A magyar nyelv értelmező szótára 5. Mo-S (Budapest, 1961)

S - svájci - svartli - svéd - svihák - svindler - svindli - svung - sybarita - sylphid - sympathia - symphonia - syren

. . rágós alak előtt: a változó tövű címszónak azt a részét jelöli az utolsó betű híján, amely változatlanul marad . .. értelmezett szókapcsolatban, szabad példában, idézetben: a szöveg­ből kihagyott részre utal .... idézetben: azt jelöli, hogy az író szövegében is benne van a gondolat félbeszakításának jele, a három vagy a négy pont - rágós alak előtt: a címszó változatlan alakját helyettesíti a formaszavak szócikkében: olyan megjegyzést, magyarázatot vagy egyéb részletet bevezető jel, amelyre a megelőző értelmezés (jelentés vagy jelentésárnyalat körülírása) még érvényes —k­ —12 az azonos számú jelentéshez tartozó ugyanilyen megjegyzést, magya­rázatot bevezető jel és számozás­­a2 az azonos betűvel jelölt jelentésárnyalathoz tartozó ugyanilyen meg­jegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás a címszó változatlan alakját (ikes igéknél az -ik nélküli igetövet) helyettesítő jel a címszót (utolsó magánhangzóján) ékezettel helyettesítő jel idézetben: annak jele, hogy utána új verssor kezdődik A RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK MAGYARÁZATA Köss. Kossuth Lajos KÖL. (költ) aj alapfok G A R. Garay János Alk. A Magyar Népköztársaság G­Á R D. Gárdonyi Géza köv. következő(en) AlkotmányaGell. Gelléri Andor Endre (Közg) közgazdaságtan (All) állattan ( Gépk ) gépkocsizás (Közig) közigazgatás ( Állatteny ) állattenyésztés (gúny) gúnyos(an) ( Közi) közlekedés állító állítmány gyak., Gyak. gyakran, gyakori ksz kötőszó ált általános (gyerm) gyermeknyelv(ben) kül., Kül. különösen ált., Ált. általában ( Gyógy­sz) gyógyszerészet ldá Ld. lásd A M­­. Ambrus ZoltánGyűl. Gyulai Pál ( Légkört) légkörtan A H. Arany János (Hajó) hajózás (Lék­) lélektan ( argó) argóban szokásos szó, (Hal) halászat L é V. Lévay József jelentés (hangf) hangfestő, hangulatfestőm mondat A R I s­z. Arisztophanész-fordítás szó M A D. Madách Imre A R L. Arany László (hangút) hangutánzó szó ( Malom ) malomipar ( Ásv) ásványtan haszn használat(ban) ( Menny ) mennyiségtan ( Ászt) asztalosipar haszn. használatos(an) ( Mért) mértan (átv) átvitt értelemben hat határozó(i) ( Mezőg ) mezőgazdaság­i A. Babits Mihály (helyt) helytelen M I­I. Mikszáth Kálmán­­ A C S. Bacsányi JánosHer. Herczeg Ferenc (Mit) mitológia Bal. Balassi Bálint (Hírl) hírlapírás mm mellékmondat ( Bank ) bankszakma (hiv ) hivatalos(an), hivatalos mn melléknév(i) ( Bány ) bányászat stílusban Ma. Móricz Zsigmond Bárs. Bársony István H 0 R. Horatius-fordítás msz mondatszó­­ E R z­s. Berzsenyi Dániel hsz határozószó múlt múlt idő ( Biol) biológia, élettan birtokos htt határozatlan műt mutató birt­on. Hunyady Sándor (Müsz) műszaki nyelv (biz) bizalmas, familiáris vagy ign igenév műv műveltető bizalmaskodó beszéd­ik igekötő (Műv) művészettörténet­ben Ik­­a címszóval alkotott ige­(nép) népi, népnyelvi (az ország (Bonc) (Bor) bonctan bőripar (Ipar) közös igék ipar általában, ill. több­nagy területen haszná­latos); népies­­stílusban (dp) ( Сикт) cipészipar cukrászat, cukrászipar (Írod) féle iparág(ban) irodalmi nyelvben, szép-N­É P K. szokásos) népköltés, népköltészet C­z­s. Czuczor Gergely irodalmi stílusban ( Népi ) néprajz Cseng. Csengery Antal(Irodt) irodalomtudomány névm névmás (Csili) csillagászat (Isk) iskolaügy, iskolai élet (Név ) növénytan Csok. Csokonai Vitéz Mihály I . M. ismeretlen szerző(től) ny névutó D­an. Dante-fordítás isz indulatszó ( Nyelvi) nyelvtudomány, nyelv­( durva ) durva, közönséges beszéd­(Ját) játék tan­ben használatos jelen jelen idő ( Nyomda ) nyomdászat (Eg) egészségügy (Jogi) jogtudomány ( Orvos) orvostudomány egész egyes szám JÓK. Jókai Mór ö. összetétel ek. ehelyett Jós. Jósika Miklós Ö. a címszóval alkotott össze­(fiksz) ékszerészet Józs. József Attila tételek) (elav ) elavult szó, alakváltozat, jövő jövő idő P Á Z M. Pázmány Péter jelentés J u. Juhász Gyula (Pénz ) pénzügy, pénzügytan (Emb ) embertan K, közmondásP ét. Petőfi Sándor E ót. Eötvös József ( A F. Kaffka Margit P é t J. Péterfy Jenő E Ö T K. Eötvös Károly kapcs. kapcsolatos(an) (Pol) politika (Ép) építészetK at. Karinthy Frigyes (Posta) postaügy er. eredetileg­­ Á R M. Kármán József R A D. Radnóti Miklós (Érd) erdészetK át. Katona József (Rádió) rádiótechnika, rádiózás es. esetleg (hát) katonaság, katonai szól­(rég) régies szó, alakváltozat, F al. F a­z. Faludi Ferenc Fazekas Mihály , AZ. gálat Kazinczy Ferenc rendsz., 1 jelentés, régiesen rendszerint félsz felszólító mód (kedvesk) kedveskedő, kedveskedve Rendsz. 1 felt feltételes mód: ем. Kemény Zsigmond (Rep) repülés ( Fém ) fémipar (Kér) kereskedelem R E v. Reviczky Gyula ( Fényk ) fényképészet (Kert) kertészet (ritk), (ritk.),­ ... ... , ( Fest) festészet kf középfok ritk., Ritk. ( “““’ ff felső fok ) I S F K. Kisfaludy Károly(rosszalló ) rosszalló(an), pejoratív(e) (Fn­) filozófia Λ I S F S. Kisfaludy Sándor (Ruh) ruházkodás (fin) finomkodó beszédben К­. Kosztolányi Dezső (sajtó) sajtónyelvi, könyvnyelvi ( Fin) fizika (Koh) kohászatS ár. Sárosy Gyula fül főmondatK­om. Komjáthy Jenő S II A. Shakespeare-fordítás fa főnév(i) ( Konyha ) konyhaművészet, sza­(Sp) Sport Földi ) földrajz kácsmesterség, ételké­SZ személy Földi) földtan szítés Sz: szólás(mód) Kölcsey Ferenc költői (használatban) Szál. Szalay László S­z a L. Szabó Lőrinc S­Z É C H. ( szépítő) Széchenyi István szépítő, eufemisztikus ki­fejezésként Szh: szóláshasonlat S­Z I G L. ( Szín) Szigligeti Ede színház, színművészet, film szó számnév (Szobr) szobrászat (szoc .) a szocializmus építése ( szőj) előtt(i nyelvhasználat­ban) szójárás Szophoklész-fordítás szőlőművelés, szőlészet, S­z o p h. ( Szőlő) borászat ( Szöv ) szövőipar szrag személyrag sztl személytelen szűk. ért., Szűk. ért.j­ szűkebb értelemben Tágéért I tágabb értelemben (táj) tájszó, táji (nyelvjárási) alakváltozat, jelentés (Tánc ) táncművészet T Á N c­s. tbsz Táncsics Mihály többes szám mn tárgyatlan T pl. Tolnai Lajos Том. Tompa Mihály T­h. Tömörkény István (Tört) történettudomány (tréf) tréfás(an) is tárgyas (Tud ) tudományos nyelvben túl tulajdonnév(túlzó ) túlzó kifejezésként, túl­zásban (Új) új szó, új jelentés a fel­(Üz) szabadulás utáni nyelv­­használatban üzemi élet (Vad) vadászat ( vál) választékos(an) (Vall) vallásügy Vas Vas Gereben ( Vasút) vasútügy (Fegy) vegytan, vegyi ipar vhol, Vhol valahol vhonnan, Vhonnan j valahonnan (Vili) villamosság vki, Vki valaki vmely, Vmely valamely vmerre, Vmerre 1 valamerre vmi, Vmi valami vmilyen, Vmilyen 1 valamilyen von vonatkozó vonatk. vonatkozó; vonatkozóan, vonatkozólag kö­­vesd össze V Ö R. Vörösmarty Mihály ( Zene ) zene(tudomány) Z r. Zrínyi Miklós —ar rij I­II () ‡ ‡ [] annak jele, hogy utána jelentésárnyalat következik a szokásos használaton kívül: rag v. vagylagos alak esetén a ritkán használt alakot magában foglaló jel; értelmezésben: a második szófaji érték kiegészítő értelmezését magá­ban foglaló zárójel fogalomköri, ill. használatköri megszorítást, értelmezés helyett adott körülírást magában foglaló, nyelvtani és jelentéstani megjegyzést összefoglaló zárójel a címszó, a rágós alak v. alakváltozat után: a kiejtés vagy az elvá­lasztás, vagy mindkettő jelölését tartalmazó zárójel, idézetben: a szerkesztőségtől származó kiegészítést v. magyarázatot magában foglaló zárójel —­— a szókapcsolat értelmezése annak a szónak szócikkében található, amelyre a nyíl hegye mutat, azt jelöli, hogy a nyíl hegye felől levő rágós vagy jellel ellátott alak vagy összetétel külön címszó a szótárban * a vele jelölt szó általában kerülendő, ill. felesleges, a szó a vele jelölt jelentésben helytelen, ill. kerülendő □ utána irodalmi idézet következik Ez a jegyzék nem tartalmazza azokat a rövidítéseket, amelyek A Magyar Helyesírás Szabályaiban is megtalálhatók. Az írók közül csak azok szerepelnek e jegyzékben, akiknek családnevét rövidítve közli a szótár. Több író puszta családnevével szerepel az idézet után, mert neve rövid, s az azonos családnevűek közül a közönség elsősorban őt ismeri, pl. Ady (Endre), Bajza (József), Csiky (Gergely), Deák (Ferenc), Justh (Zsigmond), Kiss (József), Krúdy (Gyula), Kuncz (Aladár), Mikes (Kelemen), Móra (Ferenc), Nagy (Lajos), Petelei (István), Tóth (Árpád), Vajda (János). Ritkábban idézett vagy kevésbé ismert íróból vett idézet után az író család­neve és keresztnevének kezdőbetűje áll. Műfordításokból vett idézetben a kötőjel előtti név vagy rövidítés a mű­fordító nevét, a kötőjel utáni név vagy rövidítés az eredeti mű szerzőjének nevét jelöli.

Next