencsétlen kormánya alatt Szapolyai egészen egyedül maradt s csupán reá és 400 magyar katonájára volt bízva Ausztria megtartása; a németek felismervén a magyarok tehetetlen helyzetét mindinkább határozottabban kezdtek mozgolódni a nem annyira súlyos mint inkább nemzeti önérzetüket sértő magyar uralom ellen. Sz. látván helyzete tarthatatlan voltát. Bécs várának őrizetét magyar csapatára bízván, hazajött Magyarországba, hogy Ausztriában maradt csapatának segítséget vigyen; a hazai főurakkal azonban nem boldogulván, sőt maga is beleszeledvén a párttusákba, Ausztriával többé nem is gondoltak, igy a vitézséggel szerzett tartomány mondhatni kardcsapás nélkül elveszett, minthogy az ott maradt magyar csapat is hiába várván a segítséget, önként feladta a várat. 1491. nagy segítségére volt Sz. Ulászlónak, ennek testvére Albert ellen, ki Lengyelországból beütött; első ízben midőn serege a S.-éival szembenállott, békességért könyörgött, mit Ulászló és Sz. meg adták neki; midőn azonban Albert másodszor is beütött az országba, Szapolyai megverte, őt magát 20 lovassal együtt Eperjesre szorította be s csak oly feltétel alatt bocsátotta onnan ki, ha Sárost, Szebent, Eperjest stb. viszszaadja s a magyaroknak többé nem alkalmatlankodik; ezután Albertet a szepesi várban gazdagon megvendégelvén, bántatlanul haza bocsátotta, azoknak pedig, kik eddig Alberthez ragaszkodtak, kegyelmet hirdetett; ez alkalommal tanúsított maga viselete sokat tett arra, hogy 1492-ben a budai diétán nádorisnak neveztetett ki s részint fizetése fejében,, részint Sáros és Visegrád váraira és a koronára való gondviseléséért 7800 frt fizetés rendeltetett számára évenként, melyből 200 frt nem készpénzben, hanem sóban fizettetett (akkori időben egy mázsa só négy garason kelt). Egyik leányát Borbálát, 1512. Ulászló öcscse Zsigmond lengyel király vette nőül. Meghalt 1499. Pápán. Bontin után Budai Ferencz azt beszéli, hogy „a Szapolyai István palatinuuságában és az ő gondviselése és vigyázása alatt levő városban Nagy-Szombatban 1494. észt. a zsidók egy keresztény ifjat megfojtottak, annak erét megnyitották, vérét részszerént kiszopták, részszerént megtartották mások számára. A gonoszság kitudatott és a kik abban részesek voltak, azokat Szapolyay István a piaczon megégette. Szapolyay Gyöörgy, János király testvéröcscse ; a mohácsi szerencsétlen harczra 1200 gyaloggal és 300 lovassal ment el; a harczban Tomory Pál vezértársa volt s ezzel együtt elveszett vagy a harczban vagy futás közben. Szapolyai János, II. Ferdinánd ellenkirálya, 1. János (Zápolya) ez. a, IX. k. 517. lap. Szapolyay János Zsigmond, Szapolyai János király és Izabella fia, 1. János (Szapolyay) ez. alatt IX. köt. 518. 1.). Szapolyay Tamás, Szapolyay Benedeknek, a Szapolyay család ősatyjának fia; 1350. Csanádi püspök, 1359. kalocsai, 1337. esztergomi érsek; az esztergomi érsekségnek Lajos királytól azon szabadalmat nyerte, hogy ha akármely odavaló érsek vmely jószágot 32 esztendeig bir, azután nem tartozik ezen birtoklás jogszerűségét igazolni semmiféle törvényszék előtt; megh. 1375. Szaporodás, a szervezet tovább tenyészése az egyéniség határán túl; a szó minden esetben visszavezethető egy testrész elkülönülésére, mely elkülönült rész a szülőhez hasonló egyénné alakul át. Ezen utképződésnek alakja és módja az egyes esetekben rendkívül különböző; legelsőben megkülönböztethető a sz.-nak ivaros és ivartalan módja, amaz csak