Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)

S - Szabad-őrök - Szabadosok - Szabadság - Szabadság büntetés - Szabadság-csarnok - Szabadságfák - Szabadságharcz - Szabadságrét - Szabadságsüveg - Szabad sejtképződés - Szabaszállás - Szabadszirmuak - Szabálymérték

Szabad-őrök 88 Szabálymérték melyből a nemesek támadtak. A szaba­dokkal szemben állottak a részben a nem­zethez tartozó, részben háború által meg­hódított vagy foglyul ejtett nem szaba­dok vagy félszabadok. Szabad-őrök, Poroszország a 19. szd kezdetéig katonák, kik az ősrégi szolgá­latoktól mentek voltak, polgári foglalko­zást űzhettek s a csapatfőnöknek, ki zsold­­jukat behajtotta, keresményük egy részét esetleg át kellett engedniük. Szabadosok (honoratiores), nálunk áta­­lában azok, kik úri hatalom alatt nem állottak, mint az ügyvédek, tudorok, köz­ségi és uradalmi tisztek, valamint a kik anyjok után nemesi jószágot bírtak. To­vábbá szabadosak név alatt értetnek a szabad földek tulajdonosai, 1. szabad jószág alatt. Szabadság, 1) az ember szellemi és politikai függetlenségének állapota, vala­mint a testek szabad mozgása adott ha­tárok közt. Az erkölcsi szabadságot csak szenvedélyeinek, vágyainak megfé­kezése s a mű­veletlenség és az előítéle­tek bilincseiből való kiszabadulás által érheti el. A politikai szabadság törvényesen rendezett állami állapotok eredménye be- és kifelé s ez képezi vég­­czélját minden művelődésnek. A Kantféle transcendentalis sz. alatt az em­ber szabad akarata, az u. n. választási szabadság értendő, mely az ember ama képességében áll, hogy jó és rész közt választhat. 2) Szabadság alatt értjük to­vábbá a hivatalnok ideiglenes felmenté­sét teendői alól s a katonaságnál na­­gyobb számu katonaság rendszeres szabad­ságolását gazdálkodási szempontból. Szabadság büntetés, 1. büntetés alatt. Szabadság-csarnok, Kelheim­ bajor város szomszédságában a Michaelis hegyen I. Lajos király által 1842—63 épített 18 szögű rotunda a harczosok mellszobrai számára, kik magukat a bajor szabadság­­harczban kitüntették. Szabadságfák, fák, melyeket a felvi­­­­rágzó szabadság jelképei gyanánt ültet­nek ; ilyeneket leglőbb az Egyesült­ Álla­mokban a szabadságharcz alatt ültettek, később Francziaországban a nagy forra­dalom alatt s 1848 óta Németországban. Szabadságharcz, valamely nemzetnek akár egy idegen nemzet, akár saját ál­lamfője ellen, előbbi esetben a független­ség, utóbbi esetben az alkotmányos jo­gok megtartását, illetőleg kivívását czélzó háború ; Így neveztetik különösen az észak­­amerikai szabadságháború (1773—83), to­vábbá a spanyol felszabadítási háborúk (Francziaország ellen 1808—13 1813—15) és a magyar függetlenségi harcz. Szabadságrét, (Campu libertate); igy neveztetett az oláhok által Alsó-Fehérin. Balázsfalva melletti rét, hol azok 1848. egy itt tartott nagy népgyűléssel szente­­tesitett magyar alkotmány elleni lázadást megnyitották. Szabadságsüveg. A fej befedési joga (a „süvegelés”--sel szemben) már régtől fogva a szabadság jele volt, innen a kalap vagy löveg symboluma lett a szabadság­nak, így különösen általános jelképe lett a svájczi egységnek és önállóságnak. Angliában a kék föveg, fehér széllel s „Lyberty“ aranyszínű körirattal az alkot­­mányszerű népszabadságot jelképezi; kü­lönösen híres e tekintetben a franczia forradalom kitörésekor a jakobinusok ál­tal használt vörös színű, hegyes (phry­­giás) süveg, mely azóta a forradalmi sza­badságot jelképezi. Szabad sejtképződés, némely moszat fajoknál a sejtek szaporodásának egyik alakja; ezen kifejezés alatt azon folyama­tot értjük, melynél a fiók sejtek az anya sejt belsejében önállóan s a nélkül kép­ződnek, hogy az anyasejt falát érintenék, vagy ez a folyamat körébe bevonatnék; a szabad sejtképződésnél egy anyasejtből vagy egyetlen, vagy meghatározott és ke­vés számú, vagy pedig számtalan fiók­sejtek keletkeznek, ezen belől a fióksej­tek külön sejthártyát kapnak, ezek aztán mint spórák szerepelnek a tovább te­nyészéssen. Szabadszállás, mezőváros Pestm. Kis­kun felső jár., 6295 magyar lak., posta és táviróállomás. Szabadszirmuak, 1. Polypetalae alatt. Szabálymérték, azon mérték, nem közvetlenül mérésre, hanem a használat­ban levő mérőeszközök helyességének és valódiságának összehasonlítás általi meg­ítélésére szolgál.

Next