Magyar Lexikon 16. Vezére-Zsuzsok (Budapest, 1885)

Z - Zeyst - Zibet - Zichy Antal - Zichy család

Zeyst Zeyst, falu Utrecht németalföldi tar­tományban, az utrecht-zwollei vasút mel­lett, 5708 lak . hernhutiak gyarmatával. Zibet vagy C­zibet, állat, 1. Pety­­m­e­g alatt. Zichy Antal, a magyar tud. akadé­mia és a Kisfaludy-társaság tagja, 1848., 1861. és 1865. országos képviselő , szül. 1823. Zala helységben Somogymegyében; testvére volt Z M­i­i­h­á­l­y kitűnő festő­művésznek ; Antal a közjogi pályára ké­szült, de a szép iránti érzék is igen korán kifejlődött lelkében s már a negy­venes években lehetett nevével talál­kozni, zsebkönyvekben és szépirodalmi lapokban nehány csinos költemény alatt; az 1847/4-ik országgyűlés után Mosony­­megyében aljegyző majd tiszti ügyész lett, 1848. pedig kép­viselővé választatott. A forradalom szerencsélten kimenetele őt is tétlenségre kárhoztatta, s ő somogymegyei magányába vonult vissza; az 1860 ki politikai fordulat azonban újra a közélet terére szólította s uj pályáját mint So­­mogymegye főjegyzője kezdte meg; az 1861-ki országgyűlésen a felirati párthoz csatlakozott s országgyűlési beszédein kívül politikai czikkei és egyéb irodalmi munkássága által is magára vonta a közfigyelmet. Az 1865/8 ki országgyű­lésre szintén megválasztatott s ebben már sokkal nagyobb politikai tevékenységet fejtett ki. Irodalmi művei között, elte­kintve ifjúkori dalköltői kisérleteitől publiczistai dolgozataitól és röpirataitól („A kérdéshez“, Szabadelvű politika“) legnagyobb figyelemben részesültek an­gol történelmi tanulmányai, melyek közül a kisebbek (Cromwell, Strafford) a Buda­pesti szemlében, a nagyobbak pedig (köz­tük az „Angol forradalom története“) önállóan jelentek meg. A magyar tudo­mányos akadémia 1870-ben választá tag­jául. Zichy család (Zichi és Vásonkeői gróf), első őse a hagyomány szerint egy szarvas után átgázolt a Meotis taván s úgy vezette át rajta a magyarokat s innen ered a család czimerében látható két szarvasagancs. Az okmányok hiteles adatai szerint azonban a család első ismert törzse Zichi Gál, ki 1270-ben a zala­­megyei Z­a­­­k községeket bírta, melyek mi is a család tulajdonában vannak. Gálnak unokája, P­é­t­e­r 1306-ban Róbert Károly alatt élt s Esztergomnál esett el , testvérei László és Jakab 1347-ben Nagy Lajos alatt kaptak adományt. Jakab unokája Zsigmond 1380 ban nősülés útján szerzi a darói uradalmat. Három fia közül Benedek a Hunyadyak korá­ban élt s Mátyás alatt vitézkedett. Fia, II. B­e­n­e­d­e­k egyik unokája, I. G­y­ö­r­g­y előbb hadipályán tüntette ki magát, majd Mosony és 1592-ben Vas megye alispánja. Hármas házasságából 7 gyermeke szüle­tett, kik közül III. Benedek 1623 ban vasmegyei szolgabiró, 1630-ban követ és később alispán volt. Ennek helyére, M­i­­hály 1635-ben vasmegyei szbiró, utóbb alispán. Fia III György a komáromi magyar seregnél ezredes volt; öt fia közül Ádám 1723-ban Bácsmegye alis­pánja, majd a dunántúli kerületi tábla ülnöke, 1730 ban nádori itélőmester volt s 1732-ben báróságra emeltetett, de mag nélkül halt el. Ez ágból származtak I. A­n­­t­a­l ismert fró. —­I. György másodszü­lött fia, I. Pál az összes Zichy család törzsatyja. 1619 ben veszprémi várkapi­tány volt, midőn a fellázadt őrség átadta a várat Bethlennek, ki csak nagy vált­ságdíjért bocsájtotta őt szabadon. Erre Győr s a szomszéd erődök a­.vezérévé s arany sarkantyus vitézzé lett; ő szerzé a Veszprém- és fejérmegyei jószágokat. Megh. 1638. jan. 28-án. Egyetlen fia, I. István, tszül. 1616. szept. 18); serdült korában már kamarás III. Ferdinánd ud­varában, 1687-ben a győri lovasság vezére, 1641-ben győri várparancsnok, majd or­szágos altábornok, 1655-ben kamarai el­nök és báró lett; 1661-ben koronaőr, 1676-ban pedig összes utódaival grófi rangra emeltetett. 1681-ben Mosonym. főispánja, majd főajtónálló s 1690-ben tárnokmester, megh. 1693. márczius 15-én. Ő szerző és adományokkal erősité meg családja részére a roppant vagyont, mely a leggazdagabbak közé emelte családját. Kettős házasságából három fiú- és két leánygyermeket (Pál, Klára, István, Mag­dolna, Ádám) hagyott hátra, kik közül Ádám kamarás, belső titkos tanácsos, győri kapitány és mosonmegyei főispán volt, megh. 1701-ben, ennek fia Károly kamarás, mosoni főispán, 1717-ben savoyai Eugen alatt részt vett a török háborúban 308 Zichy

Next