A magyar nyelv értelmező szótára 1. A-D (Budapest, 1959)

B - bonyodalom - bonyolít - bonyolódik - bonyolult - bor

bonyodalom 676 bonyodalom fn . . Imát. . . Ima 1. (amely eseményben, folyamatban)» hirtelen bekövetkező s rendsz. több okból eredő váratlan zavar, rendellenesség, kelle­metlen fordulat. ~ áll elő; bonyodalmak lép­nek fel; ~ha keveredik; a bonyodalmat meg­oldja ; bonyodalmat okoz, szül; sok ~mal jár. 2. (Irodt) (Irodalmi műben, főleg drámá­ban)» az egymással szemben álló meggyőző­dések, szenvedélyek, érdekek összeütközése és a cselekményt fejlesztő fordulatok összes­sége. —­­ Megoldja a bonyodalmat. A ~ Lúdas Matyi öntudatos fellépésével kezdődik. A regény bonyodalma fokozódik. □ A világ elunta már az elcserélt leveleket a színpadi bonyodalmak­ban. Mik. bonyolít is ige -ott, -son, -ani 1. (ritk) Kuszáj, gabalyít, gubancol vmit. Egymásba ~ozta a drótokat, fonalakat, köteleket. 2. (átv) Bonyolulttá, bonyodalmassá, szövevényessé tesz vmit, úgy egybekever, összezavar vmit, hogy csak nehezen v. alig lehet megoldani, tisztázni, rendezni v. ki­bontakozni belőle. Nem érdemes a kérdést, az ügyet tovább­tani. Az ügyvédek egyre hozták a pert. II a. (átv) (Vkit bonyolult, bonyo­dalmas, szövevényes helyzetbe)) kever, sodor, belebonyolít, belekever. Felesleges vitába ~ja magát. Nehéz helyzetbe, súlyos perekbe ~álja családját. □ Jókainak vissza kellett vonni. . . egyetmást, sőt még párbajba is bonyolították. Mik.­­ b. (átv. Irodt) (író vmely dráma, eposz v. regény cselekményét a küzdelmeken, összeütközéseken, fordulatokon át előre viszi a kifejlet felé; sző. Ügyesen ~ja a cselekmény szálait, a főhős, a szereplők sorsát, az esemé­nyeket. Ik : ki~ ; Ze~; össze­bonyolítás; bonyo­lító ; bonyolított; bonyolódik tn ige -tam, -ott, -jék (-jón) 1. Zavarossá, szövevényessé, bonyodal­massá válik. Az ügy szálai egyre jobban ~nak. 2. Emibe ~ik: amely szövevényes, szálas anyagba, tárgyba beleakad, belegabalyodik. A drótokba, hálókba, a hínárba, a kötelekbe **ott. II a. (átv) Emibe ~ik: akarata, szándéka elle­nére v. saját akaratából belekeveredik vmibe, ahonnan nehezen v. nem tud kiszabadulni. Zavaros ügybe ~ik. Nagy veszedelembe ~ott. 3. (átv. Irodt) (amely irodalmi mű — fő­leg dráma — cselekvénye a szemben álló meggyőződések, szenvedélyek, érdekek össze­ütközése folytán, egyre többrétűvé és egyre szövevényesebbé válik. A következő fejezetben a mese tovább ~ott. □ [A regény] cselekvénye jól bonyolódik, de kissé amúgy „csinálva” fejlik ki. Az. Ik: be~; bele~; kiró; le~; össze­bonyolódás; bonyolódó; bonyolódott, bonyolult mn­­an, -abb 1. Olyan, amiben nehéz eligazodni, vilá­gosan látni, amit nehéz megérteni, ill. meg­oldani v. végrehajtani; szövevényes. ~ csel­­szövény, eset, feladat, kérdés, terv, viszonyok; ~ filozófiai rendszer. A ~ politikai helyzetben késik a megoldás. □ [Az író] úgy tesz, mint a falusi bíró Egy bonyolult kérdés fölött. Az. Tervetek nagyon bonyolult, sok benne a phanta­sia. JÓK. Dante megértése a legbonyolultabb feladatok egyike. P É T J. 2. (ritk) Szövevényesen összefonódott, ill. alkatrészeinek összetételében nehezen át­tekinthető. ~ gép, szerkezet. □ Talán hang volt, amit hallottam valahol, hang, ami eltévedt füleimben, a fül bonyolult labirintusában. Kar, bor fn­­t, -ok, -a 1. A szőlő bogyójának kisajtolt levéből, erjedés útján keletkezett szeszes ital. Fehér ~; vörös v. piros ~; -*■ színes ~; -- hegyi ~; —► homoki ~; —► kerti ~; -*■ meszes ~ ; édes(kés), eperillatú, erős, fanyar(kás), gyen­ge, korcos, könnyű, nehéz, nemes (ízű) ~; nyers ~; —­ pezsgő ~; savanykás v. sava­nyú, zamatos ~; asztali ~; —► forralt ~; ürmös badacsonyi, csopaki, egri, érmel­­léki, gyöngyösi, móri, rajnai, somlai, szekszárdi, tokaji, villányi ~; -+fiatal ~; idei ki­mért, palackozott «*»;-*• rabvallató ~; —*• sima ~; szódás, vizes tiszta ~; -*- törött ~; penészes ~pillés ~; -*■ virágos v. pimpós ~; cukrozott, ecetes, édesített, hamisított, hordó­­szagú, pancsolt, vizezett ~; házasított a minőség, íz javítására több fajtából kevert bor; —► darabban maradt ~; egy —pofa ~; (meg)ecetesedik a —► folyik a —; forr a —megtörik a ~; (meg)virágosodik a ~ ; derí­tik, fejtik, kénezik a ; házasítja a ~t; ~í fejt; csapra ver egy hordó ~t; ~í lehúz; pancsolja a ~t; ~t -*■ pincér; ~t -*■ szív; ~t -*■ szűr;­­*■ gallérja mögé önti a ~t. A ~ kezelése, lefejtése; a szűrése ; a ~ törése­­—. A fűszeres ételekre jól csúszott a —». .%» mellett üldögéltek, beszélgettek. Vacsora után ivott egy pohár —t. Kihörpintették maradék —ukul. —val köszöntötték az ifjú párt. (szőj) ~t, búzát, békességet (szép asszony feleséget■).­*■ szüret, ha ~ nincs is. Szh: olyan ez a ~, hogy —>­ val­latni lehetne vele; mást v. másról beszél, mint Bodóné, mikor a ~ árát kérik: másra tereli a szót, mert neki kellemetlen dologról kellene beszélnie. □ Ha hát csupán szerelmet, És bort fogok danolni:­­ Magyarjaim! . . . ! Ne szól­jatok meg érte. Csók. Fölfelé megy borban a gyöngy... VÖR. Szájokban a pipa, előttök palack áll Megtelve a pince legrégibb borával. Pét. Az asztalon ömlik a bor . . . Az ős Kaján harcol velem. Ady Bérem forrjon véled össze, Bor, te férfikor teje. J­ó Z S. 2. Amely más gyümölcsnek kisajtolt, cukrozott levéből v. a gyümölcs bogyóira öntött s bizonyos ideig rajta álló cukrozott vízből erjesztett szeszes ital. erjeszt alma­léből. készít csipkebogyóból. bor

Next